Abszurd kitalációkkal nem foglalkozom – közvélemény-kutatók reagáltak a Magyar Nemzet vádjaira

Manipulációs kerekasztalról, rendszeres találkozókról ír hétfői cikkében a Magyar Nemzet, mely az amerikai elnökválasztásból indulva jut el oda, hogy „a balliberális kutatók Magyarországon is nagyban hasonlóan dolgoznak amerikai társaikhoz.” A konkrét szerző nélkül megjelent cikk azt állítja, hogy a „baloldali közvélemény-kutató cégek” politikai menetrend alapján egyeztetnek, majd tényként jelenti ki azt is, hogy az érintett cégek a „hasonlóan a 2022-es választásokat megelőző időszakhoz, ismét összehangoltan, koordinálva dolgoznak.” Úgy tartja a cikk, hogy ennek a politikai menetrenden alapuló egyeztetésnek köszönhető, hogy az intézetek a Tisza Pártot hozták ki győztesként a méréseken.

„Az utóbbi hetek pártpreferenciára vonatkozó felmérései, amelyek már a Tisza Párt előnyét mutatják a kormányoldallal szemben, nem mások, mint ennek a manipulációs kerekasztalnak a közvéleményt befolyásoló politikai termékei” – jelentik ki, majd még egy véleménycikket is megjelentettek a témában.

Az utóbbi hetekben több közvélemény-kutató is megmérte a pártpreferenciákat. A Závecz Research szeptember 28. és október 8. között rögzített adataiból például az derült ki, hogy a Fidesz támogatottsága 39 százalékra csökkent a biztos szavazók között, miközben a Tisza 35 százalékra jött fel. Závecz Tibor, a Závecz Research közvélemény-kutatója a Magyar Nemzet állításairól a Telexnek azt írta:

„Abszurd kitalációkkal, nevetséges fantáziálásokkal, manipulatív propaganda-állításokkal, mesébe illő álhírekkel nem foglalkozom. Közvélemény-kutató vagyok, csakis a tények érdekelnek.”

Az ellenzéki kötődésű IDEA Intézet október közepén hozta ki a szeptember vége és október eleje között felvett adatokból, hogy két százalékpontra csökkent a különbség a Tisza Párt és a Fidesz között. Megkeresésünkre az IDEA Intézet stratégiai igazgatója azt írta, hogy semmilyen „a Magyar Nemzet cikkében feltételezett és tárgyalt szakmai egyeztetéseken” nem vesznek részt. „Másrészt az intézet kutatásait a szakmai sztenderdek alapján készíti, munkatársaink a szakmai meggyőződésüknek és a társadalomtudományi elvárásoknak megfelelően kutatnak. Harmadrészt, így minden olyan felvetést, mely az adatok manipulációját vagy a közvélemény-befolyásolására irányuló szándékot feltételez nem csak elutasítjuk, hanem az intézet munkatársainak becsületét sértő megállapításnak tekintünk.”

Hozzátették azt is, hogy a jelenkori magyarországi viszonyok között már hozzászoktak „ezekhez a politikai indíttatású gyakorlatokhoz, szakmai meggyőződéseink és kompetenciánk stabilitását a hazugságokat felvonultató támadások kikezdeni ezek után sem fogják, és ingerküszöbünket is kevéssé érik el.”

Reagált megkeresésünkre a 21 Kutatóközpont, is, mely október 9-15. között mért közvélemény-kutatásakor arra jutott, hogy hibahatáron belül, de hajszállal már vezet a Tisza Párt támogatottságban. A 21 Kutatóközpont igazgatója, Róna Dániel a Telexnek azt írta, nem egyeztettek sem most, sem máskor az eredményeik publikálásáról más kutatókkal vagy intézetekkel. „Mindig csak a megrendelővel beszéljük meg, hogy mit és mikor publikáljunk az ő általa megrendelt kutatásból. Az eredményeinket nem »politikai napirend« alapján számítjuk ki, hanem szakmai sztenderdek alapján. Tehát nem »igazítunk« semmit senkihez, azt közöljük, amit az adatok mutatnak, amit a válaszadók mondanak. Nem fabrikálunk eredményeket. A legutóbbi kutatásunk időzítését a Partizán határozta meg, ők rendelték meg a kutatást.”

A Márki-Zay-kampányra kitérve azt írta, hogy valóban volt közös gondolkodás akkortájt, ám nem a mérésekről, hanem „az eredmények TANULSÁGAIRÓL. Nem fabrikáltunk eredményeket ott se, nem volt ott se »politikai menetrend«, csak szakmai egyeztetés a tanulságokról.” Hozzátette, nem volt hirtelen a Tisza Párt vezetését mutató kutatásuk publikálása sem, előtte már számos más kutatás is nagyon hasonló tendenciát mutatott.

Róna Dániel azt is írta, hogy ahogyan sem a korábbit, úgy a következő magyarországi választást sem manipulálták. „A legutóbbi választás előtt egyébként a legpontosabb választási mérést mi tettük közzé.” Elhatárolódott emellett attól, hogy baloldali kutatókként vagy kutatóintézetként címkézzék meg őket. „Kutatók vagyunk, politikai jelzők nélkül” – tette hozzá.

Megkeresésünkre Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője azt írta, hogy cégük „nem vesz részt sem itthon, sem a New York-Tel-Aviv tengelyben egyeztetéseken. Hann Endrét kb. 50 éve ismerem, így ha találkozunk ( ez megesik ) elbeszélgetünk, Závecz Tibor gyakori vendége konferenciáinknak, így vele is szoktam időnként beszélgetni. Pulai Andrással szerepeltem már közösen tv műsorokban, de talán ez még elmegy, Róna Dániel is volt már a Republikon meghívott vendége valamelyik konferenciánkon. Én és kollégáim az urakat sem kerek, sem hosszúkás asztal mellett nem láttam még együtt” – írta lapunknak.

A Fidesszel szemben szintén Tisza Párt-fölényt mérő Publicus Intézet ügyvezetője, Pulai András mérsékelt komolysággal válaszolt a Magyar Nemzet megkeresésére a Facebook-oldalán, így:

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy októberi kormányinfón azt mondta, hogy szerinte a közvélemény-kutatásokat távolsággal kell kezelni. Gulyás szerint a választások között politikai célokat és érdekeket szolgálnak a kutatások, júniusban volt egy nagymintás kutatás, az EP-választás. Gulyás azt mondta, a kormányzati oldal is rendel közvélemény-kutatásokat, és nagyon nyugodtak. Itt nem tért ki konkrét kutatásokra, de valóban vannak olyanok, amik a Fidesz előnyét mérik: ilyen eredményt kapott például a Fidesz holdudvarába tartozó Századvég is.

A Magyar Nemzet írásával kapcsolatban kerestük a Mediánt is, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.