Pest igazából Budáról kapta a nevét

2020. október 21. – 05:04

Pest igazából Budáról kapta a nevét
Pest és a Szabadság híd, akkori Ferenc József híd látképe a Gellért-hegyről 1938-ban – Fotó: Fortepan

Másolás

Vágólapra másolva

Ha Budapest elnevezéséről van szó, nem számít újdonságnak, hogy a Duna két oldalán fekvő két városrészről, illetve két, korábban különálló városról kapta 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor. De mi a helyzet a két városfél nevével?

Buda tűnik az egyszerűbbnek, bár tökéletes konszenzus nincs a történeti eredet egyértelműségében. Az egyik legvalószínűbb felfogás szerint a Buda férfinév lehet az eredete, de a víz közelsége miatt a szláv voda, vagyis víz szó változata is elfogadott lehetőségnek számít a későbbi Buda helységnév eredetére.

Pest ügye már jóval kacifántosabb. Egy nem annyira elfogadott magyarázat szerint az ókorban már a mai Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló Contra-Aquincum erőd neve volt Pesszion, és ebből alakulhatott ki a mai elnevezés. A másik, valószínűbb felfogás Budához hasonlóan szláv eredetre utal, annyi csavarral, hogy az eredet valójában a budai oldalon álló Gellért-hegyhez, annak is a belsejéhez köthető – onnan kapta ugyanis a révtelepülés a Pest nevet, ami később a folyó túlpartjára is átterjedt, ahogy az a révtelepüléseknél gyakran megesik.

Ám még a budai oldalon kicsit kettéválik az elmélet, hiszen a név eredetét kötik a kemence és a barlang szavakhoz is – előbbit Buda német neve, Ofen viseli, míg az utóbbit a szláv nyelveken barlangot, sziklaüreget jelentő Pest tükrözi. De hogy jönne képbe a kemence vagy a barlang, és melyik a valószínűbb?

Moór Elemér, a Népünk és Nyelvünk korábbi szerkesztője 1938-ban remekül összeszedte a Pest név körüli kérdésre a válaszokat saját lapjában (pdf). Moór azt írja, hogy a kemence eredet egyszerűen kizárható – ez ugyanis szinte biztosan a Gellért-hegyi mészégetőkre utalna, ám már a 10. század közepén is Pest várának hívták az itt álló erődítmény Anonymus, azaz P. mester feljegyzései szerint (Taksony fejedelem adományozta azt a mohamedán Billa és Bocsu testvéreknek), ám a 10. században még nem tudtak a Gellért-hegy dolomitjából meszet égetni, így kizárható, hogy az aljában fekvő révtelepülés innen kapta volna a nevet.

A barlang-eredetelméletet erősíti, hogy a Pest elnevezés a későbbi fővárostól messzebb is előfordul, ráadásul olyan helyeken, ahol a mészégetőkre utaló kemence még ennyire sem fordulhatott volna elő. A Zemplén vármegyei Mészpest (a mai Abara Szlovákiában) esetében még csak lehetett is volna mészégető, a Gerecse egyik legnevezetesebb csúcsa, Peskő (vagy Pestkő) már nem köthető égetőhöz, ahogy az egy katonai térkép szerint a Bükkben előforduló másik Peskő esetében sem. A névazonosságon felül az is a Gellért-hegy köti a két Peskőt, hogy a Gerecse, a Bükk és Gellért-hegy gyomrában is található barlang – ami bolgárszláv eredetű pest szó magyar megfelelője. Az elméletet erősítheti a bükki Büdös-pest forrásbarlang elnevezése is.

Bár a Pest elnevezés bolgárszláv eredetűnek tekinthető, a közmagyarban köznevesült pest később már inkább csak a kemencét jelentette – Nyitrában és székelyföldi nyelvjárásokban évszázadokig megmaradt ez a jelentés –, így történhetett, hogy a tatárjárás után újraalapított települések németre fordításakor a magyarban akkor már csak kemence jelentéssel bíró pest szóból Ofen lett.