Az ókori pankrátor, aki holtan lett olimpiai bajnok

2022. július 04. – 04:54

Az ókori pankrátor, aki holtan lett olimpiai bajnok
Ókori pankrátorokat ábrázoló, i. e. III. századi szobor másolata a müncheni Staatliche Antikensammlungenben – Fotó: Wikipedia

Másolás

Vágólapra másolva

A ma ismert pankráció részben előre megrendezett színjáték (és így sem veszélytelen sport), de az ókori görög olimpiákon nyersebb és brutálisabb formában indult útjára. A szó eredete is jelzi ezt: a pan jelentése „minden”, a kratos megfelelője pedig „erő” (igen, ezért lett Kratos a God of War című videójáték-sorozat főhősének neve). A pankráció pedig eredetileg vélhetően azt jelzi nevében, hogy aki ebben a megmérettetésben indul, annak minden erejére szüksége lesz.

Az ókori olimpiákon volt ökölvívás és birkózás is, de ezek kevésbé voltak technikás sportágak, mint manapság. Az ökölvívást általában az nyerte, aki erősebbet ütött, néha a versenyzők le is beszélték, hogy felváltva hagyják magukat megütni a másik által, amíg egyikük ki nem dől. A birkózásban pedig nem voltak súlycsoportok, szinte mindig a nagyobb nyert. Így lett például sokszoros ünnepelt bajnok az óriásira nőtt krotóni Milón, aki a legenda szerint napi hét kilónál is több húst evett és tíz liter bort ivott meg (végül azért őt is legyőzte egy másik sportoló, aki a feljegyzések szerint addig rohangált Milón körül, amíg az összeesett a kimerültségtől).

A pankráció sokkal kiszámíthatatlanabb látványosság volt az ökölvívásnál és a birkózásnál, ezért a hamar közönségkedvenc lett belőle, miután időszámításunk előtt 648-ban bevezették az olimpiákon. Az akkori pankráció a mai sportok közül talán az MMA-hoz állt legközelebb: egy harcias kontaktsport volt, amiben erőnlét és technika is számított, és a küzdelem csak akkor ért véget, ha az egyik fél feladta a harcot. A szabályok szinte bármi megengedtek. Szemkinyomás, harapás és ágyékra támadás tilos volt, de minden más belefért – a messzénéi Leontiszkosz például előszeretettel tördelte el ellenfele ujjait.

Ennek a sportágnak volt egy emlékezetes versenyzője a phigaliai Arrikhión, aki szó szerint holtáig küzdött azért, hogy bajnok lehessen. Illetve háromszoros bajnok: az i. e. 572-es és az i. e. 568-as olimpián ő végzett első helyen pankrációban, és i. e. 564-ben, az akkori számozás szerinti 54. olimpián arra készült, hogy újra megvédi bajnoki címét. A döntőig el is jutott, ott viszont bizarr jelenet vetet véget a viadalnak: Arrikhión életét vesztette, miközben legyőzte ellenfelét.

Az eseményeket több történetíró is lejegyezte, legrészletesebben Philosztratosz. Eszerint Arrikhiónt ellenfele fojtófogásba kapta, és a korábbi bajnok ebből akart kiszabadulni. Eközben sikerült térdei közé szorítania ellenfele egyik lábát, majd testsúlyát beleadva egy hirtelen mozdulattal eltörte vagy kificamította a másik pankrátor bokáját. A sérült lábú versenyző összeesett és rögtön feladta a mérkőzést, Arrikhión nyert.

Amikor a bírók odasiettek a bajnokhoz, hogy felsegítsék és gratuláljanak neki, megdöbbenve látták, hogy az holtan fekszik, kitört nyakkal. Amennyire több évezred távlatából megállapítható, Arrikhión kitekert pózban próbálta kifordítani ellenfele bokáját, az pedig a hirtelen fájdalomtól valószínűleg az ellenkező irányba rántott még egyet a fojtófogáson, és Arrikhión nyaka nem bírta ezt. A háromszoros bajnokra holtában tették rá a győztesnek járó babérkoszorút, Phigaliában pedig szobrot emeltek az emlékére.

Arrikhión történetéhez hasonlóról tudunk az elmúlt száz évből is, igaz, nem olimpián esett meg, és egy másik sportágban. 1923. június 4-én a New York-i Belmont Parkban lóversenyt rendeztek, két mérföldes hosszon. A lovak közül a papírformát meghazudtolva egy Sweet Kiss nevű ló futott be első helyen, zsokéja a Frank Hayes volt. Amikor a szervezők odamentek hozzá gratulálni, Hayes holtan fordult le a nyeregből. Valahol a verseny utolsó szakaszán szívrohamot kapott lovaglás közben, és Sweet Kiss már a holttestével vágtázott át a célvonalon. A történteket megírta több újság is, és azt feltételezték, hogy a szívroham összefüggésben lehetett azzal, hogy Hayes nagyon rövid idő alatt sokat fogyott a verseny előtt. A férfit zsokéruhában temették el, de Sweet Kiss sem járt jól. Soha többé nem versenyzett, és megkapta a Sweet Kiss of Death (A halál édes csókja) gúnynevet.