Meghökkentő, egyben eléggé lehangoló ötlettel álltak elő nem is olyan rég tudósok, jelezve, hogy már építik, és 2022 elején szolgálatba áll az Ausztráliától délkeletre található Tasmania szigetén a Föld „feketedoboza”. Ez pont az, amire gondolunk – ahogy a repülőgépeken is a feketedoboz segít megfejteni, mi is történhetett, miután a repülő lezuhant, úgy a tudósok szándéka szerint a Föld esetében is egy ilyen feketedoboz adhatja majd a megfejtést, ha „lezuhanunk”, vagyis a klímaváltozás miatt kihalnánk.
A feketedoboz megálmodói szerint az eszköz rögzíti majd a világ vezetőinek klímaügyi cselekedeteit vagy épp tétovázását, különböző internetes keresőszavakon át pásztázva a webet, és naponta gyűjti majd az óceánokban és a különböző területeken mért hőmérsékleteket, a szén-dioxid mennyiségét a levegőben, illetve a biodiverzitás csökkenéséről szóló adatokat. Sőt, igazából az adatgyűjtés a novemberi globális klímakonferencia, a COP26 idején el is indult – ennek a béta-verziója a feketedoboz honlapján élőben is követhető, itt látszik, hogy miket pásztáz a neten. A COP26 végére állapodtak meg a világ vezetői abban, hogy a hőmérséklet emelkedése megálljon 1,5 Celsius-foknál, ez az a határ ugyanis, ami fölött már súlyos következményekkel jár a felmelegedés, például több millió ember lesz kitéve szélsőséges hőségnek. Az más kérdés, hogy a klímacsúcs idején ebből a 1,5 fokból 1,1 Celsius-foknyi emelkedés már meg is történt.
Mindez egy 11 méter hosszú, 7,5 centis acélburkolattal ellátott, hatalmas feketedobozban lesz, amit napelemek segítségével látnak el árammal. A tervek szerint legalább ötven éven át, de remélhetőleg hosszabb ideig zajlik majd az adatgyűjtés, a tárolás pedig szinte a végtelenségig működhet. Részben ezért is esett Tasmaniára a választás, a terület ugyanis geopolitikailag és a környezetváltozás szempontjából is meglehetősen stabil – igaz, azért így is úgy építik meg, hogy ciklonok, földrengések és adott esetben vandálok se tudjanak kárt tenni benne.
Kinek készül?
Nehéz látni viszont, hogy pontosan mi is a projekt célja, kinek készül az egész. „Én is a repülőn ülök, szóval nem szeretném, ha lezuhanna” – tért vissza a repülőgépes feketedoboz hasonlatára az ausztrál Jim Curtis, akinek a reklámirodájában megszületett a földi feketedoboz ötlete. Curtis szerint az egész azért van, hogy felelősségre vonhatók legyenek a világhatalmak vezetői, és amennyiben a klímaváltozás mégis a pusztulásunkhoz vezetne, legyen egy objektív adathalom, amit utólag lehet bogarászni.
De kinek? Ha az emberiség kihal, nekünk nem sok tanulsággal fog járni az egész. Ráadásul hasonló adatokat a világ számtalan helyén rögzítenek már. Például abban a Spitzbergák Nemzetközi Magbunkerben, amit a norvég kormány azzal a céllal hozott létre a kétezres évek közepén, hogy megőrizzék az ismert élelmiszernövények magvait egy esetleges globális katasztrófa utánra. Szóval a Longyearbyen mellett található bunkerben adatok mellett magokat is őriznek, ami máris egy plusz a feketedobozhoz képest.
Címzettek lehetnek még az esetlegesen később ideérkező, Földön kívüli létformák, számukra például bináris kódban is rögzítik az adatokat, hátha nekik mond majd bármit az egész. Azt pedig, hogy hogyan lehet kinyerni az adatokat, a feketedoboz falára vésik majd a kihalás előtti utolsó pillanatokban, hogy addig se tudják ezt kihasználni a vandalizmusra vágyók.
Ráadásul a Gizmodo (jogosnak tűnő) felvetése szerint a feketedobozos analógia maga is sántít, mert egy repülőgép feketedoboza minden eshetőséget figyel, mindegy, hogy a gép emberi rosszullét, technikai hiba vagy épp rossz időjárás miatt zuhant le. Ezért furcsa, hogy a Föld feketedoboza csak a klímaváltozás ügyeit figyeli, miközben a lap megjegyzi, hogy biotechnológiával előállított vírusok, molekuláris nanotechnológia, nukleáris armageddon vagy éppen a mesterséges szuperintelligencia is elhozhatja az emberiség végét.