Van, ahol Budapesthez képest százszor több a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya

Legfontosabb

2022. szeptember 01. – 07:03

frissítve

Van, ahol Budapesthez képest százszor több a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az általános iskolai tanárok közel fele elmúlt 50 éves, fiatalok alig vannak, a női pedagógusok aránya közel 90 százalék, és a magyar iskolarendszer alig-alig képes felemelni a leginkább rászoruló rétegek gyermekeit, az új tanév elején ezek a trendek láthatók a Központi Statisztikai Hivatal részletes oktatási statisztikáiból. Óriási területi különbségek is vannak: Budapesten az általános iskolás diákoknak csak 0,6 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, az Encsi járásban ennek a százszorosa: 62,5 százalék.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégen részletes statisztikákat tett közzé a 2021/2022-es évről, ahol a fenntartókról, pedagógusokról, de leginkább a diákokról osztottak meg érdekes információkat. Milyen oktatási rendszerrel vág neki Magyarország az új tanévnek, milyen problémákkal küzdenek a tanárok, és mire (nem) képes a magyar iskola?

Elöregedés, elnőiesedés

A számok jól mutatják a pedagóguspálya két, évtizedek óta megfigyelhető jellegzetességét: az elöregedést és a női munkaerő meghatározó többségét. A pedagógusképzést elvégzők jelentős része nem tanárként helyezkedik el, a fizetések ehhez nem elég vonzóak. Megfelelő utánpótlás hiányában így az általános iskolában a 2021/2022-es tanévben a pedagógusok 48 százaléka volt már 50 éves vagy annál idősebb. Közben az itt tanító tanároknak mindössze 6 százaléka 30 évesnél fiatalabb. Az utánpótlás hiányának komoly következménye van a minőségre nézve is: ahol kevés a jelentkező, ott nincs lehetőség válogatni a jelöltek között. A tanári kar idősödésének más negatív következményei is vannak: ez a korosztály fáradtabb, kiégettebb, egészségügyi problémákkal küzd, és egyre nehezebben érti meg a fiatalabb generáció tagjait – nemcsak a gyerekeket, de a náluk egyre fiatalabb szülőket is.

Az előző tanévben összesen 74 ezer tanár dolgozott az általános iskolákban, 86 százalékuk nő volt. A tanárok derékhadát adó középkorosztályban, a 45–49 évesek és az 50–54 évesek között mindössze 12 százalék a férfi tanárok aránya. A gimnáziumokban valamivel jobb az arány: ott a tanárok 30 százaléka férfi. A pedagógusszakma „elnőiesedése” természetes folyamat, a világ más részein is megfigyelhető jelenség, a keresetek és a tanári pálya alacsony presztízse miatt azonban Magyarországon és a kelet-közép-európai posztszocialista országokban ez a szám meghaladja a fejlett országok többségében kialakult arányokat.

Ez a kérdés az Állami Számvevőszék sok vitát kiváltott tanulmányában is szerepel. Ott az szerepel, hogy az egyetemeken a nemi arányok eltolódásában (a nők javára) közrejátszhat a pedagógusszakma elnőiesedése is. A tanulmány szerint ugyanis ebben a közegben büntetik vagy legalábbis nem jutalmazzák azokat a – megkérdezettek által „fiúsnak/férfiasnak” besorolt – tulajdonságokat, mint az élénkség, a kockázatvállalás, a technikai-műszaki érzék vagy a vállalkozószellem. Ez mentális problémákat okozhat a fiúknak, akik így nem tudják sajátos képességeiket kibontakoztatni, és ez hatással van a szorgalmukra is. Az ebből levonható egyetlen értelmes következtetés az, hogy a hazai oktatásban jobban el kell ismerni ezeket a képességeket is. A tanári pálya elnőiesedésével más esetben inkább azért szoktak foglalkozni, mert a gyerekek személyiségfejlődéséhez fontos lenne, hogy az iskolában lássanak olyan férfi szerepmodelleket is, amelyekhez pró vagy kontra viszonyulni tudnak.

Pedagógushiány van, de nem tudni, mekkora

Statisztikailag a legnehezebben megfogható kérdés, hogy mekkora a pedagógushiány Magyarországon. Erről egzakt adatok nincsenek a KSH-nál sem. A szülők közben sok helyen szereznek személyes tapasztalatokat arról, hogy szaktanárok hiányában az iskolák különböző helyettesítésekkel próbálják megoldani bizonyos tárgyak oktatását. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint van, ahol egy történelemtanár tanította egész évben a fizikát. Olyan, régi időket idéző jelenségek is tapasztalhatók, hogy a beugró tanárok csak néhány leckével járnak a diákok előtt.

Gyermeke iskolájában nincs elég tanár? Csak helyettesítéssel tudják megoldani egyes tantárgyak oktatását? Nem is szaktanár tartja az órát? Kérjük, írjon nekünk az iskola nevének feltüntetésével az ugyelet@telex.hu emailcímre!

Figyelni szokták a meghirdetett pedagógus-álláshelyeket, amelyek száma a nyár elején értelemszerűen felfut, mert akkor sok pedagógus vált iskolát, aztán ez később alábbhagy. A Szabad Európa a Belügyminisztérium honlapján meghirdetett állások között a tanár, a tanító, az óvodapedagógus és a gyógypedagógus keresőszóra adott találatok számát figyelte. Összesítésük szerint míg júliusban több mint 3000 tanári álláshelyre kerestek embert, augusztus 22-én 820 betöltetlen tanári és 363 tanítói álláshely volt.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint ennél jóval több, 4800 pedagógus hiányzik az oktatásból. Szabó Zsuzsanna, a PSZ elnöke szerint ez a szám az utánpótlás hiánya miatt jövőre 6000-re is emelkedhet. Az Európai Bizottság országjelentése szerint az olyan összesített mutatók, mint például a tanár-diák arány, nem jelzik a magyarországi pedagógushiányt. A részletesebb elemzés azonban azt mutatja, hogy egyes tantárgyak, például a matematika, a természettudományok és az idegen nyelvek esetében tanárhiány van. A T-Tudok felmérése szerint a nem szakos óraellátottság régiónként nagy különbségeket mutat: Észak-Magyarországon az órák több mint 10 százalékát nem szakos tanár tartja, míg az az országos átlag 4 százalék. Áttételesen utalhat a hiányra az is, hogy szeptember 1-jétől ismét a kormány engedélye nélkül foglalkoztathatók a közszférában a nyugdíjasok. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a kormány ezzel az intézkedésével is elismerte a pedagógushiányt.

A pedagógushiány egyik oka egyébként az, hogy Magyarországon továbbra is a kisebb méretű iskolák jellemzők. Míg az európai iskolákban átlagosan 600 tanuló tanul, addig nálunk az átlagos iskolaméret ennek fele, az általános iskolák felébe pedig 150 tanulónál is kevesebb gyerek jár. „A zsúfolt tananyag, a túl sok tantárgy és a kis méretű buborékiskolák mesterségesen magasan tartják a pedagóguslétszámot, amit az oktatási rendszer csak úgy tud úgy-ahogy biztosítani a jelenlegi keretek mellett, ha alacsonyan tartja a pedagógusok költségét” – írta a Telexen megjelent írásában Lannert Judit oktatáskutató.

Az iskola épp a gyengén teljesítőket nem tudja felemelni

Nagyon fontos lenne, hogy a magyar oktatás nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Ennek mérésére ma az egyik legismertebb eszköz a diákok szövegértését, matematikai eszköztudását, természettudományos kompetenciáit vizsgáló PISA-teszt (Programme for International Student Assessment). A legfejlettebb országokat tömörítő OECD háromévente szervezi meg a tesztet, ami azt vizsgálja: mennyire tudják alkalmazni a 15 éves diákok a mindennapi életben az iskolában elsajátított tudást. 79 ország közül a magyar diákok a szövegértésben a 30., matematikából a 33., természettudományból pedig a 32. helyen állnak. Gyakran vagyunk büszkék egyedi teljesítményekre, világhírű egyetemekre bejutott magyar diákokra, de az oktatási rendszer feladata sokkal inkább az lenne, hogy a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegeknek kínáljon felemelkedési lehetőséget. Ebben kifejezetten rosszul teljesítünk.

A PISA-tesztben hat képességszintet határoznak meg. A 2018-as eredmények azt mutatják, hogy Magyarországon nagyon magas a kifejezetten rosszul teljesítők aránya. Tízből négy magyar diák sem szövegértésből, sem matematikából, sem természettudományokból nem éri el a minimálisan elvárt 1-es szintet. A gyengén teljesítő diákok aránya alapján a szövegértés és a matematika terén Magyarország az EU-tagállamok rangsorában a 20., míg a természettudományos ismeretek esetében a 18. helyen áll. Mindössze annyi vigaszunk lehet, hogy egy folyamatosan romló tendencia után a 2015-ös felméréshez képest 2018-ra valamelyest (2 százalékkal) javultak a magyar eredmények, az uniós országok átlaga viszont romlott. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság országjelentésében ez olvasható:

az alacsony jövedelmű családoknak az uniós tagállamok közül Magyarországon van a legkisebb esélyük arra, hogy valaha is megközelítsék az átlagjövedelmet.

Az első osztályban a legtöbb az évismétlés

A liberális oktatási kormányzat 2003 után megszüntette az évismétlést az alsó tagozaton (egész pontosan szülői beleegyezéshez kötötte azt). Az elv az volt, hogy a buktatás a diákokat rögtön elidegeníti az iskolától, korai kudarcot okoz számukra, márpedig a kisgyerekeket nem büntetéssel lehet nagyobb teljesítményre ösztönözni. Az intézkedést leginkább azért érte kritika, mert nem volt meg ehhez akkor az iskolák és tanárok munkáját segítő fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok, pszichológusok hálózata.

2010 után a Fidesz-kormány ismét lehetővé tette az évismétlést. Később olyan szabályt is hoztak, amellyel az iskolaérett kort elért gyerekeket már nem lehetett pusztán a szülő döntése alapján még egy évre az óvodában tartani. Most azt látjuk, hogy a legtöbbször az elsős gyerekek ismételnek évet az általános iskolai korosztálynál. Az iskolakezdők 4,6 százalékának újra kell járnia az első osztályt, míg a legtöbb évfolyamnál ez az arány 2 százalék alatt van. A hetedikesek szerepelnek a második legrosszabbul, ott a diákok 2,2 százaléka kényszerül évet ismételni.

Erős a lemorzsolódás Nógrádban, Borsodban

Lemorzsolódás alatt a végzettség nélküli iskolaelhagyást értjük, ami komoly társadalmi kockázatokat hordoz. Ennek csökkentésére statisztikailag is azonosítják azokat a diákokat, akiket ez a veszély fenyeget. A definíció szerint „lemorzsolódással az a tanuló veszélyeztetett, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti, vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 jeggyel romlik”. Náluk rendszerszintű pedagógiai intézkedésre van szükség.

Ebben területileg óriási különbségek vannak. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya az általános iskolákban Budapesten 3,7 százalék volt, Nógrádban viszont ennek 4,5-szerese, 17 százalék. 10 százalék fölötti volt az ilyen diákok aránya Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

A fiatalok 12 százaléka csak nyolc általánost végzett

A korai iskolaelhagyás szintén messzire vezető társadalmi problémákat okoz. Az iskola szerepe épp az lenne, hogy esélyt kínáljon a felemelkedésre a hátrányos helyzetűeknek is. Ha azonban ők idő előtt kikerülnek az iskolarendszerből, nem szereznek semmilyen képzettséget, az egész későbbi életükre hatással van, társadalmi méretekben pedig a gazdaságra nézve is hátrányos. Nem véletlen, hogy az Európai Unió egyik fontos célkitűzése ennek 9 százalékra csökkentése 2030-ig. Magyarország különösen rosszul áll ezen a téren.

Az iskolaelhagyók aránya azoknak a 18–24 éves fiataloknak a megoszlását mutatja, akik legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, és akik a kérdezést megelőző négy hétben sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben nem vettek részt. Az arányuk 2021-ben Magyarországon 12 százalék volt. Ez így önmagában sem túl jó arány, úgy viszont még rosszabb a helyzet, hogy 2010-ben még csak 10,8 százalék volt.

Míg a legtöbb európai országban az utóbbi időben csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, Magyarországon emelkedett ez a szám.

Ez összefügg azzal, hogy a 2012-es oktatási reform során a tankötelezettségi korhatárt 18-ról 16 évre csökkentették. Magyarországon az általános tankötelezettség korhatára 16 év, de az évismétlések miatt könnyen előfordulhat, hogy a korhatárt elérő tanuló még általános iskolába jár. Hiába indítottak el olyan felzárkóztató projekteket, mint a Híd program, a helyzet nem javult.

Az Európai Unió átlagát nézve tavaly a diákok 9,7 százaléka volt korai iskolaelhagyó. Érdekes módon az iskolarendszerből korán kihulló gyerekeknek Horvátországban (2,4 százalék), Szlovéniában (3,1 százalék) és Görögországban (3,2 százalék) a legalacsonyabb az aránya. Ezzel szemben Románia (15,3), Olaszország (13,3), Spanyolország (12,7) és Bulgária (12,2) után Magyarország az ötödik legrosszabb helyen áll.

Nagy különbségek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eloszlásában

Azokat nevezik hivatalosan is halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) általános iskolai tanulóknak, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak. Ezt azok kaphatják, akiknél a következő három feltétel közül legalább kettő teljesül: alacsony a szülők iskolai végzettsége, alacsony a szülők foglalkoztatottsága, és/vagy elégtelen lakókörnyezetben, illetve lakáskörülmények között élnek. Automatikusan HHH-s az a tanuló is, aki nevelésbe vett gyermek, azaz szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel vagy megszűnt, de az is, aki utógondozói ellátásban részesül.

Ezeknek a gyerekeknek az iskolai fejlesztése jóval nehezebb, mint a jobb szociokulturális háttérrel rendelkező diákoké. A KSH térképén jól kirajzolódik, milyen eltérő kihívásokkal kell megküzdenie egy nyugat-magyarországi, egy budapesti vagy egy észak-magyarországi általános iskolai pedagógusnak. A HHH-s gyerekek aránya a nappali oktatásban Budapesten mindössze 0,6 százalék volt. Ehhez képest megdöbbentő különbséget találunk az országban: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő encsi járásban az általános iskolában nappali képzésben tanulók 62,5 százaléka számít halmozottan hátrányos helyzetűnek. A HHH-s tanulók aránya 20 százalék vagy afeletti volt Nógrád- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, de magas volt a hevesi (43 százalék) és a kunhegyesi járásban (49 százalék) is.

Folytatódik a sztrájk és a polgári engedetlenség

A közoktatás alakulása, romló teljesítménye régóta központi téma. Az eddig tárgyalt adatok is alátámasztják, hogy kell foglalkozni a problémával. A pedagógusok alacsony száma és megbecsültsége, a diákok eltérő szociokulturális helyzete és lemorzsolódása mind hozzájárulhatnak a statisztikai adatok alakulásához. Így nagyon nem mindegy, hogy milyen irányba halad a következő években a közoktatás. Az előttünk álló időszak statisztikai adatait befolyásolhatja a kormány és a pedagógus-szakszervezetek mostani konfliktusainak megoldódása vagy esetleg eszkalálódása.

A kormánnyal az érdekvédelmi szervezetek régóta nem tudnak megegyezni a követeléseikről. A pedagógusok magasabb béreket és a munkaterheik csökkentését szeretnék, ezért még az év elején polgári engedetlenségbe és sztrájkba kezdtek.

Egyelőre az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy ezt folytatják is, ugyanis kedden sem vezettek eredményre a szakszervezetek tárgyalásai a kormánnyal, így szeptembertől ismét indulhat a sztrájk. A kormány legutóbbi ajánlata az volt, hogy a pedagógusbérek 2028-ig elérik a diplomás átlagbér 80 százalékát. (A pedagógus-átlagbér 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6 százaléka volt, míg az EU- és az OECD-országokban ez 80-90 százalék.) Ehhez viszont kellenének az uniós pénzek, meg kellene egyezni a jogállamisági kérdésekben az Európai Bizottsággal. A szakszervezetek szerint ez mindössze évi 14 százalékos béremelést jelentene, ők viszont ehelyett 45 százalékot követelnek.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja szerint most is lesznek, akik a polgári engedetlenséget választják. Néhány tantestület már nyár elején bejelentette, hogy szeptembertől folytatják a polgári engedetlenséget. A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium felhívásához a budapesti VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium 24 tanára csatlakozott. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár közben egy levélben azt kéri a pedagógus-szakszervezetektől, hogy ne támogassák a tanárok polgári engedetlenségét, „mert az erkölcsileg aggályos, és rossz példát mutat a diákoknak”.

Így indul az idei tanév.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!