űrkutatás
RSS
Több mint egy hónapig teljesen leállt a NASA egyik legfontosabb tudományos eszköze egy súlyosabb technikai hiba miatt. Most még óriási bravúrral sikerült megmenteni a több mint 30 éves technológiát, de sokáig már biztosan nem húzza, egy újabb hasonló meghibásodás alighanem végzetes lesz.
Csak megfelelő eszközök kellettek hozzá.
2050-re több négyzetkilométernyi napelemet pakolnának 35 ezer kilométer magasba.
Feltehetően egy memóriamodul miatt hibásodott meg, emiatt kapcsoltak biztonsági üzemmódba a műszerek.
A háromtagú legénységet csütörtök reggel egy Hosszú Menetelés-2F hordozórakéta segítségével juttatják fel a Mennyei harmónia űrállomásra.
A bolygó miénktől nagyon eltérő légköri és geológiai viszonyait fogják vizsgálni.
Júniusban már az első három kínai űrhajós is megérkezik a Mennyei Harmóniára.
Kína lehet a második ország, amely sikeres Marsra szállást hajt végre egy marsjáróval. A Csu-zsung névre keresztelt rover küldetését nagy titokban tartja a kínai űrügynökség, még a landolás tervezett, péntek éjjeli ideje sem teljesen hivatalos. Az viszont biztos, hogy ha sikerrel veszik a misszió legnehezebb lépését, nagy lökést kaphat a kínai űrterjeszkedés.
A felfedezés segíthet megérteni, hogyan is működik a csillagközi tér.
A szakértők szerint nem az űrből származnak. Még nem tudják, hogyan juthattak az ISS-re.
Februárban landol, áprilisban felpöröghet a rotorja.
A fejlesztők titkolóznak a pontos összetétellel kapcsolatban, de elvileg farmokon szerezhető be az alapanyag.
2016 után idén ismét űrhajósokat küld Kína az űrbe.
Júliusban indították útjára, azóta több mint 400 millió kilométert tett meg. Az elmúlt hónapokban több felvételt is készített a Földről és a Holdról, de szelfiket is küldött.
Nehéz éven vagyunk túl, ugyanakkor 2020-ban is történtek jó dolgok szerte a világban. Rekordgyorsan fejlesztettek vakcinát, az elefántok száma is nőtt, és kiderült, hogy az internet valóban hasznos tud lenni, és akkor még a városi kertészkedésről nem is beszéltünk.
Akkora, mint egy törpebolygó, és pár éve meteoritot küldött Szudánra, ebből következtettek most a létezésére.
Pedig már csak ez hiányzott volna 2020-ból.
Újabb mérföldkövet ért el a rohamosan fejlődő kínai űrprogram, a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája csütörtök hajnalban visszatért a Földre.
A Japán Űrügynökség tudósai azt remélik, a mintákból sok mindent megtudhatnak a földi élet kialakulásáról.
Élesedik a verseny a magáncégek között a következő holdraszállás miatt.
Hosszútávon az a cél, hogy a magán üzleti szektor jobban vegye ki a részét az űrkutatásból, és huzamosabb ideig tudjunk embert küldeni a Holdra.
Jól látszanak az elpattanó, szinte szétrobbanó kábelek.
A filmekben is feltűnő Puerto Rico-i csillagvizsgáló menthetetlen volt, nem bírták el a drótkötelek a tányér fölött lévő platformot.
Fedélzetén három amerikai és egy japán asztronautával, akik tavaszig dolgoznak majd az űrállomáson.
Az Ariel nevű űreszközt pedig a tervek szerint 2029-re építik meg és lövik az űrbe.
Egy friss tanulmány szerint hiba történt az adatok feldolgozásának korai szakaszában, ez pedig akár teljesen megcáfolhatja a korábbi szenzációs eredményeket.
Április 9. óta teljesítettek szolgálatot a Nemzetközi Űrállomáson.
A James Webb űrtávcső fellövése még odébb van, de a Gemini Obszervatórium infravörös távcsöve betekintést enged abba, hogy mire lehet majd számítani tőle.