2024. október 12. – 11:57
Pontosan negyven éve, 1984. október 12-én volt a brit történelem egyik legmegrázóbb napja, amikor az IRA terroristája egy bombát hozott működésbe abban a brightoni szállodában, ahol a miniszterelnök, Margaret Thatcher is lakott. Öten meghaltak, több mint harmincan sebesültek meg. Thatcher megúszta, és másnap ragaszkodott ahhoz, hogy az eredeti napirend szerint folytatódjon a párt kongresszusa, ahol fel is szólalt. 1990-ig volt az Egyesült Királyság első embere, 2013-ban halt meg. A terrorista 1999-ben szabadult, és békemozgalmár lett.
Átlagos kongresszusra készült a brit kormányzópárt Brightonban 1984-ben, egy évvel azután, hogy ismét nyertek a választásokon. Az utolsó napon szólalt fel Margaret Thatcher miniszterelnök, akinek a Napóleonról elnevezett lakosztályt bérelték ki a Grand Hotelben. Ugyanitt laktak a miniszterek, pártvezérek, más előkelőségek, újságírók is. Noha már hajnali három felé járt az idő, a bárban nagy élet volt, Thatcher óceán felé néző szobájában is égett még a villany, készült a másnapi beszédére. Mivel már hat hónapja sztrájkoltak a bányászok, nekik is üzenni akart, a londoni tőzsdereformra is ki akart térni.
2 óra 54 perckor hatalmas robbanás rázta meg az épület, ami komoly pusztítást végzett, nemsokára elborította az épületet a füst és a törmelékek. A visszaemlékezések szerint Thatcher két perccel korábban tért vissza a hálójába a fürdőszobából, ha tovább marad, valószínűleg ő is az áldozatok között lett volna, mert a fürdőszoba lényegében megsemmisült.
A bomba a hatodik emeleten robbant fel, a 629-es szobában, de a különböző szintek 28-as szobáiban tette a legnagyobb kárt. A 728-as szobában tartózkodó Walter Cleggről megrendítő erejű, véres fotók készültek, az egész testén megsebesült, de túlélte. A 428-asban John Wakeham pénzügyminiszter lakott, aki túlélte a detonációt, a felesége viszont nem. A 328-as szobában Anthony Berry képviselő meghalt, a felesége megmenekült. Mivel az 528-as szoba üres volt, ott nem lett áldozat.
A 228-as szoba lakója, Norman Tebbit ipari és kereskedelmi miniszter már aludt a robbanáskor, a romok alatt ébredt fel, a földszinten, ahová a légnyomás repítette, neki a bordája és a lába törött el. A felesége nem volt ilyen szerencsés, ő a gerincsérülése után lebénult. Már kivirradt, mire Tebbitet sikerült kiszabadítani a romok alól, a tévétársaságok ekkor már ott voltak a helyszínen, és élőben örökítették meg a mentési munkálatokat.
Az első emeleten lakott Geoffrey Howe külügyminiszter, akinek az volt a szerencséje, hogy a szobát másképp alakították ki, mint az eggyel felette lévőt, a nappalija roncsolódott össze a felismerhetetlenségig, de a hálószobájában nem keletkezett nagy kár. Thatcher ugyancsak az elsőn lakott, a hálószobája nem sérült meg nagyon, ellentétben a fürdővel.
Az IRA, azaz az Ír Köztársasági Hadsereg azonnal magára vállalta a merényletet, és az alábbi közleményt adták ki:
„Ma nem voltunk szerencsések, de egyszer azok leszünk. Önöknek mindig szerencsésnek kell lenniük. Teremtsenek békét Észak-Írországban, és a háború véget ér.”
Az IRA a királynő unokatestvérét, Lord Mountbattent 1979-ben már meggyilkolta, ilyen nagyszabású és szinte tökéletesen megtervezett akciójuk még nem volt, noha a királyi palota környékén, a Hyde Parkban már megöltek tizenegy katonát 1982-ben.
Thatcher az első sokk és a halálos áldozatok ellenére is rögtön interjút adott, és megtartotta a beszédét. A merényletet az ország kormányának megbénítására tett kísérletnek nevezte, és egyértelműen kijelentette: nincs alku a terrorizmussal.
Az elkövetőről ekkor még semmit sem lehetett tudni. Később derült csak ki, hogy Patrick Magee csempészte be a bombát a szállodába, pontosabban három nap alatt rakta össze, és a fürdőkád alatt rejtette el. A 629-es szobát bérelte ki álnéven (Roy Walsh), a távozása után három hétre állította az időzítő szerkezetet, ami precízen be is kapcsolt. A robbanás pillanatában Magee már Írországban tartózkodott, és egy Cork megyei kocsmában várta, hogy működésbe lépjen a tíz kiló robbanóanyagot tartalmazó bomba.
Magee Belfastban született, de angol területen, Norwichban nőtt fel, 1969-ben csatlakozott az IRA-hoz. Az Észak-Írország státusza körüli vita miatt abban az évben jelentős feszültség alakult ki, odavezényelték a brit hadsereget, ami 1972. január 30-án vérbe fojtott egy tüntetést. Magee-t az 1972-es zavargások idején tárgyalás nélkül zárták börtönbe, 1973. júniustól 1975. novemberig tartották fogva. A radikalizálódása erre az időszakra tehető, noha szelíd külsejű embernek írták le, poetikus alkatnak, aki a versek mellett ügyesen is rajzolt.
Magee a brightoni merénylet után újabb merényletekre készült 1985-ben társaival, Londonban 16 helyen szeretett volna hasonló robbanásokat végrehajtani. Tengerparti városok is célpontjai voltak. Amikor ezt a merényletsorozatot tervelték, akkor érte tetten a rendőrség a terrorista sejtet. Magee-t Glasgow-ban fogták el és tartóztatták le. A bírósági tárgyalásra 1986-ban került sor, a főügyész azt mondta, hogy az angol történelem legsúlyosabb bűncselekményét látták Guy Fawkes óta. (Fawkes 1604-ben akarta meggyilkolni a királyt, ugyancsak robbantásokkal.) A főügyész hozzátette, elképzelni sem lehet, milyen tömegpusztítást végezhettek volna, ha nem kapcsolják le őket időben.
„Engem nem érdekelnek az indokai, ki akarta irtani a kormányt, és majdnem sikerült is. Meggyőződésem, hogy magának élvezet a terrorizmus”
– hangoztatta az ügyében ítélkező bíró.
Mivel a halálbüntetést eltörölték, Magee-t életfogytig tartó börtönre ítélték, jó magaviselettel is csak leghamarabb 35 évvel később szabadulhatott volna. 1999-ben az egy évvel korábban kötött nagypénteki egyezmény keretében, az angol–ír megbékélés jegyében szabadult. A börtönben doktori fokozatot szerzett, szabadulása után pedig találkozott az általa meggyilkolt Anthony Berry lányával, Joval. Bocsánatot kért tőle, amit Jo Berry elfogadott.
„Amikor két ember találkozik egy szörnyű esemény után, a veszteség megmarad. Sem a megbocsátás, sem a megértés nem képes teljes mértékben elfogadni ezt a veszteséget. A remény abban rejlik, hogy továbbra is találkozunk, hogy előmozdítsuk ezt a kölcsönös megértési folyamatot” – írta Magee egyik első, emblematikus találkozásuk után.
Ez után alapították meg a Hidak építése a békéért nevű szervezetet Berryvel, aminek Magee jelenleg is tagja és tanácsadója, mi több, egy vitaestet is rendeznek a robbantás negyvenéves évfordulója után pár nappal, amin részt vesz. A 25. évfordulón egyébként Magee és Berry lánya a brit parlamentben is együtt jelentek meg. Harvey Thomas, Thatcher tanácsadója is megbocsátott az elkövetőnek, és még az otthonában is vendégül látta. A Tebbit család viszont nem fogadta el a bocsánatkérést.
Az IRA 2005-ben bejelentette, hogy felszámolja a fegyverkészletét, mert értelmetlennek látja a fegyveres harcot. 2008-ban pedig meg is szűnt a szervezet.
