Széles körben elfogadott tény, hogy az orvosok kézírása csúnya, olvashatatlan, valószínűleg csak a gyógyszerész tudja dekódolni, halandó embernek esélye sincs rá. A probléma annyira berögzült a köztudatba, hogy több kutatás is foglalkozott vele, hogy vajon tényleg minden orvos kézírása ilyen-e, vagy ez az egész egy városi legenda, és igenis vannak gyöngybetűkkel receptet író orvosok is.
A BMJ szaklapban megjelent tanulmányhoz kutatók 209 egészségügyi dolgozót, köztük 82 orvost kértek meg arra, hogy tíz másodperc alatt írjanak le egy adott szöveget. Az eredmények azt mutatták, hogy az orvosok kézírása nem volt kevésbé olvasható, mint a többieké. A kutatás során jellemzően a férfiak és a magasabb beosztásban dolgozók írtak csúnyábban. Az általános olvashatósági pontszámok alapján a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az átlagos orvos írásának olvashatósága valahol a „korrekt” és a „jó” közötti skálán mozog.
Egy másik kutatás során 10 jobbkezes és 10 balkezes, különböző foglalkozású embert vizsgáltak. Az alanyok között volt könyvelő, ügyvéd, autótechnikus, építőmunkás, mérnök, orvos és tudós. A résztvevőknek 17 másodperc alatt kellett leírniuk az „A gyors barna róka átugrik a lusta kutyán.” („The quick brown fox jumps over the lazy dog.”) mondatot. A hibásan formált betűk számát egy olyan független vizsgáló ítélte meg, aki nem vette figyelembe a résztvevők foglalkozását, sőt, egyéb más karakterjegyeiket sem. Négy vizsgáló egymástól függetlenül értékelte az írásminták olvashatóságát egy négyfokozatú skálán: gyenge, tisztességes, jó és kiváló. Az eredmények azt mutatták, hogy az orvosok kézírása semmivel sem volt rosszabb, mint bárki másé. A tanultsági különbségek beleszóltak viszont az eredménybe, és ebben a kutatásban is azt találták, hogy a férfiak csúnyábban írtak, mint a nők.
Készült olyan kutatás is, amelynek eredményei azt mutatják: az orvosok igenis csúnyábban írnak, mint a többi foglalkozást űzők. Egy, The Medical Journal of Australia szaklapban megjelent tanulmány szerint 200 orvos és 500 közösségi önkéntes összehasonlítása során kiderült, hogy az orvosok sokkal több ronda betűt írnak le, mint az önkéntesek. Szintén a BMJ-ben jelent meg egy másik tanulmány, amelyből ugyancsak az derült ki, hogy az orvosok több deformált betűt írnak, mint a többi egészségügyi dolgozó.
Nehéz tehát igazságot tenni: lehet, hogy egyes tanulmányok azért találják az orvosok kézírását rosszabbnak, mert a szakmában átlagosan még mindig több férfi dolgozik, mint nő, sőt, jellemzően a magasabb képesítést igénylő, vezető beosztásban több a férfi – ez pedig már dupla dinamit, ha hiszünk a kutatásoknak.
Az viszont biztos, hogy orvosi területen komoly problémát is jelenthet a csúnya kézírás: a BMJ-ben jelent meg egy esettanulmány, amikor egy skót nő egy tévedés miatt szemkenőcs helyett merevedési zavarok kezelésére használt krémet kapott a gyógyszertárban. Bár nagy baja nem lett, és végül megkapta a megfelelő készítményt, a probléma abból adódott, hogy a gyógyszertárban nem tudták elolvasni az orvos kézírását.
Ez egyébként egyáltalán nem ritka jelenség: kutatás is készült arról, milyen gyakoriak lehetnek a rosszul megírt, illetve rosszul olvasott receptek. A kutatók véletlenszerűen kiválasztottak recepteket fekvőbeteg-ellátásban részesülő emberektől, és 13 fiatal orvosból, illetve 13 kontrollból álló csoporttal olvastatták el és íratták át őket. A kontrollcsoport a kisbetűkkel írt receptek mindössze 45 százalékát tudta helyesen átírni, a nagybetűkkel írt recepteknél ez az arány már 66,5 százalék volt. Bár a fiatal orvosok sokkal pontosabban tudták értelmezni a kisbetűvel írt recepteket is (92,3 százalék), a különbség itt is látható volt, hiszen a nagybetűs receptek 97,8 százalékát tudták helyesen átírni. A kutatók szerint érdemes lenne megfontolni a nagybetűk használatát a recepteken – ameddig szükség van rájuk, persze, hiszen a legtöbb országban ma már inkább elektronikusan és/vagy nyomtatva adják ki őket az orvosok.