A Médiatanács megmérte: a közmédia is objektíven számolt be az orosz-ukrán háborúról

Azt vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, hogyan számoltak be a magyar országos tévécsatornák az orosz-ukrán háborúról. Elemzésükben több mint 247 műsorórát és több mint ötezer műsoregységet vizsgáltak, és arra jutottak, hogy:

Az M1, az ATV, a Hír TV, a TV2 és az RTL Klub műsoraiban objektíven, szakértőket megszólaltatva, több álláspontot szemléltetve, a helyzet komplexitását feldolgozva tudósítottak a háborúról.

A március első hetében vizsgált televíziós csatornák semlegesen és objektíven számoltak be a konfliktusról, orosz (vagy akár ukrán) háborús propaganda a mintába került műsorszámokban nem jelent meg, írták közleményükben.

A Méditanács értékelés szerint az M1, az ATV, a Hír TV, a TV2 és az RTL Klub műsoraiban széleskörűen tudósítottak a harci eseményekről, az agresszió hazai és nemzetközi gazdasági, biztonság- és energiapolitikai következményeiről, az Európai Unió és világpolitika reakcióiról, valamint a Magyarországot és Európát érő menekülthullám kezeléséről. A televíziókban a politikusok mellett megszólaltak különböző szakértők is, így a nézők átfogó és sokszínű képet kaphattak a konfliktusról és annak rövid- és hosszútávú következményeiről.

• Az M1-en elsősorban a menekültválságnak és a rászorulók megsegítésének szenteltek nagy figyelmet: a humanitárius katasztrófa és segítségnyújtás a híradások mintegy negyedében jelent meg. Ezen kívül a háború eseményeivel, illetve a konfliktus belpolitikai vetületeivel foglalkoztak legtöbbet a csatorna műsoraiban.
• Az RTL Klubon a legnagyobb hangsúlyt az olyan belpolitikai kapcsolódási pontok kapták, mint a háborúról szóló kormányzati és ellenzéki narratíva, Magyarország energiabiztonsága vagy a rezsicsökkentés megvédése. Emellett kiemelt számban jelentek meg a háborús cselekményekről szóló beszámolók.
• A TV2 hírműsorainak fő témái az ukrán menekültek magyarországi segítése, valamint az oroszok civilek és civil épületek ellen elkövetett fegyveres támadásai voltak.

A TV2 műsoraiban Orbán Viktor szerepelt legtöbbször (7,3 százalék) a háborúval kapcsolatban, őt követte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 5 százalékkal. Az RTL Klubon pont fordítva volt: Zelenszkij 5 százalékban, a magyar miniszterelnök pedig 4 százalékban szerepelt.

A Médiatanács közleménye arra is kitér, hogy a háború kitörését követően több médium is kritikai észrevételt fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy egyes szakértők a háború okairól egyoldalúan, az orosz álláspont alapján nyilatkoztak. A Médiatanács azonban arra jutott, hogy a vizsgált időszakban ilyen nyilatkozat egyetlen televízióban sem hangzott el.

A Médiatanács megállapítása azért is meglepő, mert számos jele van annak, hogy az orosz propaganda masszívan jelen van Magyarországon. A Médiatanács a március 2. és 8. közötti időszakot vizsgálta, így azt nem, hogy február 24-én, tehát az orosz-ukrán háború kirobbanásának napján az M1 még katonai műveletként hivatkozott Ukrajna megtámadására. Az egyik műsorban Bende Balázs, a közmédia külpolitikai vezetője megismételte a putyini narratívát a különleges katonai műveletekről és a szakadár területeken zajló népirtásról.

Ugyancsak ebben a műsorban hangzik el, hogy egy „néhány hónappal ezelőtt végzett közvélemény-kutatás” alapján az orosz közvélemény 75 százaléka támogatna egy Ukrajna elleni katonai konfliktust. De azt is érdemes felidézni, hogy a kormánymédia egyik kedvenc biztonságpolitikai elemzője, Nógrádi György arról beszélt a háború kitörésének napján, hogy az ukrán vezetés csacsiságokat csinált, és Moszkva nem tűrheti el, ha Ukrajna atomfegyvereket szerez be. Deák Dánielé volt a feladat, hogy ismertesse a közmédia híradójában Orbán Viktor narratíváját a háborút akaró ellenzékről és a békepárti kormányról, ami aztán az egész kampányhajrát meghatározta.

A Political Capital elemzése szerint létezik valódi, tárgyilagos tájékoztatás is a kormánymédiában, míg a Kreml-párti, ukránellenes narratívák közvetítését „kiszervezik” Fidesz körül csoportosuló szakembereknek, véleményvezéreknek (lásd Georg Spöttle vagy ifj. Lomnici Zoltán). A Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nemrég az Európai Bizottsághoz fordult az orosz propaganda terjesztése miatt. A két szervezet szerint a magyar közmédia csatornái továbbra is forrásként használják az orosz propagandát, máskor pedig kritika nélkül közlik az orosz dezinformációs üzeneteket. Emiatt egyébként az NMHH-nál is tettek bejelentést, de annak nem lett eredménye.

A Méditanács közleménye szerint február 24. óta összesen kilenc, a háború bemutatásával összefüggő beadvány érkezett, de ezeket nem tekintették kiegyensúlyozottsági kérelmeknek, ezért nem is kellett eljárást indítaniuk.