Ha a kedves olvasó valamilyen bravúros módon elkerülte az elmúlt tizenöt év rogáni kormánypropagandáját, és külföldi portálokat sem nagyon szokott olvasni, akkor valószínűleg először hallhat arról a szóról, hogy woke. Ugyebár ez az a vírus, ami ellen beoltották Orbán Viktort, és ez az a kifejezés, ami olyan a nemzetközi és a magyar (szélső)jobbnak, mint a jó varázslóknak Voldemort. A teljesség igénye nélkül gyorsan fel is sorolunk pár fideszest, akiknek a woke elleni harc egy egész életen át tartó keresztesháborúval ér fel:
- Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója, aki bármikor örömmel woke-talanít;
- Rákay
KálmánPhilip, aki közpénzmilliárdokból készít kurzusfilmeket hobbiból, de még így sem képes megbékélni azzal, hogy vannak a világon filmekben, színdarabokban és sorozatokban homoszexuálisok; - Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki woke hatalomátvételt vizionál minden amerikai és nyugati-európai egyetemen;
- Kiss-Rigó László megyéspüspök szerint a woke elősegíti a globalizmust és az új világrend létrehozását;
- Csák János, kulturális és innovációs miniszter nem szokott cancelözni meg woke-olni, bármit is jelentsen ez;
- Kósa Lajos wokeinvázióra panaszkodik, bár annak pont annyi értelme van, mint a szintén általa használt genderinvázió szónak;
- A magyar szuverenitást egykori és jelenlegi kommunistáktól nem védő Lánczi Tamás alapvetően az egész baloldalt woke-nak tartja;
- Természetesen Kövér László és Schmidt Mária csupa rossz dologgal azonosítja a woke-ot;
- Demeter Szilárd szivárgó woke-őrülettől retteg;
- a Megafon fizetett percemberei meg valószínűleg még a dédunokáinknak is a félelmetes wokeszörnyről fognak mesélni, remélhetőleg továbbra is közpénzből a Facebookon.
A sort a végtelenségig lehetne folytatni, de a lényeg:
a Fidesz legnagyobb ellensége a woke, ami szivárog, inváziózik, őrületet gerjeszt és hatalmat vesz át.
Az, hogy mi ez az egész, arról mi is írtunk korábban részletesen, de arról kevesebb szó esik, hogy maga a kifejezés honnan származik. Nem, nem az LMBTQ-közösségtől, nem is a hollywoodi illuminátustól, de még csak Soros Györgytől sem: hanem Huddie William Ledbettertől, ismertebb nevét Lead Bellytől, aki az egyik legismertebb amerikai blueszenész volt.
A gitáros Lead Belly az 1880-as években született, és Amerika déli részén, Lousiana államban nőtt fel, ahol sokkal rosszabban bántak a feketékkel, mint északon. A rabszolgaságból felszabadult, de még mindig borzalmas körülmények között élő feketék egyik egyetlen kommunikációs eszköze már akkor is a zene volt, a századforduló utáni időkben különösen a folk és a blues. Lead Belly pedig híres volt virtuozitása és különleges hangja mellett arról is, hogy dalai nemcsak a saját, hanem a körülötte élők történetét is elmesélte.
Egyik legismertebb dala a Scottsboro Boys, amit egy valós történet ihletett. 1931-ben kilenc afroamerikait ítéltek el két fehér nő megerőszakolása miatt, de az ügy azért kapott nagy nyilvánosságot, mert a kivétel nélkül tinédzser fekete férfiakat (köztük több kiskorút) elképesztően hamar, vélhetően koholt vádak alapján, faji megkülönböztetés által motiválva, gyorsított eljárásban ítélték el úgy, hogy volt, akire halálbüntetést szabtak ki.
A „scottsborói fiúk” ügye lett a kirakatpéldája annak, mennyire igazságtalanul bánt az amerikai igazságügyi rendszer a feketékkel. Utólag kiderült, hogy a nemi erőszakra semmi bizonyíték nem volt, a helyszínre rendelt orvos sem tudott ilyet megállapítani, de annyira erős volt ekkoriban a rasszizmus az Egyesült Államokban, hogy az indulatos fehér csőcselék nyomására majdnem mind a kilenc tinédzser kőkemény büntetést kapott.
Lead Bellyt ez a történet inspirálta a dal megírására, amit fel is vett. A felvétel az ő beszédével kezdődik, a dal végén pedig még egy jó percig magyaráz tovább. Az eredeti szöveg úgy szólt, hogy
„If I don’t go crazy, I’m sure gonna lose my mind / 'Cause I can’t sleep for dreamin’, sure can’t stay woke for cryin’”
– ami lefordítva nagyjából annyit jelent, hogy ha nem őrülök meg, biztosan el fogom veszteni az eszemet, mert nem tudok aludni, hogy álmodjak, és biztos nem tudok ébren lenni, hogy sírjak. A woke a wake, vagyis ébredés múltideje, ebből lett Lead Bellynek az a mondása – ami a felvételen is hallható –, hogy „best stay woke”, vagyis „felébredtnek” maradni, ami majdnem száz évvel később gyakorlatilag ugyanazt jelenti, amitől a Fidesz és a többi (szélső)jobboldali erő retteg, és amit mások általában a társadalmi progresszióval és az általános toleranciával azonosítanak.
A scottsborói fiúk esete Alabama államban történt, és Lead Belly a felvétel végén a fekete közösséget figyelmezteti arra, hogy vigyázzanak, ha Alabamába mennek, tartsák nyitva a szemüket, és maradjanak ébren, vagyis „felébredten”. Szóval gyakorlatilag ő volt az első, aki a felébredt (vagy éber) szót arra használta, amire a modern korban sokan mások: az ember figyeljen oda a társadalmi helyzetekre és változásokra, illetve ennek az egésznek a kegyetlenségére.
Annyit fontos megjegyezni, hogy ugyan egy ideje Lead Bellyhez kötik a woke szó eredetét, valójában csak övé az első olyan hangfelvétel, amin valaki ilyen kontextusban használja a kifejezést. Ugyan hangfelvétel nincs róla, Marcus Garvey jamaicai származású pán-afrikai politikai aktivista már az 1920-as években használta a szót azzal kapcsolatban, hogy motiválja a világ minden afrikai származású emberét, hogy ismerjék fel a saját faji alávetettségüket, és politikai szerepvállalással és aktivizmussal küzdjenek önmaguk és társaik társadalmi megbecsültségéért.
