Hamisítanak forintot és eurót is: a barkácsolt borsodi húszezresektől az olasz maffia pénzjegynyomdájáig
2025. január 6. – 07:51
„Azelőtt, hogy elhagyná a gyártósort, minden bankjegy biztonsági ellenőrzésen megy át, hogy biztosak legyünk benne, csak a legjobbat szállítjuk.”
„A vevőink biztonsága rendkívül fontos nekünk, ha titeket elkapnak, miközben a mi bankjegyeinket használjátok, az rossz az üzletnek, úgyhogy ezt soha nem akarjuk.”
A nyáron még ilyen megnyugtatónak szánt üzenetekkel próbálták elhitetni angol nyelvű csatornák a Telegramon, hogy a hamis bankjegyek, amiket hirdetnek, nagyon jó minőségűek is. A Brit Virgin-szigetekre bejegyzett, de igazából dubaji központtal működő moderálatlan közösségimédia-felületen pár hónappal ezelőttig virágzott a feketepiac.
A Telegram hihetetlenül sikeres platform, több mint 900 millió felhasználója van. Annak ellenére is, hogy az oldal orosz vezérigazgatóját, Pavel Durovot többek között pénzmosás és drogcsempészet gyanújával augusztusban letartóztatták Franciaországban. Durovot pont azért tartóztatták le, mert azzal, hogy lényegében nem moderálta a platformot, teret adott az ilyen illegális tevékenységeknek is.
Letartóztatása után nem sokkal, szeptemberben Durov szigorúbb moderációt hirdetett a felületen: ezután gyorsan el is tűntek azok a csatornák, amelyeken valamilyen bűncselekményeket szinte biztosan elkövettek. Nyáron viszont még több tucat csatornán kínáltak például jóval a névérték alatt hamis euróbankjegyeket. Az egyik ilyenen mindössze a névérték 10 százalékáért árultak áleurót, az anonim hirdetők állítása szerint 100 valós euróért 1000 hamisat lehetett kapni.
Azt is írták, hogy az ő hamis bankóikon rajta van az összes biztonsági elem, ami azt hivatott garantálni, hogy egy bankjegy valódi. Ajánlottak helyeket is a hamis pénzek használatára: befizetős ATM-ekben, ruhaüzletekben, gyorséttermekben, benzinkutakon vagy szupermarketekben simán elfogadják őket. Egyedül azt nem ajánlották a kereskedők, hogy bankban használják a hamis bankjegyeket, ott ugyanis nagyon nagy a lebukás veszélye.
Nem életed üzlete
A Német Szövetségi Bank szerint átlagosan 8 eurócentbe, vagyis mintegy 33 forintba kerül legyártani egy euróbankjegyet, de arról nincs pontos információ, hogy az egyes bankókat pontosan mennyiért nyomtatják. Az viszont biztos, hogy mostanában is a kétéves mélypont közelében van a forint az euróval szemben, most egy százeurós bankjegy 40 ezer forintnál is bőven többet ér.
Elsőre nagyon jó üzletnek tűnhet otthon pénzt nyomtatni, de ez a valóságban nemcsak nagyon nehéz, hanem törvénytelen is. Magyarországon még mindig hosszú börtönbüntetésre számíthatnak azok a pénzhamisítók, akiket elkapnak. Közben otthoni körülmények között lehetetlen reprodukálni a modern valuták bankjegyeit. A nagy pénzrablás című spanyol sorozat főhőse, a Professzor ezért is találta ki, hogy inkább átveszi az irányítást csapatával a Spanyol Királyi Pénzverde fölött. A Professzor karaktere fiktív, de ha nem lenne az, nyilvánvalóan ő lenne a történelem legjobb pénzhamisítója. Azért, mert a bankjegyek, amiket a Professzor csapata törvénytelenül nyomtatott, valódiak voltak.
A pénzhamisítás mint bűncselekmény gyakorlatilag egyidős a pénzzel. Most is súlyosan büntetik, de azért nem annyira, mint a középkorban. A Csin-dinasztia alatt, a mai Kína területén Európát évszázadokkal megelőzve, a 12. században kezdtek el papírpénzt használni. Aki ezt hamisítani próbálta, arra halálbüntetés várt. Károly Róbert uralkodása alatt, a 14. század első felében sem volt kérdés, hogy mi vár a lebukó pénzhamisítókra. Rendelkezésében a király a középkor faék egyszerűségével csak ennyit ír róluk:
„kiirtandók”.
Halálbüntetés már jó pár száz éve nem, de még mindig nagyon súlyos ítélet vár azokra Magyarországon, akik pénzt akarnak hamisítani.
Katona Csaba ügyvéd már több pénzhamisításos ügyben is volt védő. „Az ítélkezési gyakorlat rendkívül szigorúnak mondható, hiszen értéktől függetlenül már alapesetben is 8 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a törvény, ami példátlanul magas” – írta általánosságban a pénzhamisítási ügyekről.
„50 millió forint feletti elkövetés esetén a cselekmény akár 15 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető”
– írta Katona. Márpedig a nagyobb bűnszervezetes ügyekben kivétel nélkül 50 millió forintnál nagyobb értékre követik el a pénzhamisítás bűncselekményét. Tizenöt év börtön az valóban nagyon súlyos. Különösen azt nézve, hogy az emberölés itthon alapesetben 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntető törvénykönyv szerint egyébként már az is akár 3 évig terjedő szabadságvesztést kaphat, aki csak a pénzhamisítás előkészületét követi el.
Magyarországra is jöttek a kamueurók
Katona szerint részben a felderíthetőségi problémák miatt lehetnek viszonylag ritkák a pénzhamisítási ügyek. Sokszor országhatárokon átívelő bűncselekményekről van szó, nemzetközi bűnszervezetek szakosodtak a pénzhamisításra. „A nagy értékű euróbankjegyek hamisítása kifejezetten népszerű bűncselekmény a szerb, ukrán, orosz bűnszervezetek körében, ezek az ügyek sokszor Magyarországig is elérnek” – írta.
Egy pár évvel ezelőtti pénzhamisítási ügy szintén több országot érintett, de a szálak Magyarországon futottak össze. Az elkövetők bűnszervezetben valósították meg a pénzhamisítást, ezért pedig nagyon súlyos büntetést kaptak: az elsőrendű vádlott 12 és fél év fegyházat, a másodrendű 6 év fegyházat kapott. Mindezt úgy, hogy egyébként nem is ők nyomtatták a pénzt, csak beszerezték, majd továbbértékesítették azt. Igaz, nem csak pénzhamisítás volt ellenük a vád. Kábítószerrel is kereskedtek, ezért is kaphattak ilyen súlyos büntetést.
A pár évvel ezelőtti ítélet szerint a későbbi elsőrendű vádlottól az általa használt lakásban több száz darab hamis 500 euróst foglaltak le elfogásakor. Ha igazi bankjegyek lettek volna, akkori árfolyamon több mint 30 millió forintot értek volna. Ezek az áleurók nem fénymásolóból jöttek ki: nyomdai síknyomtatással (ofszetnyomtatással) készített „jó minőségű hamisítványok, melyek tartalmazzák az euróbankjegyek főbb rajzolati ismérveit”.
Annyira azért mégsem voltak jók, hogy alapvetően hozzáértő szakemberek ne szúrhatták volna ki őket. Árulkodó volt a papír rossz minősége, a váltakozó vastagságú festékréteg elérésére alkalmas metszetmély nyomtatás hiánya és a biztonsági elemek utánzása. Az euróbankjegyet nem ismerőknek viszont megtévesztők lehettek.
A hamis 500 eurósokat az elsőrendű vádlott szerezte be. Hogy pontosan honnan, az az ítéletből nem derül ki. „Ismeretlen személytől szerezte be külföldről” – ennyit lehet tudni a kamueuró eredetéről. A későbbi elítélt a névérték 30 százalékán vásárolta a hamis bankókat, amiket aztán a névérték 50-60 százalékán adott tovább. Ha ezt 2024 novemberének végén tette volna, az azt jelentené, hogy mintegy 60 ezer forintért vesz egy darab hamis ötszáz euróst, majd eladja 100-120 ezer forintért. Ha a bankó eredeti lenne, akkor több mint 200 ezer forintot érne.
Manapság ritkán találkozni ezzel a címlettel. 2018 óta nem nyomtatnak ötszáz euróst azok az európai nemzeti bankok sem, amelyek addig ezt megtehették. A világ legértékesebb bankjegyének gyártását részben pont a feketepiac miatt szüntették be, előszeretettel használták ugyanis pénzmosásra, valamint fegyver- és drogüzletek lebonyolítására is.
Biztosítják a bankókat, de nagyon
Az utóbbi, Magyarországra is elérő ügyben ugyan hamis ötszáz eurósokról volt szó, nem ez a címlet a leginkább jellemző a feketepiacon. A legértékesebb euróbankjegy annyira ritka a kereskedelemben, és annyira sokat ér, hogy sok boltban eleve nem is fogadják el. Ha mégis, akkor a pénztáros általában alaposan leellenőrzi az összes biztonsági elemet, aminek rajta kell lennie.
Az, hogy nem az ötszázas a legnépszerűbb hamis euróbankjegy, kiderül az Európai Központi Bank (EKB) 2024. januári sajtóközleményéből is. 2023-ban a forgalomból kivont 467 ezer hamis bankjegy több mint 70 százalékát a húsz- és ötveneurósok adták. Kevesebbet érnek, mint a nagyobb címletek, sokkal több is van belőlük, mint a nagyobbakból, ezért kevésbé ellenőrzik őket a pénztárosok. Ezért is népszerűbbek a hamisítók körében. 2024 első felében eddig 285 ezer hamis bankjegyet kellett kivonniuk a forgalomból a hatóságoknak.
A magyar hamisítópiac ennél jóval kisebb, ami a forint euróhoz mért értéke alapján logikus is. A Magyar Nemzeti Bank 2024. első negyedévi jelentése szerint itthon 207 darab forinthamisítványt szűrtek ki a szakértők, ezek 62 százalékban tízezresek és 37 százalékban húszezresek voltak.
Biztonsági elemből meglepően sok van az euró- és a forintbankjegyeken is. Az EKB tájékoztatója a „tapintsd, nézd és döntsd meg” módszert (feel, look and tilt method) ajánlja arra, hogy azonosítsuk a biztonsági elemeket – ezzel tudjuk megállapítani, hogy egy adott bankjegy hamis-e, vagy sem. Egy százeuróst megtapintva érezhetjük, hogy a tipikus bankjegypapír szinte semmi máshoz nem hasonlítható: puhább, hajlékonyabb, ellenállóbb, mint az átlagos A4-es fénymásolópapír. A legtöbb pénzhamisító már rögtön ezen a ponton elbukik: nem lehet egyszerű fénymásolópapírra nyomtatni a mintákat, mert teljesen más érzés valódi bankjegypapírt fogni.
Bankjegypapír viszont érthető módon nem kapható kereskedelemben. A forinthoz használt bankjegyalappapírt itthon a Diósgyőri Papírgyárban gyártják, az eurónál ez nem egy gyártóhoz kötődik. Az euróhoz használt bankjegypapírok több mint felét a francia nemzeti bank alá tartozó EuropaFi gyártja. Mind a forint-, mind az euróbankjegyek nyomtatásához gyapotalapú papírt használnak a gyártók, emiatt sokkal nehezebb ezeket elszakítani, mint egy egyszerű papírlapot.
Szintén tapintásra lehet érezni az eurón és a forinton is a metszetmély nyomtatást – ezzel a különleges, szofisztikált és rendkívül drága eszközöket igénylő nyomtatási technikával érhető el az, hogy bizonyos írások, motívumok kiemelkedjenek a bankjegy síkjából. A tízezer forintos címletet az ujjainkkal végigsimítva például érezhető, hogy az értékjelző (10 000) kidomborodik.
Fény felé tartva, ránézésre megjelenik a talán legismertebb, legrégebbi biztonsági elem, a vízjel is. A vízjellel kirajzolódó motívum az euróbankjegyeken általában valamilyen kapu vagy portré, a forintokon a bankjegyen szereplő híres történelmi személyiség kicsinyített, tükrözött portréja.
Nem egyszerű vízjelet rakni a bankjegypapírra, pedig már a 13. század óta tudatosan használják ezt a technológiát a papírgyártók. Egy még ma is működő papírgyár, az olasz Fabriano készítette az első vízjelet 1293-ban. A vízjel a papírgyártásnak abban a fázisban hozható létre, amikor a nedves, híg papírmasszából egy szita felületén a papír létrejön. A vízjel van, ahol kiemelkedik, van, ahol bemélyed, emiatt egyes helyeken kevesebb, máshol több papír rakódik le. Így érhető el az a hatás, hogy fény felé tartva néhol sötétebb, néhol pedig világosabb a papír.
Biztonsági elemekkel találkozhatunk akkor is, ha elkezdjük mozgatni az euró- vagy forintbankjegyeket. Olyan hologramokat, rejtett képeket, színváltós nyomatokat láthatunk így, amelyeket szinte lehetetlen a hamisítóknak reprodukálni.
A Camorra eurója
Bármennyire is nehéz az eurót vagy a forintot hamisítani, mindkettővel próbálkoznak a bűnözők. Szinte általános igazságnak tűnik az, hogy a forinthamisítványokat kisebb mennyiségben, gyengébb minőségben, kisstílű bűnözők, míg az euróhamisítványokat nagyobb mennyiségben, jobb minőségben, komoly nemzetközi bűnszervezetek csinálják.
2020. július 15-én a Nápolyhoz közeli olasz városban, Beneventóban egy hatalmas, pénzhamisítással foglalkozó bűnszervezetet lepleztek le az Europollal együttműködve olasz, francia és belga hatóságok, az üggyel összefüggésben 44 embert tartóztattak le. Lefoglaltak egy kamupénznyomdát is, ahol a nyomozók szerint az évek alatt mintegy hárommillió hamis bankjegyet gyárthattak, ami névértéken döbbenetes összegű, 233 millió eurós, jelenlegi árfolyamon
több mint 96 milliárd forintos kárt okozhatott.
A szakértők szerint a hamisítványok nagyon jó minőségűek voltak, a hamisítók a valódi euróbankjegyek főbb biztonsági elemeit is tudták imitálni. Nem is csoda, mert a bűnszervezet hamisítás-szakértője húsz éve azzal foglalkozott, hogy a lehető legjobb minőségű bankjegyeket nyomtassa. Ő találta ki a bankók gyártási metódusát, és azt is, hogy hogyan terjesszék el azokat szerte Európában. Nem volt egyedül, a hálózatot a nyomozás szerint segítette a hírhedt olasz maffiaszervezet, a Camorra is abban, hogy rengeteg hamis euró lepje el a kontinenst.
A beneventói központú hamisítócsapat komoly eszközparkkal és rengeteg háttértudással ugyan tudott imitálni biztonsági elemeket, de még ezek se voltak olyan minőségűek, hogy szakértők össze tudták volna keverni őket a valódi bankjegyekkel.
Nicos Keranistól, az EKB sajtóreferensétől tudtuk meg, mit jelent a biztonsági elemek imitációja, a valóságban mennyire könnyű a jó minőségű hamis pénzeket megkülönböztetni az eredetiektől. „Az imitáció nem jelenti önmagában azt, hogy az jó minőségű is” – mondta. A sajtóreferens szerint az idén Nápolyban lebuktatott óriási pénznyomdából kikerült hamis euróbankjegyek se voltak olyan jó minőségűek, hogy azokat a már említett „tapintsd, nézd, döntsd” módszerrel ne lehetett volna kiszúrni.
Keranis szerint az euró 2002-es bevezetése óta még nem találtak egy úgynevezett szuperbankjegyeket sem. Szuperbankjegynek azokat a bankjegyeket hívják, amelyekről jó minőségük miatt sosem derül ki, hogy hamisak. Lényegében olyanok, mint a valós, legálisan nyomtatott bankók. Az amerikai kormány a kétezres években az észak-koreai kormányt gyanúsította meg azzal, hogy szuperbankjegyeket gyártott, amelyeket gyakorlatilag nem lehetett megkülönböztetni az igazi amerikai dollároktól.
Borsodi barkácsok
Az euró- és dollárhamisítványokhoz képest persze sokkal kisebb piacuk van a forinthamisítványoknak. A hamis forintok nem lépnek át országhatárokat, általában itthon próbálják felhasználni őket. Jellemzően kisstílű bűnözők, amatőr módszerekkel gyártják az álforintjaikat.
Az itthoni pénzhamisítási ügyek egy részét viszont könnyű felderíteni, írta kérdéseinkre Katona Csaba ügyvéd, mert
„nyomtatók segítségével, silány minőségű bankók nyomtatásába kezdenek az elkövetők, melyeket vagy továbbértékesítenek, vagy a saját mindennapi szükségleteik finanszírozása során használják fel”.
Katona szerint kevesen tudják azt, hogy a pénzhamisítás tényállásának nem feltétele a hamisítvány minősége. „A hamisítványnak csupán annyira kell hasonlítania a forgalomban lévő pénzhez, hogy a megtévesztés lehetősége valószínűnek mutatkozzék, azaz akár egy tintasugaras nyomtatóval készült bankjegy esetén is megvalósul a bűncselekmény” – mondta. Gyakorlatilag csak az számít, hogy a papírdarabot próbálta-e az elkövető valódi címletként feltüntetni.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs osztálya szerint a forgalomból 2024-ben kivont forinthamisítványokra alapvetően a gyenge minőség a jellemző, „a hamisítások módszereit változatlanul az irodai sokszorosító eszközök (színes fénymásolók, printerek) használata dominálja”.
Mivel főként egyszerű irodai nyomtatókat használnak az itthoni bűnözők, a profi nápolyi pénzhamisítókkal ellentétben nem is igazán próbálkoznak a biztonsági elemek reprodukálásával. Az MNB szerint még nem volt példa arra, hogy a hamisítók valóban újra tudták volna alkotni a forint egyes biztonsági elemeit, bár azok imitálásával próbálkoztak. A Hamispénzek.hu gyűjtése szerint még az ötezer forintos előző szériája idején voltak olyan hamisítók, akik csillogó körömlakk vagy BKV-bérletről levágott fémszál alkalmazásával igyekeztek imitálni a biztonsági fémszalagot, valódibbnak láttatni a hamis bankjegyet.
Jól mutatja napjaink forinthamisítóinak amatőrségét az ügy, amely miatt a Miskolci Járásbíróság idén júniusban tartóztatott le két férfit. Egyikük azért volt felelős, hogy nyomtassa a pénzt, másikuk meg azért, hogy elszórja a hamis bankókat. A miskolci férfi szaktudása messze elmaradt a beneventói pénzhamisítóétól. Mindössze 63 darab hamis húszezrest nyomtatott otthoni használatra alkalmas tintasugaras nyomtatókkal, névértéken ez 1 millió 260 ezer forintot jelentett volna.
Miután kinyomtatott pár bankjegyet, átadta őket a társának, hogy próbáljon meg fizetni velük. Ő a feleségének adta ezeket tovább, aki nem tudott róla, hogy azok hamisak. Próbált velük fizetni, de nem sikerült neki. A hamis pénzek forgalomba hozásával megbízott férfi féltestvére viszont sikeresen használta őket egy benzinkúton. Ahogy az a Miskolci Törvényszék közleményéből is kiderül, a borsodi barkácshúszezresek gyenge minőségűek voltak, figyelmes átvétel mellett elvárható lett volna a pénzkezelő dolgozóktól, hogy hamisként azonosítsák ezeket.
A papír a kulcs?
Nem voltak mindig olyan amatőrök a forinthamisítók, mint napjainkban. Surányi György jegybankelnök 1999. július 23-án azért döntött az akkori ötezres bankjegyek bevonása mellett, mert túl sok jó minőségű, de hamis bankó került forgalomba, számolt be a hírről akkor a Népszabadság. A lap arról írt, hogy „a hamis ötezresek jelentős része sokak szerint abból a bankjegypapír-szállítmányból származik, amely 1995. december 21-én Vámosszabadinál lépett magyar területre”.
Rengeteg, kétkamionnyi, 16 tonna papírpénz előállítására alkalmas, fémszállal (egy a forinton azóta is használt biztonsági elemmel) ellátott bankjegypapírt szállított egy német cég egy magyar kft. megrendelésére. A magyar kft. megrendelésére a papírt egy Hannoverhez közeli nyomdában állították elő, de mivel a megrendelés gyanús volt, a német rendőrök értesítették erről a magyar hatóságokat. Szakértők szerint a 16 tonna bankjegypapírból 19–22 milliárd forintnyi ötezrest lehetett volna nyomtatni, az inflációval felszorozva ez ma 125–145 milliárd forintot érne.
A magyar nyomozók a német szervek tájékoztatása alapján tudtak a bankjegypapírt szállító kamionokról. Egészen döbbenetes módon azonban az egyik kamion az Orczy téren valahogy mégis eltűnt a hatóságok szeme elől tíz tonna bankjegypapírral a rakterében.
1995 és 1999 között rengeteg hamis ötezrest találtak. 1998 januárjában egy vállalkozó autójából névértéken 80 millió (mai értékén 315 millió) forintnyi hamis pénzre bukkantak a hatóságok egy nógrádi községben. Szintén 1998-ban, ősszel két cseh férfitól 130 millió (mai értékén 513,5 millió) forintnyi hamis ötezrest foglaltak le a zsolnai rendőrök Szlovákiában. Egy ilyen méretű pénzhamisítási ügy fényében nem csoda, hogy ki is kellett vezetni a készpénzforgalomból a régi ötezreseket.