Már a magyarok negyede közeledne az oroszokhoz, de még a Fidesz- és a Mi Hazánk-szavazók is NATO-pártiak

Legfontosabb

2023. június 8. – 10:00

Már a magyarok negyede közeledne az oroszokhoz, de még a Fidesz- és a Mi Hazánk-szavazók is NATO-pártiak
Résztvevők a Mi Hazánk 2023. március 15.-i tüntetésén – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Két év alatt megduplázódott, és jelenleg 26 százalék azoknak a száma Magyarországon, akik azt mondják: szorosabb együttműködésre lenne szükség az oroszokkal. Zelenszkijt rengetegen tartják negatív szereplőnek – főleg a kormánypárti szavazók –, a NATO-ból viszont egyik oldal szavazói sem lépnének ki, sőt a katonai szövetség megítélése olyan jó, mint a belépéskor. A Policy Solutions legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy a magyarok hogy tekintenek a világra 2023-ban. Hol a helyünk a világban? Hogyan vélekedik a többség fontos nemzetközi ügyekről?

A kutatás kiemelten foglalkozott azzal, hogy a társadalom hol képzeli el Magyarország jövőjét értékek szempontjából. A magyarok többsége (55 százalék) 2023-ban is úgy gondolja, hogy az ország hagyományosan a nyugathoz tartozik értékek szempontjából, így továbbra is ezen partnerekhez kell közelednie. Sőt, ha hanyatlik, ha nem, a nyugati értékrend még népszerűbb is lett 2021-hez képest. Viszont minden ötödik kormánypárti szavazó nem ért egyet az ország nyugathoz való tartozásával, azonban többségük (46 százalék) továbbra is inkább nyugaton képzeli el Magyarország jövőjét.

A 2023. március 27. és április 4. között végzett közvélemény-kutatást a Závecz Research készítette. Az 1000 ember személyes megkérdezésével zajlott felmérés reprezentálja az ország felnőtt népességét nem, iskolai végzettség és településtípus szerint. Politikai hovatartozás tekintetében négy kategóriát alkalmaztak: hatpárti ellenzék, Fidesz-KDNP, Mi Hazánk, bizonytalan.

Továbbra is viszonylag kevesen vannak azok, akik szerint Magyarországnak érdeke, hogy közeledjen Oroszországhoz és távolodjon az Európai Uniótól (26 százalék). A relatív többség – 45 százalék – elutasítja a szorosabb együttműködést az oroszokkal, ez a háború ellenére egyik irányba sem változott. Azonban

az Oroszországhoz való közeledést 2021-hez képest kétszer annyian támogatják: arányuk 13-ról 26 százalékra nőtt.

Az orosz közeledést támogatók a legtöbben a Fidesz–KDNP szavazói között vannak (35 százalék), de akad belőlük bőven az ellenzéki oldalon is: negyedük támogatja ezt az álláspontot, viszont többségük (60 százalék) elutasítja. Szintén érdekes, hogy a Mi Hazánk szavazói csak annyira oroszközeledés-pártiak, mint a hatpárti ellenzék szavazói: negyedük támogatja, 51 százalékuk viszont elutasítja azt.

Forrás: Policy Solutions
Forrás: Policy Solutions

A kormány azon megközelítése, hogy a magyar külpolitika egyik legfontosabb feladata az, hogy megvédje a nemzeti szuverenitást a többség körében valamivel népszerűbb, mint az, hogy az ország a nyugati szövetségeseivel működjön együtt. A kormánypárti szavazók közel fele tartja igazán fontosnak a szuverenitás védelmét. A hatpárti ellenzékben többségben (44 százalék) vannak azok, akik szerint Magyarországnak elsősorban nyugati szövetségeseivel kell szorosra fűzni a viszonyt, ők csak harmadik helyre sorolják a függetlenség és a szuverenitás jelentőségét.

Forrás: Policy Solutions
Forrás: Policy Solutions

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a magyarok szerint melyik az az ország, amivel fontos a jó kapcsolat. A kapott eredmény olyan szempontból nem meglepő, hogy az első helyen szereplő országok közül mindegyikben rengeteg a magyar munkavállaló: Németország, Ausztria és Egyesült Királyság. Mikor konkrét országra kérdeztek rá, akkor egyértelműen Ausztriát sorolták első helyre a válaszadók, mint amivel a legfontosabb a jó (szomszédi) viszony, az osztrákokat szorosan követi Németország, harmadik helyre pedig a horvátokat sorolták.

A kormánypárti szavazóknál még a Mi Hazánkra voksolók között is többen voltak azok, akik szerint Ukrajnával is kell a jó kapcsolat.

A 17 országot felvonultató listán utolsó helyre került Oroszország, Kína és Ukrajna is – talán nem meglepő, hogy a Fidesz szavazói Ukrajna partnerségét, míg az ellenzékiek Oroszországét tartják a legkevesebbre.

Forrás: Policy Solutions
Forrás: Policy Solutions

Azt is vizsgálták, hogy melyik országra tekintenek a magyarok legnagyobb veszélyforrásként. A kérdésben a választók itt is igazodnak az általuk kedvelt párt narratívájához:

a fideszesek többsége Ukrajnát tartja hatalmas veszélynek (46 százalék), míg a hatpárti ellenzék szavazói egyértelműen (64 százalék) Oroszországot.

Érdekes, hogy a kormánypártiak körében a veszélyforrások listáján második helyre került az Egyesült Államok. Ez valamelyest ellentmond annak, amire szintén kitért a kutatás: az Egyesült Államokat továbbra is sokan azonosítják a jóléttel, szabadsággal, de azok száma is magas, akik azt gondolják, hogy az ország agresszívan terjeszkedik. Jóléttel egyébként épp a Mi Hazánk szavazói (71 százalék) azonosítják leginkább az USA-t, őket követik a hatpárti ellenzék szavazói, végül pedig a Fidesz–KDNP.

Az EU-pártiság mérése mellett viszonylag ritkán merül fel a magyar NATO-tagság népszerűségének vizsgálata, a Policy Solutions most ezt is vizsgálta. A kutatás szerint a bizalom alig változott az elmúlt közel 25 évben:

a társadalom jelentős többsége NATO-párti, 76 százalék továbbra is támogatja Magyarország tagságát.

Ez az arány 24 év tagság után is nagyon hasonlít a belépés előtt kiírt népszavazáséhoz: akkor 85 százalék szavazott a csatlakozásra, 14 pedig kimaradt volna a NATO-ból. Ebben a kérdésben még a pártok szavazói között is nagy az egyetértés: Magyarországon nincs olyan párt, amelynek szavazói körében ne lenne kétharmados támogatói többsége Magyarország NATO-tagságának. A Momentum szavazói a leginkább NATO-pártiak, a Mi Hazánké pedig a legkevésbé, de még náluk is kétharmadban vannak a szövetséget támogatók. A Fidesz–KDNP-n belül is népszerű a szövetség, 72 százalék maradna.

Forrás: Policy Solutions
Forrás: Policy Solutions

A kutatásból az látszik, hogy a magyar társadalom szeret az „EU-háta mögé bújni”. Ilyen kérdés például Ukrajna pénzügyi támogatása: a jelentős többség egyért azzal, hogy az EU-n keresztül támogassa Magyarország Ukrajnát, viszont a közvetlen támogatást a kétharmad elutasítja.

Amiben viszont teljes az egyetértés: fegyvert se az Unión keresztül, se közvetlenül nem adnának az ukránoknak.

Ezekben a felvetésekben érdekes szempontok voltak a médiafogyasztási szokások is: a TV2 nézői sokkal kevésbé segítenék Ukrajnát, mint például az RTL rendszeres nézői, akik nagyobb mértékben támogatnák az EU-s segítséget. A Telex.hu olvasótábora az EU-s és valamilyen szinten a magyar segítségnyújtást is támogatta – állapította meg a kutatás.

Kormány: a brüsszeli szankciók rosszak, magyar társadalom: igen, azok

A magyarok ukránok iránt érzett empátiája a lassan másfél éve tartó háborúban valamelyest megkopott. A kutatás adatai alapján mindössze az emberek 16 százaléka érezné jól magát – ez korábban 25 volt –, ha egy ukrán költözne a szomszédjába, 43 százalék pedig rosszul. A felmérés szerint legnegatívabban viszont továbbra is a közel-keleti menekülteket ítéli meg a többség.

Forrás: Policy Solutions
Forrás: Policy Solutions

Sokat hallott mondat a kormány részéről, hogy a „háborúból ki kell maradni”, illetve az „ellenzék belesodorná Magyarországot a szomszédban zajló konfliktusba”. Azt a megkérdezettek 80 százaléka elismeri, hogy a kormánynak az a célja, hogy kimaradjon a háborúból, miközben 59 százalék tart attól, hogy Magyarország belesodródik a harcokba.

A kormány „békepártiságát” még a hatpárti ellenzék szavazói is alig kérdőjelezik meg. Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy bár az összes politikai csoportban a többség elutasította a feltételezést, azonban

a fideszesek között a válaszadók ötöde egyetért azzal, hogy a kormány célja az, hogy visszacsatolja Kárpátalját Magyarországhoz.

A kormány azon „vádja”, miszerint az ellenzék háborúpárti, kevésbé megy át a választóknak: a többség – 55 százalék – nem gondolja azt, hogy a hatpárti ellenzék magyar katonákat küldene harcolni Ukrajnába. Tízből négy megkérdezett azért elfogadja a kormány állítását.

Forrás: Policy Solutions
Forrás: Policy Solutions

Mostanában a kormánynak minden rossz gazdasági mutatóra az a válasza, hogy a „brüsszeli szankciók” miatt tart ott az ország, ahol épp tart. A kutatásban résztvevők 44 százaléka erről úgy vélekedik, hogy az EU gazdaságának jobban ártottak a szankciók, mint Oroszországnak. Mindössze 11 százalék gondolkodik úgy, hogy az EU-s szankciók valóban rosszat tettek Oroszországnak.

Forrás: Policy Solutions
Forrás: Policy Solutions

A háború végkimenetelét, illetve annak folytatását a többség nem tudja megítélni, de a kutatás alapján a magyar társadalom nagy része nem hisz abban, hogy az ukránoknak esélyük lenne arra, hogy megnyerjék a háborút.

Közel 40 százalék gondolja azt, hogy az oroszok további területszerzésével folytatódik majd a háborús konfliktus.

Ugyanennyien gondolják, hogy befagynak a frontvonalak, és nem lesz változás, míg mindössze 7 százalék van azon az állásponton, hogy az ukránok lesznek a sikeresebbek a következő évben. Az oroszok sikerére a kormánypárti szavazók fele szerint van nagyobb esély, a Mi Hazánkban 38 százalék gondolkodik így, a hatpárti ellenzékben pedig csak valamivel több mint 30 százaléka a megkérdezetteknek.

A Policy Solutions felmérte 23 nemzetközi politikus és egyéb közszereplő ismertségét, illetve népszerűségét. Magyarországon a legismertebbek: Putyin, Donald Trump és Ferenc pápa. Pozitív megítélés szempontjából a nemrég Magyarországon járt Ferenc pápa vezet, a lista alján pedig Putyin szerepel, de Trumpnak is kifejezetten rossz a megítélése. Az orosz elnököt a Fidesz–KDNP szavazóinak 54 százaléka ítéli meg negatívan, jóval többen vannak viszont a hatpárti ellenzékben és a Mi Hazánkban, akik rossznak ítélik meg Putyint.

Forrás: Policy Solutions
Forrás: Policy Solutions

Joe Bidenről a fideszesek közel kétharmada negatívan gondolkodik, alig vannak 10 százaléknyian, akik kedvezően ítélik meg az amerikai elnököt. Volodimir Zelenszkijnek is kifejezetten rossz a megítélése a kormánypártiak és a Mi Hazánk körében: a Fidesz–KDNP (74 százalék) és a Mi Hazánk (78 százalék) szavazói többségében negatívan ítélik meg, míg a hatpárti ellenzék támogatói körében csak 37 százalék gondolkodik hasonlóképp. Fontos, hogy még az ellenzékiek körében sem kiugróan magas a Zelenszkijről pozitív véleménnyel rendelkezők aránya.

A Policy Solutions teljes, több mint 100 oldal kutatása, amiben ezeken a témákon kívül foglalkoznak még a magyarok globális problématérképével és egyéb kérdésekkel is, ide kattintva érhető el.

Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!