Nem engedték fel a meghalt siklóernyős családtagját és annak ügyvédjét a helikopterre a helyszíni tárgyaláson
2023. július 5. – 17:49
Frissítés
A Fővárosi Törvényszék arról tájékoztatta lapunkat, hogy a bíróság a baleset helyszínén megtartott bizonyítási kísérletnél a sértett jogutódjának és jogi képviselőjének egyaránt biztosította a részvételt.
„Az érintettek a helyszínen meg is jelentek, tehát a részvételük az eljárási törvényben előírtak szerint biztosított volt. Az eljárási cselekmény során igénybe vett helikopteren a honvédség által előzetesen engedélyezett létszámon felül senki sem tartózkodott, így a cikk állításával szemben, azon plusz személy nem foglalt helyet. Erről egyébként az eljáró bíró a helyszínen valamennyi résztvevőt tájékoztatta.
A bizonyítási kísérlet helyszínén a sértetti jogutód és jogi képviselője is jelen volt, mindketten hallhatták a bíró tájékoztatását és gyakorolhatták a büntetőeljárási törvényben előírt jogaikat is.
A jelenlét biztosított volt, ez a jelenlét azonban nem jelenti azt, hogy a bizonyítási kísérlethez igénybe vett légijármű fedélzetére is jogosultak lettek volna feljutni. Különösen annak fényében, hogy a helikopteren csak a honvédség által engedélyezett személyek foglalhattak helyet” – írták.
Korábban írtuk:
Három éve annak, hogy Vértesszőlős közelében tragédiába fulladt egy siklóernyős mentése. 2020 júliusában a rendőrség, a mentők és a katasztrófavédelem munkatársai mellett a Magyar Honvédség Mi–8-as helikoptere is részt vett Oroszi Zsolt siklóernyős mentésében, aki fennakadt egy fán. A Magyar Honvédség kutató-mentő egységét azért vezényelték a fára akadt siklóernyőshöz, mert a földről nem lehetett megközelíteni.
A 46 éves férfi egészen addig relatíve biztonságban volt a fán, amíg a honvédségi helikopter fölé nem szállt. A több ezer lóerős gép rotorszele viszont azokat az ágakat is letörte, amin a siklóernyős ült. Oroszi Zsolt közel 20 métert zuhant, a baleset után egy hónappal a kórházban belehalt sérüléseibe.
Az ügy régóta, három éve tart. A bírósági eljárás során volt egy indítvány a bizonyítási kísérletre, tehát arra, hogy a bírósági tárgyalás szereplői a helyszínen lehetőség szerint szinte ugyanolyan körülmények között vizsgálhassák meg a szituációt, mint amik három évvel ezelőtt is fennálltak a tragédia idején. Tehát meg lehessen nézni például, mit láthatott a katonai helikopter azóta már vádlottá váló pilótája, valamint, hogy a természeti tényezők (fák, bokrok) hogyan viselkednek a helikopter keltette szélben.
Ez a bizonyítási kísérlet kedden volt Vértesszőlős közelében, a baleset helyszínén. Azonban Tóth M. Gábor, a sértett jogutódját, tehát az elhunyt siklóernyős családtagját képviselő ügyvéd a Telexnek arról beszélt, hogy arra a helikopterre, amivel a kísérletet végezték, sem a sértett családtagját, sem a sértett családtagjának ügyvédjét nem engedték fel. (Az elhunyt siklóernyős családtagjának Tóth M. Gábor az ügyvédje, a keddi helyszíni tárgyaláson azonban nem ő, hanem egy kollégája volt jelen.)
Tóth M. Gábor arról beszélt lapunknak, hogy a hadbíró jelezte, Böröndi Gábor vezérkari főnöknek van egy átirata, ami szerint a vizsgálatra kijelölt helikopterre a háromfős személyzeten felül legfeljebb három fő szállhat fel. A balesetkor szelet generáló Mi-8-as helikopternek 24 fős kapacitása van, de a helyszíni bírósági tárgyaláskor alkalmazott, a Mi-8-ashoz nagyon hasonló Mi-17-es helikopternek is jóval nagyobb gyárilag a kapacitása, mint 6 fő – mondta a Telexnek az elhunyt siklóernyős családtagját képviselő ügyvéd.
Tóth M. Gábor szerint a hadbíró azt közölte, „felülírva a vonatkozó jogszabály kötelező rendelkezését, hogy a háromfős személyzeten felül kizárólag ő (a bíró), az ügyész és a védő (a vádlott pilóta ügyvédje), illetve a vádlott lehet jelen a helikopteren.” (Ez egyébként hét fő, nem hat, de valamiért mégis ennyien mehettek.) Tóth M. Gábor úgy véli, a sértett jogutódjának (az elhunyt családtagjának), és az ő jogi képviselőjének jelenlétét a törvény lehetővé teszi, és az érintettekre bízza, hogy akarnak-e élni ezzel a lehetőséggel. Az elhunyt siklóernyős, Oroszi Zsolt családtagja és az ügyvédje is úgy döntöttek, hogy mennek. Tóth M. Gábor szerint azonban a bíró egyiküknek sem engedte, hogy felszálljanak a helikopterre.
„Ez egy olyan jogkorlátozás, amire az én praxisomban az elmúlt negyed században nem volt példa” – mondta lapunknak Tóth M. Gábor, aki hozzátette: „a jogszabály egyértelműen úgy rendelkezik, hogy jelen lehetünk, de ezt egy bíró szava felülírta.” Ez szerinte olyan, „mint ha egy kicsi tárgyalótermet rendelt volna ki a bíró, és azt mondta volna, hogy ügyvéd úr, be nem tud ülni, de a tárgyaló előtt leülhet, és majd néha kiszólunk, hogy mi történt.”
Tóth M. Gábor kitért arra is, hogy a megfelelő jogorvoslati lehetőséget igénybe fogják venni, de a nyilvánossághoz fordult, hogy láthatóvá váljon: szerinte a törvény elemi szabályai nincsenek betartva egy bíró által.
Úgy véli, hogy ebben az ügyben, ahol az állam egyik szervének a felelősségét vizsgálják (hibázott-e a katonaság pilótája), „egyszerűbb úgy megtartani egy ilyen eljárást, hogy azok a személyek, akiknek leginkább érdekük, hogy a pontos tényállásra fény derüljön, ne legyenek ott.”
Írásban megkerestük Böröndi Gábor vezérkari főnököt, hogy valóban kiadott-e egy átiratot arról, hogy a helikopter személyzetén felül csak három fő szállhat fel a gépre a keddi bizonyítási kísérlet során, és megkérdeztük azt is, a helikopter kapacitásának figyelembevételével miért nem tették lehetővé, hogy több ember szállhasson fel rá. Beszámolunk róla, ha kapunk választ.
Megkerestük továbbá a Fővárosi Törvényszéket, és rajtuk keresztül az érintett hadbírót is, hogy megtudjuk, szerinte is valóban törvénybe ütközik-e az, hogy az elhunyt jogutódjának és az ő ügyvédjének nem adtak lehetőséget arra, hogy felszállhassanak a gépre. Megkérdeztük, hogy az érintettek miért nem szállhattak fel a helikopterre. És érdeklődtünk arról is, hogy ha a vezérkari főnök átiratával szemben valóban nem 6, hanem 7 személy szállhatott fel végül a helikopterre, akkor miért nem adtak lehetőséget még plusz két főnek erre, főként abban az esetben, ha igaz az, hogy a helikopter kapacitása erre lehetőséget adott volna. Megírjuk, ha kapunk választ.
A pilóta nem tartja magát bűnösnek, Pintér szerint hiba történt a mentésnél
Az ügyészség 2021 novemberében gyanúsította meg a helikopter parancsnokát, több mint egy évig húzódó nyomozás után. P. A. János ellen légi közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt emeltek vádat, az ügyészség pedig azt kérte, hogy a bíróság ítélje őt próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre, és határozott időre tiltsa el a légi járművek vezetésétől.
A Telex ott volt tavaly novemberben azon a tárgyaláson, amin meghallgatták P. A. János őrnagyot, a helikopter pilótáját. A katona arról beszélt akkor, hogy nem érzi magát bűnösnek, és szerinte az elmúlt harminc évben „kiválóan”, több kitüntetéssel teljesítette szolgálatát a légi közlekedésben. Az akkori tárgyaláson ő és több tanú is részletesen felelevenítette a baleset bonyolult, ellentmondásos körülményeit.
Korábban Pintér Sándor belügyminiszter elismerte, hogy hiba történt a mentésnél. A lezuhant siklóernyős testvérével készült interjúnkat itt olvashatja el, itt pedig a megsérült mentőtiszttel beszélgettünk, aki azt kifogásolta, hogy az ügyészség kizárólag a siklóernyős halála miatt indított nyomozást, azt nem vizsgálták, hogy őt és társait is veszélybe sodorhatta a pilóta.
