A főispánon és a vármegyén túl: egy helyen a legérdekesebb törvényjavaslatok

Kedd éjjel bombaként robbant a hír, hogy a kormány visszaállítaná a vármegyerendszert, és főispánokat neveznének ki, amivel feltámasztanának egy több mint hetven éve nem használt tisztséget. Érthető módon ez a két szimbolikus javaslat váltotta ki a legnagyobb visszhangot, ugyanakkor a Fidesz és a KDNP képviselői egy sor más javaslatot is benyújtottak kedd éjszaka, kezdve a vagyonnyilatkozati rendszer átalakításától a Vörösmarty tér államosításáig. Most összeszedjük és röviden összefoglaljuk a legizgalmasabb, a gyakorlatban is várhatóan komoly hatással bíró törvényjavaslatokat és törvénymódosításokat.

A Kocsis Máté (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) frakcióvezetők által benyújtott törvényjavaslat:

• Bevezetné Magyarországon az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét. Ha megszavazzák ezt a módosítást, akkor az országgyűlési képviselőknek nyilatkozniuk kell például a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységükről és azokról a tevékenységekről is, amelyekből adóköteles jövedelmük származik. Ugyanakkor egy sor olyan dologról nem kellene nyilatkozatot tenniük, amiről eddig kellett: az ingatlanjaikról, autóikról és egyéb ingóságaikról, megtakarításaikról, hiteleikről és tartozásaikról sem. Továbbá az uniós szabályozás szerint a képviselők hozzátartozóinak nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük. A vagyonnyilatkozati rendszer átalakításáról itt írtunk részletesen.
• Megtakarításokra kötelezné a parlamenti pártok frakcióit, összesen hárommilliárd forintot vonhatnak el tőlük, amit aztán a rezsivédelmi alapba tennének. A jelenlegi szabályozás szerint minden frakció a képviselői tiszteletdíj tízszeresére (ez március óta 13,164 millió forint) jogosult havonta. A most benyújtott módosítás után azonban a közös listán bejutott frakcióknak ez az összeg már nem járna külön-külön, hanem a közös lista után megemelt összeget (a tízszeres helyett tizenhétszeres szorzóval) kapnának, ám ezt a pénzt (22,37 millió forint) el kell osztani a hat párt között, egyenlő arányban. Ez azt jelenti, hogy a hat ellenzéki párt az eddigi 13,16 helyett 3,73 millió forintot kap majd csak havonta. Az ellenzéki frakciók spórolásra kényszerítéséről itt írtunk részletesen.
• Megkönnyítené az átjárást a frakciók között. A módosítással az áprilisi választáson közös országos listát állító és mandátumot szerző pártok képviselői bármely, a közös országos listán szereplő frakcióhoz csatlakozhatnak, ha a csatlakozást a képviselőcsoport elfogadja. Ha az Országgyűlés elfogadja a módosítást, szabad lesz az átjárás a Fidesz és a KDNP frakciója, valamint a hat, közös listát állító ellenzéki párt frakciói (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) között. A Fidesz–KDNP célja alighanem az, hogy elősegítse az ellenzéki pártok közti esetleges konfliktusokat, mert ettől kezdve csak egymás kárára tudnak erősödni a frakciók a parlamenti ciklus közben. A módosítás nem érinti Mi Hazánk Mozgalom képviselőit, ha ki is lépnek a frakcióból, nem csatlakozhatnak másik frakcióhoz, mint ahogy a Jobbik-frakció képviselői sem mehetnek át a Mi Hazánk frakciójába. A frakciók közötti átjárásról itt írtunk részletesen.

A Kocsis–Simicskó páros mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is benyújtott egy törvénymódosítást, ami:

• Magyarország területén kívülre is kiterjesztené a választási eljárásról szóló törvényt, így például külföldön is vizsgálhatóvá válna egy magyar választási csalás. A javaslat indoklásából kiderül, hogy a változtatásra a tavaszi parlamenti választást megelőző botrány miatt van szükség. A Transtelex írta meg március végén, hogy Marosvásárhely mellett egy hulladéklerakatban kidobott, részben elégett magyarországi választási szavazólapra bukkantak. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) akkor arra jutott, hogy nem vizsgálják a kidobott levélszavazatok ügyét, mert szerintük a magyar választási törvény erre nem terjed ki. A módosítással, ha megszavazzák, a jövőben az ilyen esetek is kivizsgálhatóvá válnának. A választási eljárás kiterjesztéséről itt írtunk részletesen.

Egy Kövér László, Kocsis Máté, Semjén Zsolt és Simicskó István által benyújtott határozati javaslat azt vázolja föl, hogy:

• A jelenlegi formájában megszüntetnék az Európai Parlamentet. A dokumentumban kifejtik az EU jövőjéről szóló elképzeléseiket, többek között hogy feloszlatnák a közvetlenül megválasztott Európai Parlamentet, helyette a nemzeti parlamenteknek kellene képviselőket delegálniuk. Emellett vétójogot adnának a nemzeti parlamenteknek az uniós jogalkotásban, bevezetnék a közös hadsereget, korlátoznák a közös intézmények jogköreit. A javaslatban elítélik az Oroszország elleni szankciókat, támogatják a nyugat-balkáni országok közeledését az EU-hoz. A Fidesz–KDNP EU-víziójáról itt írtunk részletesen.

Az ispános törvényjavaslatot (hivatalos nevén: „A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról”) Varga Mihály pénzügyminiszter nyújtotta be. Ebbe nemcsak a kormánymegbízottak átnevezését csomagolták bele, hanem azt is, hogy:

• Államosítanak négy budapesti közteret. Az erről szóló jogszabály szemérmesen az „egyes budapesti ingatlanokat érintő feladat- és hatáskör átruházásról” cím alatt fut. A javaslat szerint a négy fővárosi közterület (Vörösmarty tér, Széchenyi tér, Podmaniczky tér és a József Attila utca egy része) 2022. augusztus elsejével ingyenesen az állam tulajdonába kerül. Az ingatlanokat az állam 99 évre szóló ingyenes vagyonkezelésbe adja a (fideszes vezetésű) V. kerületi önkormányzatnak, azzal, hogy azok üzemeltetésérő, kezeléséről, közterület-használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszerének kialakításáról a kerület gondoskodik majd. A terek államosításáról itt írtunk részletesen.
• Kérheti felismerhetetlenné tételét az, akit például Orbán Viktor miniszterelnökkel közös rendezvényen fotóznak le. Eddig úgy volt, hogy aki nyilvános vagy tömegrendezvényen vett részt, az ezzel hozzájárult ahhoz, hogy ott róla képek, videók készüljenek, és ezeket közzétegyék. Viszont a mostani módosítás értelmében a jövőben ez alól kivétel lesz, ha ott van a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök, ilyen esetben a többi résztvevő kérheti, hogy töröljék őt vagy tegyék felismerhetetlenné a kép-, illetve hangfelvételen. Erről itt írtunk részletesen.