Ha ön nem katona vagy rendőr, akkor valószínűleg rosszabb lesz az élete szeptembertől

2022. augusztus 31. – 23:35

frissítve

Ha ön nem katona vagy rendőr, akkor valószínűleg rosszabb lesz az élete szeptembertől
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter aláírja a nemzeti színű szalagot Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka hátán a hódmezővásárhelyi Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium átadóünnepségén az intézmény első tanévnyitó ünnepség után 2022. augusztus 31-én – Fotó: MTI / Rosta Tibor

Másolás

Vágólapra másolva

A nyári szabadságok ellenére sem teltek eseménytelenül az elmúlt hetek és hónapok. Több fontos változást is elfogadtak, azonban nagy részüket nem azonnali hatállyal, hanem szeptembertől léptetik érvénybe. Röviden és pontokba szedve összegyűjtöttük, milyen újdonságokat hoz az ősz, hogyan változik az élet szeptember 1-től.

Hatályba lépnek az új kataszabályok

Július elején jelentette be a kormány, hogy gyakorlatilag megszünteti a kisadózó vállalkozók tételes adóját, azaz a katát. Az Országgyűlés sürgősségi eljárásban, azaz egy napon belül meg is szavazta a változást, Novák Katalin köztársasági elnök pedig gyorsan alá is írta. Mindezt annak ellenére, hogy a döntést nagy felháborodás követte, több tüntetés is volt vidéken és a fővárosban egyaránt: júliusban többször is hosszú órákra megbénították a Margit híd forgalmát, pár nappal később pedig több kilométeres belvárosi vonulást szerveztek.

A legfontosabb változások közé tartozik, hogy

  • a katások szeptembertől kizárólag a lakosságnak értékesítő főfoglalkozású egyéni vállalkozók lehetnek, cégeknek, jogi személyeknek már nem nyújthatnak szolgáltatást, azaz nem állíthatnak ki számlát, csak magánszemélynek. A kata esetében a tételes adó mértéke havonta 50 ezer forint.
  • Az új törvény átmeneti rendelkezései közt szerepel, hogy akinek augusztus 31-én fennáll a katás jogviszonya, annak az év első nyolc hónapjára havonta 1,5 millió forintra, azaz összesen 12 millió forintra emelkedik az a bevételi határ, ameddig még nem kell 40 százalékos különadót fizetnie. (A korábbi törvény alapján a januártól augusztus végéig katázóknak időarányosan 8 millió forint lett volna ez a határ.)
  • Az új katás adózásra augusztus 1-től lehet bejelentkezni. Azok az egyéni vállalkozók, akik szeptembertől már nem jogosultak az új katára, a törvény szerint október 31-ig jelentkezhetnek át a személyi jövedelemadó szerinti átalányadózásra.

Több nagyobb cég, aki eddig katásként alkalmazta munkavállalóit, illetve alkalmi jelleggel ebben a formában dolgoztak be hozzá vállalkozók, igyekezett rendezni az érintettek helyzetét: a futárcégek közül a Wolt sávos kompenzációt ajánl, míg például a Foodpanda béremeléssel igyekszik kompenzálni a katamódosítás miatt kieső jövedelmet, a Kifli pedig alkalmazotti viszonyt kínál a katás adózásról lemondó futároknak.

Demonstráció a katatörvénnyel szemben – Fotó: Bődey János / Telex
Demonstráció a katatörvénnyel szemben – Fotó: Bődey János / Telex

Emelkedik a rendőrök és a katonák bére

A kormány nyár elején jelentette be, hogy emelik a katonák és a rendőrök bérét. A mostani fizetésemelést két lépcsőben adják az érintetteknek: az egyik lépcsőt most szeptemberben, míg a másikat majd 2024 januárjában hajtják végre. Mindezek alapján egy kezdő közkatona bére szeptembertől a jelenlegi bruttó 280 343 forintról 399 180 forintra emelkedik. Egy kezdő őrmester pedig bruttó 375 064 forint helyett 421 834 forintot kaphat ettől a hónaptól.

A katonák bérét idén már 10 százalékkal emelték, februárban pedig hathavi bérüknek megfelelő extra juttatást, azaz fegyverpénzt is kaptak – erre a választások előtti nagy pénzosztásból megközelítőleg 200 milliárd forintot különített el a kormány. Arról, hogy miért volt ekkora szükség a béremelésekre, és hogy milyen problémákat okozott az, hogy a vészhelyzet miatt közel két éve felmondási tilalom van, ebben a cikkünkben részletesen is foglalkoztunk. Azonban a rendvédelmi dolgozók negyede így is kimarad az emelésből, ami bérfeszültségekhez vezethet, erről itt számoltunk be.

Változások a fővárosban: drágul a parkolás és bliccelés is

Az autóval közlekedőket érintő fontos változás is szeptembertől érvényes: a főváros júniusban jelentette be, hogy teljesen átalakítja Budapest parkolási rendszerét. Ennek értelmében Budapesten drágul a parkolás, a fizetős időszak végét kitolják egészen 22 óráig, és egységesebb parkolási zónák lesznek (27 körzet helyett négy nagyobb zóna). A szeptembertől 5-től érvényes új rendszer részleteiről itt írtunk.

Szeptembertől a BKK járatain a helyszíni pótdíj nyolcezer forintról, 12 ezer forintra emelkedik. A harminc napon belül megfizetett pótdíj összege 16 ezerről 25 ezer forintra nő, míg a 30 napon túl befizetett pótdíjé 32 ezerről 50 ezer forintra ugrik csütörtöktől. A BKK az emeléssel a közlekedőket a bérlet és jegyvásárlásra szeretné ösztönözni, mert korábbi közleményük alapján évente milliárdos nagyságrendű károkat okoz a cégnek a bliccelés. Drágul néhány, általában turisták által használt jegytípus is: a 24 órás napijegy ára 1650 forintról 2500-ra, míg a Budapest 72 órás jegy 4150 forintról 5500-ra emelkedik.

Ezer kilométernyi autópálya kerül ki az állam keze alól

A kormány által korábban kiírt koncessziós szerződés keretében 1237 kilométernyi gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetését adja át az állam szeptembertől. A Magyar Közút kezében mindössze 291 kilométernyi gyorsforgalmi út marad, és csütörtöktől hat cég veszi át a helyét a többi útszakaszon. Ezen a térképen részletesen is meg lehet nézni, hogy melyik útszakaszért, melyik vállalat felelős ezentúl.

Arról korábban részletesen is írtunk, hogy a kormánynak, pontosabban a Fidesznek, miért éri meg 35 évre lemondani a hazai autópályák üzemeltetéséről és kiszervezni azt. Májusban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Themis Magántőkealap 35 évre nyert el autópálya-koncessziót. Eszerint Magyarország meglevő és létrehozandó gyorsforgalmi úthálózatának tervezése, felújítása, építése, ellenőrzési, továbbá üzemeltetési, karbantartási tevékenységei, illetve ezek finanszírozása lesz a Themis feladata. A koncessziót övező furcsaságokról ebben a cikkben írtunk.

Új lignittermelés növeléséért és más ügyekért felelős miniszteri biztosok

Szeptember 1-től több új miniszteri biztos is megkezdi a munkáját, az energia-vészhelyzetre hivatkozva. Horváth László hevesi országgyűlési képviselő – aki egyben Fidesz-szóvivő is – a villamosenergia ellátásbiztonságáért felelős miniszteri biztos lett 2024. augusztus 31-ig. Riz Gábor ózdi országgyűlési képviselő pedig a hazai lignittermelés növeléséért, a villamos energia ellátásbiztonságáért, valamint a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos lett, és az is marad egészen 2024. augusztus végéig. Ezért a munkáért mind a ketten havi bruttó 520 ezer forintot kapnak, valamint a poszthoz tartozó egyéb juttatásokat.

Riz Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozói fórum után tartott sajtótájékoztatón Ózdon, a Digitális Erőműben 2022. március 8-án – Fotó: Vajda János / MTI
Riz Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozói fórum után tartott sajtótájékoztatón Ózdon, a Digitális Erőműben 2022. március 8-án – Fotó: Vajda János / MTI

De nem csak az energiával kapcsolatos miniszteri biztosokat köszönthetünk szeptember elsejével: Dallos Gyulát a kinevezés visszavonásáig – de legfeljebb két évre – a Kincsem Nemzeti Lovas Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Eközben Rogán Antal szeptember 1-től – májusi megbízását kibővítve és meghosszabbítva – az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Guller Zoltánt, a Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi vezetőjét, jelenlegi igazgatósági elnökét.

Néhány másik változás, újdonság ami szintén szeptembertől érvényes, illetve most válik aktuálissá:

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!