Az Alkotmánybíróság semmisítette meg a Vizoviczki vagyonelkobzásáról szóló végzést

Megsemmisítette az Alkotmánybíróág az utólagos vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést Vizoviczki László egyik perében, méghozzá azért, mert az ügyészi fellebbezést a bíróság nem kézbesítette Vizoviczkinek és védőjének, akik így nem tudtak reagálni rá – számolt be az Alkotmánybíróság közleménye alapján a 24.hu.

Ebben az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2020 decemberében folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt, mint bűnszervezetben elkövetőt, 7 év fegyházra, 7 év közügyektől eltiltásra és 108 millió forint pénzbüntetésre ítélte Vizoviczkit, de vagyonelkobzásról nem rendelkezett. A diszkótulajdonos költségvetési csalás miatt külön eljárás folyt, abban 2018-ban felbujtóként elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt szintén 7 évi fegyházra, 7 év közügyektől eltiltásra és 330 millió forint pénzbüntetésre ítélték.

Az Központi Nyomozó Főügyészség fellebbezett, és egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban vagyonelkobzást kért, amit a bíróság később el is rendelt, ezt semmisítette meg most az Alkotmánybíróság. Indoklásuk szerint „az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban az ügyészi fellebbezés alapján eljáró másodfokú bíróság valóban nem kézbesítette a vagyonelkobzással érintett terhelt, vagyoni érdekelt és a védő számára az ügyészi fellebbezést. A másodfokú bíróság ezzel elzárta ezen személyeket attól, hogy eljárási jogaikat gyakorolhassák, így például bizonyítási indítvánnyal éljenek vagy észrevételt tegyenek az ügyészi fellebbezésre. A fellebbezéshez való hozzáférés biztosítása az Alaptörvényből következik, ezért a fellebbezés kézbesítésére vonatkozó garanciális szabályok megsértése a tisztességes eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog érvényesülését korlátozzák, így alaptörvény-ellenesek.”

Vizoviczki László a '90-es évektől 2012-es letartóztatásáig a budapesti éjszakai élet meghatározó szereplője volt, több kerületben üzemeltetett bárokat, éttermeket és diszkókat. Kapcsolatait aktívan kihasználva cégcsoportja nemcsak áron alul bérelhetett ingatlanokat az V. kerületben, de vásárolt is az önkormányzattól. Két eljárást indítottak ellene és társai ellen. Az egyikben azzal vádolták, hogy cégcsoportja bevételeket titkolt el, a másikban azzal, hogy rendőri vezetőket és tűzoltókat és más hatósági személyeket fizetett le azért, hogy érdekeltségeit egyáltalán ne, vagy ne olyan szigorúan ellenőrizzék, és hogy konkurenseit ellehetetlenítse.