Amerikában bevett szokás gazdag emberek között, hogy bőkezű adományokkal segítik az egyetemet, ahol egykor tanultak. 2023-ban például összesen több mint 20 milliárd dollárnyi támogatás érkezett magánszemélyektől amerikai egyetemeknek – csak hogy tudjuk hová tenni ezt az összeget, ennyi pénzből a legnagyobb magyar egyetem, az ELTE, 185 évig tudna működni. Persze az ilyen felajánlásokat nem mindig feltétlenül csak az alma mater iránt érzett őszinte hála motiválja, hanem az így elérhető adókedvezmények is, de ez nem változtat azon, hogy az amerikai egyetemek számítanak és erősen építenek is az adományokra. Néha annyira, hogy külön hiúsági extrákkal is motiválják a mecénásokat, például egyetemi előadótermek vagy akár épületek elnevezésének lehetőségével.
És aki igazán nagyra nyitja a pénztárcáját, arról akár teljes egyetemi karokat is elnevezhetnek, akár a világ egyik legmenőbb egyeteme, a Harvard orvosi karát is (ami nem csak az anyaegyetem hírnevéből él, a saját jogán is az élvonalban szokott lenni az orvosi egyetemek ranglistáján). Ennek egészen konkrét árcédulája is van, az egyetem saját lapja, a Crimson számolt be róla, hogy 2013-ban a Harvard Medical School, illetve a Harvard Kennedy School átnevezését is beárazta az intézmény vezetése, egymilliárd dolláros adományt kérnek értük. Utóbbi esetében ez merőben elméleti, hiszen nem valószínű, hogy bárki szívesen tenné ki magát a népharagnak azzal, hogy John F. Kennedy helyére vásárolja be magát az egyetem nevében, pedig egyébként ez is szupermenő iskola, államigazgatást, nemzetközi jogot és hasonlókat oktat, egy csomó kormányfő, miniszter, diplomata és Nobel-díjas járt ide.
Az egymilliárdos ár kicsit olyannak tűnik, mintha direkt olyan magas árat tűztek volna ki, amit senki nem akar majd megadni, de ez nem biztos, hogy így van. Ugyanennyit ajánlott például Elon Musk is a Wikipediának, hogy átnevezzék a Dickipedia (kb. „pöcspédia”) névre, de ha a komolyan vehető és tényleg megvalósult adományokat nézzük, kapott már milliárd dollár feletti összeget a Johns Hopkins, a Stanford és a McPherson College is. Előbbi kettőnél közismert milliárdosok, Michael Bloomberg, illetve John Doerr voltak a felajánlók, a harmadiknál anonim maradt a mecénás. A McPherson egyébként egy aránylag kicsi magánegyetem Kansas államban, az öregdiákjai közül egynek lehet ennyi pénze, ő Harry Stine, a vetőmagbizniszben elég nagy pályás Stine Seed alapítója.
De a Harvardnál is csörgött már a kasszában több százmillió dolláros adomány, Mark Zuckerberg például 500 millió dollárt adományozott 15 évre elosztva, és még csak az egykori kollégiumát se nevezték el róla, ahonnan annak idején a Facebookot elindította. A Harvard mérnöki, illetve a társadalomtudományi posztgraduális képzésekért felelős karát viszont egy-egy 3–400 millió dolláros adomány fejében nevezték el tőkealap-kezelő milliárdossá vált egykori öregdiákokról.
Felmerül a kérdés, hogy vajon megtehetné-e akár egy szupergazdag magyar ember is, hogy bevásárolja magát az egyetem nevébe. A Forbes aktuális gazdaglistája szerint erre jelenleg négy milliárdos polgártársunknak lehet elméleti esélye: Mészáros Lőrincnek, Csányi Sándornak, Felcsuti Zsoltnak és Gattyán Györgynek. Az amerikai törvények szerint az egyetemek elfogadhatnak adományokat külföldi forrásból, de 250 ezer dollár felett ezeket jelenteniük kell az oktatási minisztériumnak. Kapnak is: egy tavalyi képviselőházi meghallgatáson az elit egyetemek vezetőinek fejére olvasták, hogy három év alatt összesen 15 milliárd dollárnyi támogatás folyt be hozzájuk külföldről, ennek nagyjából a fele szaúdi, katari és egyesült arab emírségekbeli forrásoktól.
Ha már így szóba került a Harvard karainak neve, térjünk ki arra is, kicsoda egyáltalán az a Harvard, akinek a nevét maga az egyetem őrzi: John Harvard egy puritán pap volt, aki az 1638-as halála után a vagyonát és a magánkönyvtárát a massachusettsi kolónia frissen megalapított iskolájára hagyta, ami hálából felvette a nevét, aztán pár száz év alatt a világ első számú egyetemévé nőtte ki magát.
