Kísérlet: fél év alatt tényleg lebomlottak a lebomló szatyrok, de ez még nem megoldás a hulladékválságra

Hat hónap után tűntek el a bevásárlószatyrok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország komposztkísérletében – derül ki a Greenpeace közleményéből.

Ahogy arról korábban a Telexen is beszámoltunk, idén áprilisban kezdett közös kísérletbe a két szervezet, hogy megnézzék, hogy az élelmiszerüzletek lebomló zacskói szakszerű komposztálóban elhelyezve beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. Ezeknek a szatyroknak elvileg 6-8 hónap alatt teljesen le kellene bomlaniuk a házi komposztálóban, ez a kísérlet során vizsgált zacskók esetében meg is történt: az Aldi, az Auchan, a Spar és a Tesco vastagabb és vékonyabb falú komposztálható zacskóiból fél év elteltével nem maradtak szemmel látható darabok a komposztálóban. A zöldszervezetek szerint azonban ez önmagában még nem jelent megoldást a hulladékválságra.

A lebomló műanyagok ugyanis szintén tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk. Ráadásul a lebomló műanyagok házi komposztálása pillanatnyilag egy olyan megoldás, ami a többség számára nem érhető el.

„Ugyan örömteli, hogy fél év elteltével biztatóak a kísérlet eredményei, mégis muszáj hangsúlyoznunk, hogy a hulladékmegelőzés és az újrahasználat mindig környezettudatosabb döntés lesz, mint egy egyszer használatos csomagolás, zacskó használata – legyen az akár hagyományos vagy komposztálható műanyagból, akár papírból vagy egyéb anyagból” – hangsúlyozta Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.

Bár a komposztálhatóságot igazoló tanúsítvánnyal rendelkező termékek elvileg teljesen – valamennyi összetevőjüket, a tintát és az adalékanyagokat is beleértve – lebomlanak a megfelelő komposztkörülmények között, a gyakorlatban az ilyen termékek jellemzően ritkán jutnak komposztálóba, ami komoly probléma, ugyanis az efféle anyagok toxicitási vizsgálatai kimutatták, hogy a környezetbe kerülve a lebomlóként árult csomagolások ugyanolyan mérgezőek lehetnek, mint a hagyományos, fosszilis alapanyagokból készülő műanyagok. Ellenőrzött komposztálási körülményeken kívül a lebomló műanyagok maradványai akár évekig fellelhetőek a környezetben.

A zöldszervezetek szerint mivel a legtöbb embernek nincs otthon komposztálója, amelybe elhelyezhetné a házi komposztálásra alkalmasnak jelölt zacskókat, ezért a legtöbben azokat a kommunális hulladékgyűjtőbe dobják.

Ha pedig a hagyományos műanyag begyűjtésére alkalmas szelektív hulladékgyűjtőbe kerülnek a lebomló zacskók, akkor elszennyezik az újrahasznosítható műanyaghulladékot.

„Környezetvédelmi szempontból a legjobb megoldás az, ha minél inkább elterjednek a csomagolásmentes, újratölthető és újrahasználható rendszerek, így a gyártóknak és a forgalmazóknak is erre kellene törekedniük” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.

Igaz, januártól Magyarországon is szelektíven kell majd gyűjteni a háztartási élelmiszer-hulladékot, a biohulladékok elkülönített gyűjtése ugyanis 2024-től uniós kötelezettség. Az unió azt a célt tűzte ki, hogy a hulladék 65 százalékát újra kell hasznosítani, márpedig ma Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai hulladék. A kötelező bevezetése előtt pár hónappal sem lehetett látni, hogy Magyarország pontosan hogyan fogja végrehajtani ezt az uniós irányelvet – erről ebben a cikkben írtunk részletesen. Több országban jóval előbbre tartanak már ezen a területen, Brüsszeltől Berlinen, Milánón és Stockholmon át Reykjavíkig már szelektíven gyűjtik a komposztnak valót. A külföldi tapasztalatokat ebben a cikkben gyűjtöttük össze.

Komposztálni egyébként nemcsak környezetvédelmi szempontból jó, de takarékos is, ezt emberkísérlettel is bizonyítottunk. A komposztálás csínjával-bínjával pedig podcastban is foglalkoztunk.