Közleményben reagált a Központi Nyomozó Főügyészség Gulyás Gergely bírálatára

Két hónap után csütörtökön ismét volt kormányinfó, ahol a Völner–Schadl-ügy is szóba került. Erre reagálva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy szerinte rossz gyakorlat az ügyészség részéről, hogy belerakták a nyomozati anyagba az OBH elnöke és Schadl György közötti telefonbeszélgetést, amelyet a Telex hozott nyilvánosságra. Szerinte csak olyan dolgokat szabad belerakni a nyomozati anyagba, amik alátámasztják a vádat. A Schadl–Völner-ügyben szerinte komolyan hibáztak az ügyészek.

Erre reagált most a Központi Nyomozó Főügyészség egy közleményben, amiben azt írták, hogy „a tegnapi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – szakmailag helyesen – azt nyilatkozta, hogy ha egy büntetőügyben lehallgatás történik, akkor a nyomozati anyag részévé csak olyan lehallgatási anyag tehető, amely a vádat alátámasztja”. Gulyás személyiségi jogsértésnek nevezte, hogy habár a Senyei György és Schadl György közötti beszélgetés nem tárgya a vádnak, mégis széles körben ismertté vált annak tartalma.

Az ügyészség szerint a kormányinfón említett eset alkalmas annak bemutatására, hogy hogyan történik az adatok törvényes kezelése, mikor és milyen módon törölhetők adatok, összhangban a nyomozás érdekeivel és a személyhez fűződő jogok tiszteletben tartásával.

„Az ügyben indítványozott letartóztatás során a nyomozati iratok az említett beszélgetést is tartalmazva kerültek a nyomozási bíró elé, abból a célból, hogy dönteni tudjon a megalapozott gyanú és a letartóztatás feltételeinek meglétéről. Ezen iratok másolatát a törvény alapján – a bíróság mellett – a gyanúsított és a védő is megismerte. Személyiségi jogsértést az követett el, aki az így hozzá került adatokat a nyilvánosság elé tárta” – írták.

A nyomozás során kiderült, hogy megszerzett lehallgatási anyagok – köztük a Senyei és Schadl közötti konkrét beszélgetés vagy Schadl György közbenjárása egy vizsga esetén, esetleg Tóni, Barbara és Ádám említése – nem adnak alapot bűncselekményhez, nem képeznek bizonyítékot, ezért nincsenek is benne már a vádemeléskor átadott nyomozati anyagokban – írják.

„Az ügyészség törvényesen – a büntetőeljárás és az adatvédelem szabályait betartva – járt el a lehallgatási anyagok kezelése során” – zárja Központi Nyomozó Főügyészség.

A Völner–Schadl-ügyhöz összeállított nyomozati anyagának későbbi verziója több szerkesztőséghez, köztük a Telexhez is eljutott. A 11 ezer oldalas dokumentumot 2022. szeptember 9-re datálták, azaz a nyomozás egy jóval későbbi állapotát mutatja be részletesen. Számos ebben fellelhető részlet azonban végül – a fenti indoklás nyomán -nem került be a vádemelésnél megküldött nyomozati anyagba, mert azok nem adtak alapot bűncselekményhez. Ugyanakkor Völner Pál védője a minap épp egy ilyen, a Telex által közölt részletre hivatkozva arra kérte a bíróságot, hogy minden beszélgetést csatoljon a bizonyítékokhoz, mert azok között lehet olyan, ami az ügy kimenetele szempontjából igenis releváns. Szerinte ilyen a Lupkovics-féle részlet is: a leirat alapján ugyanis Schadl György közbenjárt vagy megpróbált közbenjárni, hogy a kedves ismerősének, az akkor még megyei jegyzőként dolgozó Lupkovics Beátának jól sikerüljön a vizsgája, amitől nagyon félt.