Civilek megmentenének egy pusztulásra ítélt gólyafiókát, de a nemzeti park nem akar a természet rendjébe avatkozni

Természetvédők kérték az Őrségi Nemzeti Parkot, hogy emeljenek ki egy fehérgólya-fiókát egy ostffyasszonyfai fészekből, mert minden valószínűség szerint el fog pusztulni, és ezt bárki végigkövetheti kamerán is. A nemzeti park viszont nem enged a kérésnek, mert nem akarnak a természet rendjébe beleavatkozni.

Az Időkép kameráján bárki követheti a Vas vármegyei Ostffasszonyfán, a művelődési ház kéményén rakott gólyafészek életét. A két szülő négy fiókát nevel, ami elég nagy feladat számukra. A Birdmania Madárpark és Természetvédelmi Központ szerint a nagyobb bajt az jelenti, hogy a legkisebb fióka bő egyhetes késéssel kelt ki testvéreihez képest, amely méretei miatt jelentős hátrányban van az élelemért folyó tülekedésben, így jó eséllyel el fog pusztulni. A szülők ugyan hordják szakadatlan az élelmet nekik, de a felosztó-kirovó rendszerünk nem működik tökéletesen.

A Birdmania Madárpark munkatársai kimentenék a fészekből a legkisebb madarat, de ezt csak a területileg illetékes Őrségi Nemzeti Park (ŐNP engedélyével tehetnék meg. Az ŐNP tájegységi igazgatója, Harsányi Krisztián azt válaszolta a Birmandi megkeresésére, hogy a nemzeti park nem akarja kimenteni a fiókát, mert az a természet rendje, hogy ha elpusztul. Az ŐNP pedig ahhoz sem járult hozzá, hogy más szervezet tegye ezt meg.

Nem ez az első eset, hogy valakik weben is népszerű fiókát akarnak megmenteni. 2020-ban egy gemenci feketególya-pár nevelt fiókákat, de a táplálékhiány miatt kénytelenek voltak elpusztítani a háromból a leggyengébbet. Ez is követhető volt webkamerán. A Gemenc ZRt. hiába magyarázta, hogy ez a faj fennmaradása szempontjából elfogadható jelenség, a természetet idealizálók tömege kezdte követelni a másik két fiók megmentését. Ott sem teljesítették a kérést, a megoldás az lett, hogy lekapcsolták az élő közvetítést.

Magyarországon a fehérgólya-állomány nagyságát évről-évre követik, bár néhol vannak nagyobb madárelhullások, az utóbbi években nagyjából stabilizálódott a létszámuk. Számukra fő veszélyforrást a szigeteletlen magasfeszültségű oszlopok és a klímaváltozás jelenti, utóbbi táplálékszegénységet okozhat.