Fact-check: Valóban általános itthon és külföldön, hogy az államfő-jelöltek pártokhoz kötődnek

2022. január 30. – 06:44

frissítve

Fact-check: Valóban általános itthon és külföldön, hogy az államfő-jelöltek pártokhoz kötődnek
A Sándor-palota épülete a budai várnegyedben ad otthont a köztársasági elnöki hivatalnak – Fotó: Rostás Bianka / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Mikor kiderült, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli államfőnek, ellenzéki politikusok (például Márki-Zay Péter, Gyurcsány Ferenc, a kommentjeikről ebben a cikkben írtunk bővebben) azonnal azzal támadták, hogy szerintük a kormánypárt nemrég lemondott alelnöke nem tudja pártatlanul képviselni a nemzet egységét.

Novák adott egy nagyinterjút a Mandinernek, amiben felmerült ez az ellenzéki aggály. Novák erre úgy reagált, hogy

„a köztársaságielnök-jelöltek párthoz kötődése általános Magyarországon és külföldön is, semmi újdonság nincs benne.”

Ha az ember nem feltétlenül jártas abban, hogy kerül valaki a köztársasági elnöki székbe, akkor fennakadhat a szeme ezen a mondaton. Az Alaptörvény szerint „Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. Mégis hogy lehetne az, hogy itthon vagy külföldön pártokhoz húzó embereknek kelljen minden állampolgárt pártatlanul képviselnie?

Mielőtt belekezdünk, fontos leszögezni, hogy ennek a cikknek nem célja az egyes államfők függetlenségének összehasonlítgatása. Pusztán azt vizsgáljuk, hogy milyen kötődésük volt – ha volt – egyes pártokhoz. Nézzük először a hazai példákat Áder Jánostól Göncz Árpádig:

  • Áder János (2012-): 1988-ban lépett be a Fideszbe, volt alelnök és ügyvezető alelnök is. 2012-ben, mikor köztársasági elnöknek választották, lemondott a párttagságáról.
  • Kövér László (2012 április-2012 május): Talán kicsit csalás megemlíteni, mert csak ideiglenes államfő volt, de 1988 óta volt a Fidesz tagja. Miután Schmitt Pálról plágiumügybe keveredett és lemondott, Kövér házelnökként a következő államfő megválasztásáig látta el a köztársasági elnök feladatait, de erre az egy hónapra nem mondott le a fideszes párttagságáról.
  • Schmitt Pál (2010-2012): 2003-ban lépett be a Fideszbe, 2007-ig a párt alelnöke volt. Mikor államfővé választották, lemondott a párttagságáról.
  • Sólyom László (2005-2010): Sólyom 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító-, 1989-től elnökségi tagja volt. Amikor 1989-ben beválasztották az Alkotmánybíróságba, minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott, és kilépett az MDF-ből. A Fidesz és az MDF közösen jelölték az államfői tisztségre, de Sólyom független jelöltként tekintett magára.
  • Mádl Ferenc (2000-2005): Mádl ugyan több miniszteri posztot is betöltött, de pártokon kívülről került be az Antall- és Boross-kormányokba. 1995-ben a Fidesz, az MDF és a KDNP jelölte államfőnek, ám akkor a kormánypártok jelöltje, Göncz Árpád nyert. 2000-ben a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt jelölte, abban az évben megválasztották köztársasági elnöknek.
  • Göncz Árpád (1990-2000): 1945-ben lépett be a Független Kisgazdapártba, 1988-tól pedig az SZDSZ tagja (és egyik alapítója) volt. Mikor 1990-ben megválasztották köztársasági elnöknek, lemondott a párttagságáról.

Tehát az elmúlt 30 év államfői két kivétellel mind aktív párttagok voltak megválasztásukkor. Novák is azt mondta, hogy elődeihez hasonlóan felfüggeszti a párttagságát. Ha egy kicsit messzebb nyúlunk vissza akkor természetesen azt látjuk, hogy a 1849 és 1989 között az köztársasági elnökök mind MDP/MSZMP tagok voltak, Szálasi Ferenc a Nyilaskeresztes Párt tagjaként lett államfő (Nemzetvezető), Kossuth Lajos pedig az Ellenzéki Párt alapító tagjaként lett kormányzó-elnök.

Nemzetközi kitekintés

Az egyszerűség kedvéért nézzük csak az Európai Unió tagállamait, hogy ott milyen kötődése van az egyes pártoknak az államfő személyéhez. Most csak a jelenlegi államfőket hozzuk példának. Kezdjük a legegyszerűbbekkel:

Dánia, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország és Svédország alkotmányos monarchiák, tehát az államfői szerepet egy király (Luxemburg esetében egy nagyherceg) tölti be. Mivel ezek az államfők öröklik a pozíciójukat, nem választják őket, a pártoknak nincs sok beleszólása a folyamatba.

A többi EU-s tagállamnál nem ilyen egyszerű a helyzet:

  • Ausztria: Alexander Van der Bellen a A 70-es évek közepétől a 80-as évek végéig a Szociáldemokrata Párt tagja volt, majd belépett a Zöld Pártba. A tagságát megválasztásakor felfüggesztette.
  • Bulgária: Rumen Radev 1985 és 1990 között a Bolgár Kommunista Párt tagja volt, 1990 után viszont főleg katonai karrierjére összpontosított. 2016-ban és 2021-ben is függetlenként választották meg, de egy baloldali-centrista koalíció jelölte.
  • Csehország: Miloš Zeman 1990 óta több pártnak is tagja volt, most épp az általa alapított Polgári Jogok Pártjának (SPO, de gyakran Zemanéknak is hívják) tiszteletbeli elnöke. 2013-ban és 2018-ban is közvetlen választás útján került az elnöki székbe, de nem mondott le a párttagságáról. Az SPO 2009-es megalakulása óta egy jelöltet se tudott bejuttatni az alsóházba, a szenátusban egy képviselőjük volt eddig.
  • Észtország: Alar Karis biológus 2021-es megválasztása előtt dolgozott többek között egyetemi rektorként és múzeumigazgatóként, valamint 2013 és 2018 között ő volt az állami számvevőszék elnöke. Tavaly függetlenként választották meg, de Jüri Ratas a parlament elnöke kérte fel, hogy induljon el. Ratas az egyik kormánypárt, a Centrumpárt tagja, és a koalíciós kormány másik pártja támogatta Karis jelölését.
  • Finnország: Sauli Niinstöt 2012-ben választották meg először elnöknek, akkor még a Nemzeti Koalíció színeiben nyert (1994-2001-ig ő volt a párt elnöke), 2018-ban viszont már függetlenként indult. Első elnöksége alatt nem mondott le a párttagságáról, de ez nem ritka, 2012-es győzelme előtt 30 évig a Szociáldemokrata párt jelöltjei nyerték az elnökválasztást.
  • Görögország: Ekateríni Szakellaropúlu 2020-as megválasztása előtt jogászként és bíróként dolgozott, 2018 és 2020 között a legfelsőbb bíróság elnöke volt. A miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz jelölte az elnöki posztra, és ugyan van némi kötődése a Pánhellén Szocialista Mozgalomhoz, függetlenként indult, és 300 képviselőből 261-en szavaztak rá.
  • Horvátország: Zoran Milanović 1999-től az Szociáldemokrata Párt tagja volt, 2007-től pedig az elnöke. 2011 és 2016 között miniszterelnök volt, 2020-ban pedig államfővé választották. A horvát törtvények miatt ehhez ki kellett lépnie a pártból, amit meg is tett.
  • Írország: Michael D. Higgins 1968-2011-ig a Munkáspárt tagja (és egy időben elnöke) volt, de a 2011-es elnökválasztáson már függetlenként indult, és így tett 2018-ban is.
  • Lengyelország: Andrzej Duda 2015 óta köztársasági elnök, addig a Jog és Igazságosság (PiS) párt tagja volt. Beiktatásakor kilépett a pártból, de a PiS 2015-ben és 2020-ban is támogatta.
  • Lettország: Egil Levits a Szovjetunió szétesése után aktívan részt vett az új köztársaság felépítésében, majd diplomataként dolgozott (magyarországi nagykövet is volt). Ezután visszatért az eredeti, jogi pályájához, 2004-től például az Európai Bíróság tagja volt. 2019-ben függetlenként, de a kormánykoalíció jelöltjeként indult az elnökválasztáson, amit meg is nyert.
  • Litvánia: Gitanas Nausėda függetlenként indult 2019-ben, sem a kormánypárt, sem az ellenzék nem támogatta, de így is megnyerte a második körben az elnökválasztást.
  • Málta: George Vella 1976-ban kezdte meg politikai pályafutását, azóta a Munkáspárt tagja. 2019-ben a Munkáspárt jelölte, a mai napig a párt tagja.
  • Németország: Frank-Walter Steinmer 2017 óta elnök, 1974 óta pedig a Német Szociáldemokrata Párt tagja. Elnökké választásakor megtartotta a párttagságát.
  • Olaszország: Sergio Mattarella 2008-ig több párt tagja is volt, és különböző kormányokban volt közoktatási és védelmi miniszter, de még miniszterelnök-helyettes is. 2008-ban visszavonult a párpolitikától, majd 2015-ben függetlenként megnyerte az elnökválasztást.
  • Portugália: Marcelo Rebelo de Sousa 1975-ben belépett a Szociáldemokrata pártba, ám mikor 2016-ban elnökké választották, szüneteltette a tagságát.
  • Románia: Klaus Iohannis 1990-től 2013-ig a Romániai Német Demokrata Fórum vezetője volt, majd 2013 és 2014 között már a Nemzeti Liberális párt elnöke volt. 2014-es megválasztásakor felfüggesztette a párttagságát, mert a román alkotmány szerint elnök nem lehet párttag.
  • Szlovákia: Zuzana Čaputová az alapító tagja és elnökhelyettese volt a 2017-ben megalakuló Progresszív Szlovákia nevű pártnak, de 2019-es elnökjelölti kampánya miatt először a pártbéli pozíciójáról, majd megválasztása után a párttagságáról is lemondott.
  • Szlovénia: Borut Pahor az első politikus Szlovénia történelmében, aki volt házelnök, miniszterelnök és elnök is. 2012-ben még a Szociáldemokraták indították, de első megválasztása óta független (bár 2017-ben is a párt támogatásával indultés nyert).

Maradnak az elnöki és félelnöki rendszerek, azaz Ciprus és Franciaország. Nagyon leegyszerűsítve az előbbiben a miniszterelnök és köztársasági elnök/uralkodó helyett egy kézben, az elnöknél van az államfői és kormányfői tisztség is, míg a félelnökinél az elnök jelentősen több hatalommal rendelkezik, mint például a magyar köztársasági elnök. Emiatt Níkosz Anasztasziádisz és Emmanuel Macron is aktív párttagok.

Ezek alapján valóban látható, hogy Novák Katalinnak, igaza van, valóban általánosnak tekinthető itthon és külföldön is, hogy az államfők valamilyen formában kötődnek politikai pártokhoz.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom