Két hét sincs az iskolakezdésig, de még mindig tárgyalnak a tanév rendjéről

Még mindig tárgyalnak a tanév rendjéről, így az erről szóló rendelet, benne a szünetek időpontjával, még mindig nem jelent meg. Ebben a jövő héten lehet változás, Maruzsa Zoltán szerint várhatóan akkor fogják kihirdeni az időpontokat a rendeletben, de egyébként szerinte az iskolákban augusztus 20-áig egyébként sem történik sok minden.

A köznevelési államtitkár a Népszavának adott interjújában azt mondta, hogy a tanév rendjéről szóló jogszabály általában jóval korábban megjelenik, de idén július 15-én hatályba lépett a pedagógus életpálya törvény, ami a tanév rendjének szabályait is módosította.

„Ugyanakkor a későbbi kihirdetés nem okoz gondot. A tanítás szeptember 1-én mindenképpen elkezdődik, az, hogy a téli vagy a tavaszi szünet meddig tart, nem jelent problémát tanévkezdéskor” – véli Maruzsa.

Arra a kérdésre, hogy miért van szükség hosszabb téli és tavaszi szünetre és rövidebb nyárira, Maruzsa azt mondta, hogy a törvény korábban a szeptember 1-i kezdő tanítási napot és a június 15-i zárást is rögzítette, és előírta a 180 tanítási napot, ami többször fura megoldásokat eredményezett, például megesett, hogy januárban két-három napos héttel kellett kezdeni.

Maruzsa szerint a 2022-es, energetikai okokból megtoldott téli szünetnek nagyon jó volt a fogadtatása, „jövőre a tavaszi szünet is egy teljes hétig tartana, szerintem ennek is többen örülni fognak.” A tanév egy héttel tovább tart majd, június 21-ig, és bár vannak olyan vélemények, hogy nyáron, a nagy melegben már nem lehet tanítani, de szerinte „szempontból ez a pár nap nem okozhat jelentős változást vagy kellemetlenséget. Szlovákiában például június 30-áig tart a tanév, a külső hőmérséklet szinte ugyanolyan Pozsonyban, mint Győrben, az iskolák klímaberendezésekkel való ellátottsága is hasonló."

Szóba került az új pedagógus életpályatörvény végrehajtási rendelete is, amiről még mindig tárgyalnak. A köznevelési államtitkár abban bízik, hogy a héten le tudják zárni a tárgyalásokat, a rendeletet pedig tanévkezdés előtt kihirdetik. A tanárhiányra is rákérdeztek nála, amire azt mondta, hogy “látszik, hogy 2010 óta a pedagóguslétszám a szakképzésben és a köznevelésben együttesen 165 ezer és 170 ezer között mozog, azt mondani, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna, megalapozatlan állítás.” Most viszont 200 ezer tanulóval kevesebb van a köznevelésben és szakképzésben, mint 2010-ben, “az egy tanárra jutó diákok száma pedig az uniós átlagnál is kedvezőbb nálunk.”

Arra, hogy fordítottan arányos a pályakezdő és nyugdíjba vonuló pedagógusok száma, egyebek mellett úgy reagált, hogy "ez csak a köznevelésre vonatkozó adat, a szakképzésben megjelenők száma nincs benne, ott tavaly további 561 fő kezdett, a két területen tehát együttesen 2445 fő". Amennyiben visszanézünk mondjuk négy tanévet, akkor látható, hogy nincs nagy változás, a 2019/2020-as tanévben 2339 fő volt a friss pályakezdők száma."

Azt is mondta, cél, hogy fiatalítsák a pályát, ezért a jövőben az életkornak nem lesz szerepe a bérezésnél, a tankerületi igazgatókat pedig arra biztatják, hogy “ha van a látókörükben olyan fiatal pedagógus, aki szívesen dolgozna, tegyenek neki kedvező ajánlatot. A jövőben egy nyugdíjba menő kolléga bérét is oda lehet adni egy pályakezdőnek, ha kellően ígéretes.”

Arra a kérdésre, hogy a költségvetésben van-e fedezet nagyobb, 10 százaléknál magasabb pedagógus-béremelésre, azt mondta, van, a kormányzat évek óta egy kalapba teszi a béremelések fedezetét, a 2024-es költségvetés most is tartalmaz egy a kormányzati bérintézkedéseket fedező alapot. “ A legjobb az lenne, ha 2024 januárjára megindulna az uniós pénzek beáramlása, abból ez az alap tovább tölthető, és a pénzügyi stabilitás is biztosított marad. Amennyiben így lesz, a tortából nagyobb szeletet lehet hasítani" – fűzte hozzá.