Nem tudom, szokott-e ön azon gondolkozni, hogy mennyi ideig pisilhet egy elefánt, de ha igen, akkor talán azon is elmerengett már, hogy az óriási állatnak vajon sokkal tovább kell-e csurgatnia, mint egy jóval kisebb kollégájának. Ha eddig ilyesmiken járt az esze, akkor ezután új szabadidős töprengési téma után kell néznie, mert most eláruljuk:
egy bizonyos méret fölött a méret nem számít: 3 kilogrammtól fölfelé minden emlős állatnak nagyjából ugyanannyi ideig tart a pisilés.
Egyébként ha valóban ezen törte eddig a fejét, akkor valószínűleg jól megértené magát a jelenséget megfejtő kutatás ötletgazdájával. David Hu, a Georgia Tech kutatója épp az akkoriban csecsemőkorú gyereke pelenkáját cserélte, amikor hogy, hogy nem, azon kezdett agyalni, vajon egy elefánt mennyi vizeletet tud bent tartani.
Hamarosan munkához is látott, méghozzá tudományos igénnyel. A kollégáival pisilő emlős állatokról készült Youtube-videókat tanulmányoztak, illetve saját felvételeket is készítettek az atlantai állatkertben. És ha már ott voltak, magát az állati vizeletet is üdítős üvegekbe gyűjtötték.
Áldozatos munkájuk eredményeként kiderült, hogy a 3 kilogramm alatti emlős állatok, mint például a rágcsálók vagy a denevérek, nem tudnak sugárban pisilni, ehelyett gyors kis cseppek formájában ürítik a vizeletet. Viszont minden, ami ennél nagyobb – és emlős állat –, az hasonló technikával csorgat, és ami érdekesebb: nagyjából ugyanannyi idő alatt végez a művelettel.
Első hallásra meglepő lehet, hogy ugyanannyi ideig tart kiüríteni egy 18 literes hólyagot az elefántnak, mint egy 5 milliliter űrtartalmút a macskának. Márpedig pontosan ez a helyzet, mindkét állat – és minden, ami méretben köztük van – átlagosan 21 másodperc alatt végez a dolgával. (Plusz/mínusz 13 másodperc.)
Ahogy az épp kiürülő vizelet a húgycsőben rejlik, úgy a jelenség magyarázata meg a húgycső kialakításában, és azon keresztül a gravitációs hatásban. Az emlős állatok húgycsövének hossza ugyanis arányos a testméretükkel. Mi több, mindegyikőjük húgycsövének ugyanakkora a hossz-szélesség aránya: 18:1. Attól függetlenül, hogy egyébként minden másban óriási eltérések vannak közöttük.
Márpedig a hosszabb úton a vizelet a gravitációs hatásnak köszönhetően nagyobb sebességre tud felgyorsulni.
Ráadásul a nagyobb húgyhólyagra nagyobb gravitációs hatás nehezedik. Mindez nagyjából ki is egyenlíti azt az időelőnyt, amelyet a kisebb állatok azzal nyernének, hogy kevesebb a kiürítenivalójuk. A 3 kilogrammnál kisebb állatoknál már ugyanez a jelenség nem működik, mert ott túl kicsi a gravitációs hatás.
Igen, ha most újra megnézi a cikk címét, feltűnhet, hogy némileg csúsztattunk, hiszen a méret azért mégiscsak számít. Sőt nem is csak a húgycső és a húgyhólyag mérete, hanem magáé az állaté is, csak elhanyagolhatóan kis mértékben. A címért utólag is elnézést kérünk.
A 2014-es a tanulmányt jegyző kutatók az eredményeik bemutatásakor azt remélték, hogy az emlősállat-pisiléshossz tudományterületének előrevitele mellett ahhoz is hozzájárulnak, hogy a húgycső-anatómiai vizsgálataik alapján a jövőben hatékonyabb vízvezetékeket, tűzoltótömlőket és hasonló folyadékáramlási rendszereket lehet majd tervezni, de akár a medencék gyorsabb leeresztéséhez is felhasználható lehet a jelenség.
Ha az eddig az emlős állatok pisilési szokásaival kitöltött szabad perceit most arra tervezte fordítani, hogy eltöprengjen, vajon díjazza-e az ilyen kutatásokat a tudományos közösség, megint kiszúrunk önnel: igen, díjazza, illetve díjazta 2015-ben. Ekkor kapták meg a kutatók az IgNobel-díjat, amely ugyan a Nobel-díj paródiája, és furcsa, vicces, feleslegesnek tűnő kutatásokért adják, mára valójában maga is respektált tudományos elismeréssé nőtte ki magát.
És ha ön most éppen azt határozta el, hogy legközelebb stopperrel megy pisilni, és ellenőrzi a teóriát: hajrá!
Felhasznált források:
