Bezárult az olló – így érte utol a Tisza Párt a Fideszt

„Továbbra is választásokat szeretnénk nyerni, nem közvélemény-kutatást. Korábban elmondtam azt a véleményemet, hogy ezek a közvélemény-kutatások kevésbé a választói akarat visszatükrözését mutatják, semmint inkább a közvélemény formálását szolgálják” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón, amikor a Medián aznap megjelent méréséről kérdezték.

A Medián november 20. és 26. között készített reprezentatív kutatása szerint már 11 százalékponttal előzi meg a Tisza Párt (47 százalék) a Fideszt (36 százalék) a választani tudó, biztos szavazók között, de a teljes népesség körében is 7 százalékpont Magyar Péterék előnye. Ez a különbség már jócskán túl van a hibahatáron (teljes népesség körében: +/-3 százalék). Érdemes ezt komolyan venni, hiszen a Medián korábban több választás előtt is közel járt a végeredményhez, és méréseik rendre megbízhatónak bizonyultak.

Magyar Péter szerint az eredmény egyértelmű: „a magyar emberek az őszinteséget választják a hazugság helyett, a tiszta közéletet a mindent elöntő korrupció helyett, a fejlődést a leszakadás helyett, az összefogást és a szeretetet a gyűlöletkeltés és a megosztás helyett”.

Alig pár órával később kijött a kormányközeli Századvég november 14. és 19. között felvett kutatása is. Náluk 6 százalékpont a Fidesz előnye (38-32) a politikailag aktív választók körében, és 40-35-re vezetnek Orbánék a pártot választók között. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy még a kormányzati megrendelésekből működő intézetnél is csökkent valamelyest – hibahatáron belül – a Fidesz támogatottsága az októberi méréshez képest, és ezzel párhuzamosan a Tisza népszerűsége minimálisan nőtt.

A következő országgyűlési választás még nagyon messze, közel másfél év múlva lesz, és elemzői alapállítás, hogy egy-egy felmérésből nem szabad komoly következtetéseket levonni.

A trendek viszont egyértelműen azt mutatják, hogy a mostani állás szerint Magyar Péter valódi kihívója lehet Orbán Viktornak 2026-ban.

A Fidesz és Tisza közti különbség fokozatosan zárult az elmúlt hónapokban, és az EP-választás után csak gyorsult ez a folyamat. A legtöbb közvélemény-kutató cég méréseiben Magyar Péterék mára utolérték és néhol már meg is előzték Orbánékat.

Grafikonunkon összeszedtük a 21 Kutatóközpont, az Idea, a Medián, a Nézőpont, a Publicus, a Republikon és a Závecz június 9. óta publikált, nyilvánosan elérhető és leginkább összevethető kutatásait. Az egyes kutatások eredményeit a pontokra kattintva lehet megnézni, a vonal pedig a pártok átlagát jelzi. Ez alapján jól megfigyelhető egy általánosabb trend, hogy miként alakult a Tisza és Fidesz támogatottsága az elmúlt bő öt hónapban:

A februári kegyelmi botrány után a semmiből indult el Magyar Péter, aki állítása szerint akkor még nem gondolt arra, hogy politikai pályára lép. Rövid idő alatt megváltozott vele a világ. A március 15-i zászlóbontása előtt két nappal a Medián már azt mérte, hogy azok közül, akik hallottak róla, 13 százalék biztosan rá szavazna egy választáson. Ehhez azonban kellett egy párt is.

Áprilisban már több közvélemény-kutató cég is 20 százalék fölé mérte a Tisza Pártot a biztos pártválasztók körében, májusban a 30-at súrolta, a 21 Kutatóközpont pedig az EP-választás napján publikált, június 6. és 8. között készült kutatásában azt mutatta: a Fidesz–KDNP 44, a Tisza Párt 32 százalékot érhet el. Mint pár órával később kiderült, ez a felmérés volt messze a legközelebb a végeredményhez. A június 9-i EP-választáson a Fidesz–KDNP 44,82 százalékon végzett, a Tisza Párt 29,6 százalékot ért el.

Az olló innentől kezdve egyre csak zárult: a Fidesz támogatottsága a legtöbb mérésben csökkent, míg a Tiszáé nőtt.

Október 23-án jött ki az első olyan kutatás, amelyben megelőzte a Tisza a Fideszt a biztos szavazók között. Tizennyolc éve nem fordult elő olyan, hogy egy párt (nem választási szövetség) egy felmérésben jobb eredményt ért volna el, mint Orbán Viktorék. A Momentumnak is dolgozó 21 Kutatóközpont mérése szerint a biztos részvételt ígérő választók körében a Tisza 42, a Fidesz 40 százalékon állt ekkor, míg a teljes népességnél 29-26-ra vezetett a kormánypárt. A két mutató közti eltérést ott kell keresni, hogy a Tisza szavazói jóval elkötelezettebbek lettek, mint a Fidesz választói.

Ez a trend folytatódott az elmúlt bő egy hónapban is: mostanra az előbb említett 21 Kutatóközpont mellett a Publicus, az Idea és a Medián is Tisza-előnyt mért. A Mediánt vezető Hann Endre az ATV-ben arról beszélt a cikkünk elején említett novemberi kutatás után, hogy a Fidesz szavazótáborának egy része elbizonytalanodott, és ha nem is pártolt el Orbánéktól, most inkább a bizonytalanok táborába tartozik. Ezzel szemben Magyar Péter szavazói jóval elkötelezettebbek.

Lakner Zoltán politikai elemző szerint a gazdaság helyzete vezethet oda, hogy nő a kormánnyal kritikus, elégedetlenek tábora. A Telex műsorában úgy fogalmazott: ameddig a kormány nem tud valamit csinálni a gazdasággal a nagy bejelentéseken túl, és nem lesz érdemi változás a gazdaságban, addig nincs akadálya annak, hogy még növekedjen is a különbség a Fidesz és Tisza között.

Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója pedig a 444-en megjelent publicisztikájában amellett érvelt, hogy semmi hihetetlen nincs abban, hogy a Tisza átvette a vezetést a közvélemény-kutatásokban. „Teljesen természetes jelenség, hogy az újonnan befutott és átütő sikert elért párt lendülete tovább tart” – írja a júniusi választás óta készült felmérésekről.

Az elemző szerint ideje lenne elfogadni, hogy „a centrális erőteret felváltotta a kétpártrendszer, amelyben az inkumbens nehézségei és a kihívó agilitása automatikusan – minden további misztikum nélkül – egy nyílt, kiszámíthatatlan, kétesélyes versenyt eredményez, amiben akár az ellenzéki is vezethet”. Róna ugyanakkor azt is megjegyezte, amire az utóbbi időszakban több más elemző is felhívta figyelmet: „a Tisza legnagyobb problémája éppen az, hogy a választás nem most, hanem másfél év múlva lesz”. Addig pedig még sok minden történhet.