Hogy praktizálhatott egyáltalán a betegei molesztálásával gyanúsított orvos?

2021. december 29. – 07:02

Hogy praktizálhatott egyáltalán a betegei molesztálásával gyanúsított orvos?
Illusztráció: Mónus Márton / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Egy novemberi ügyészségi közlemény nyomán bejárta a sajtót annak az orvosnak az ügye, akit szexuális erőszakkal gyanúsítottak meg egy budapesti rendelőintézet háziorvosi ügyeletén történt, 2021. július 21-i eset után. Az ügynek volt egy sajátos eleme, amit az ügyészség is kiemelt, a megindult eljárás mögött álló sértett pedig a Telexnek adott interjújában felháborítónak nevezett: a férfi úgy dolgozott azon a július 21-én, hogy ellene akkor már folyamatban volt egy másik büntetőeljárás egy nagyon hasonló ügyben, egy női páciense sérelmére elkövetett szexuális kényszerítés miatt.

Abban az ügyben 2021 márciusban már a vádiratot is benyújtotta a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség. Emiatt a régebbi ügy miatt nyár közepén az orvos kényszerintézkedés, úgynevezett bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt. Nyomkövetőt kellett viselnie a bokáján, hogy így biztosítsák: nem hagyja el Magyarország területét.

A Blikk azután újabb információval állt elő az orvos előéletével kapcsolatban: a lap tudomása szerint a férfi ellen néhány évvel korábban is indult egy eljárás, mégpedig nagyon súlyos ügyben, 14 év alatti lány sérelmére elkövetett szexuális erőszak gyanújával. A Blikk szerint ezt az eljárást végül megszüntették, mert a lány 2018-ban öngyilkos lett, és az ő beszámolóján kívül nem volt más bizonyíték a hatóság kezében.

Miért van az, hogy ez az ember egyáltalán praktizált, ha már a múltban is volt hasonló feljelentés ellene? – tette fel a kérdést a legutolsó ismert eset sértettje.

Az erkölcsije rendben van

A választ részben ott kell keresni, hogy egy dolog a korábbi gyanúsítás vagy a folyamatban lévő eljárás, és egy másik a büntetlen előélet. Ez az orvos a jelen állás szerint büntetlen, erősítette meg a Fővárosi Főügyészség a Telex kérdésére.

Akit épp gyanúsítanak valamivel, aki épp büntetőeljárás hatálya alatt áll, az a bűnügyi nyilvántartásban szerepel, de a munkavállalásnál nem ennek van jelentősége, hanem az úgynevezett bűntettesek nyilvántartásának. Ez a kettő nem ugyanaz. A tiszta erkölcsi bizonyítvány az utóbbin múlik, és akinek az előélete büntetlen, az nem szerepel benne, tehát kaphat erkölcsit.

Nemcsak Budapesten dolgozott

Az orvos egy olyan cég kötelékében látott el ügyeletes orvosi munkát, amely országszerte kiterjedt ügyeleti hálózatot működtet. Jelen vannak különböző budapesti kerületekben épp úgy, mint kisebb-és nagyobb városokban. Az egészségügyi alapellátást az önkormányzatoknak kell biztosítania, ide tartozik az is, hogy legyen elérhető orvosi ügyelet. Vannak önkormányzatok, amelyek ezt úgy oldják meg, hogy leszerződnek ezzel a céggel. „Szakmaiság, emberség, hivatástudat – ezek ügyeleti rendszerünk legfontosabb értékei” – írja a cég a honlapján a bemutatkozásban.

Mivel a cég sok különféle helyen működtet ügyeletet, a nekik dolgozó orvosok is több helyen feltűnhetnek. Ez a molesztálással gyanúsított orvos például, aki Budapesten látott el épp ügyeletet, amikor a büntetőeljárásig jutott eset történt, egy, a tatabányai önkormányzatnak leadott éves beszámoló szerint a 2020 júliusa és 2021 június vége közti időszakban 144 munkaórát dolgozott le tatabányai ügyeletesként is.

Hiába fellebbeztek azért, hogy letartóztassák

Az ügyészség a júliusi eset után szerette volna, ha a férfit letartóztatják. Ezzel legalább biztosan elejét vehették volna, hogy újabb betegek kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe az orvosnál addig is, amíg tart az eljárás.

„A gyanúsított az újabb, megalapozott gyanú szerinti bűncselekmény idején is bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt, ugyanilyen bűncselekmény miatt, és ez sem jelentett visszatartó erőt számára” – írták.

A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája viszont ismét elegendőnek tartott egy enyhébb kényszerintézkedést. Az orvos ellen újra csak bűnügyi felügyeletet rendeltek el, azzal a különbséggel, hogy az most már szigorított a korábbi állapothoz képest: a külföldi orvostól nemcsak azt követelik már meg, hogy ne hagyja el Magyarország területét, hanem azt is, hogy az országon belül a lakóhelyén maradjon.

A novemberi közleményben az ügyészség arról számolt be, hogy fellebbeznek a letartóztatásért, mert ezt a döntést nem tartják elfogadhatónak. A fellebbezés viszont nem járt sikerrel. A Telex kérdésére a Fővárosi Főügyészség most közölte, hogy a másodfokú bíróság 2021. november 19-én helybenhagyta a szigorított, lakóhelyre korlátozott bűnügyi felügyeletet.

Az eljárás tehát így folytatódik, és akár sokáig is elhúzódhat. Az orvost november 3-án hallgatták ki, a nyomozás törvényi határideje főszabályként ettől számított 2 év.

Ha akar, dolgozhat tovább?

A férfi jelenleg nem dolgozik már ügyeletesként a régi munkahelyén. A nyári molesztálási ügy sértettjét az orvos – most már csak volt – munkáltatója arról tájékoztatta, hogy a férfi az „Orvosi Ügyelet munkájában nem kíván részt venni”.

Megkérdeztük az ügyészséget, hogy az elrendelt kényszerintézkedés hatással van-e arra, hogy végezhet-e jelenleg bárhol orvosi munkát a gyanúsított, korlátozza-e őt most az orvosi munkavégzésben bármilyen formában az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás. Az ügyészség az orvosi munkavégzést érintő kérdéseinkre nem válaszolt, azokkal a Magyar Orvosi Kamarához (MOK) irányított minket.

Mit mond az orvosi kamara?

A MOK válaszában azzal kezdte, hogy a kérdések „jogosak és nem csak aktuális esetek kapcsán jutnak el a Kamarához”, „a kamara vezetését és tagságát is foglalkoztatják”.

Az első kérdés, amit szerettünk volna tisztázni, hogy van-e olyan automatizmus (például értesítési kötelezettség az érintett részéről vagy rutinszerű jelzés a nyomozó hatóság részéről), ami garantálná, hogy egy ilyen büntetőeljárás megindulásáról tudomást szerez akár az érintett orvos munkáltatója, akár a kamara.

A válasz szerint a MOK elnökségének vagy az Országos Etikai Bizottságnak nincs feltétlenül arról tudomása, ha egy orvoskamarai tag ügyében eljárás indult. Ez azért fordulhat elő, mert a vonatkozó szabály lényege csak az, hogy amennyiben az eljáró hatóságnak (rendőrség, ügyészség, bíróság) van arról tudomása, hogy orvoskamarai tag ügyében folytat eljárást, az eljárásban született jogerős döntést meg kell küldenie az illetékes kamarai területi szervezetnek. “Ez az értesítés tehát nem mindig történik meg, illetve a területi szervezet nem kell, hogy értesítse a MOK központi szervezeti egységeit a beérkezett határozatról, a megindított etikai eljárásról, ez a MOK területi szervezeti felépítéséből következik” – magyarázta a kamara.

Feltettük a MOK-nak azt a kérdést is, hogy amennyiben a büntetőeljárás megindulásáról tudomást szerez akár a munkáltató, akár a kamara, van-e jogi lehetőség arra, hogy a büntetőeljárás jogerős lezárulta (pontosabban jogerős elmarasztaló ítélet meghozatala) előtt korlátozzák az érintett orvos munkavégzését, például felfüggesztéssel vagy más módon. A kamara ezt válaszolta:

"Igen, jó a kérdés, a büntetőeljárás megindulásakor erre még nincs lehetőség. Nem is lehet, hiszen Magyarország alaptörvénye XXVIII. cikk (2) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy „Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg”. A szóban forgó ügyekben, akár a büntető-, akár az etikai eljárásokban, csak az eljárások lefolytatását követően meghozott jogerős határozatokkal lehet a foglalkozás gyakorlásában megakadályozni az adott orvost.

Alkotmánybíróság: A bizalom nem az ítéleten múlik

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor mintha szélesebb mozgásteret engedne a munkaadóknak. A testület hasonló ügyekben több korábbi határozatában is lényegében azt mondta ki, hogy nem feltétlenül sérti az ártatlanság vélelmét, ha már a büntetőeljárás megindításának a ténye alapján azonnal hatállyal felszámolják a munkaviszonyt. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint: „Általánosságban megállapítható, hogy a bizalomvesztés sokkal szélesebb körben és más kontextusban érvényesül, mint a büntetőjogi felelősség kimondása, és a bizalomvesztés a felelősség megállapításával nincs is közvetlen összefüggésben, hiszen a bizalomvesztés nem a bűnösséghez kapcsolódó büntetőjogi fogalom. A bizalomvesztés nem a bűnösséget kimondó ítélet egyenes következménye, mint ahogy a bizalom helyreállása sem következik egy felmentő ítéletből.”

„A munkaviszonyhoz szükséges alapvető bizalom fenntartása nem várható el a munkáltatótól, ha az a bűncselekmény, ami miatt a munkavállalóval szemben büntetőeljárás indult, a munkaviszonyával, munkavégzésével áll összefüggésben;

a nyilvánvalóan bekövetkezett munkáltatói bizalomvesztés megalapozza a jogviszony azonnali hatályú megszüntetését” – foglalt állást egy régebbi, nem orvost érintő ügyben az Alkotmánybíróság.

Az orvos munkáltatóját hiába kerestük

A Telex december 8-a óta több alkalommal, emailben is telefonon is kereste azt az ügyeleti hálózatot működtető céget, ahol a molesztálási ügyekben érintett orvos dolgozott. Egyebek mellett arra lettünk volna kíváncsiak, hogy

  • értesültek-e arról, hogy az illető ellen büntetőeljárás indult páciense sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt?
  • amennyiben igen: mikor és milyen forrásból (például a hatóságtól, a sajtóból, az illető orvostól magától) értesültek?
  • történt-e bármilyen intézkedés a gyanúsítással összefüggésben az illető munkavégzésének a korlátozására?
  • felmerült-e, hogy valamilyen óvintézkedést tegyenek a páciensek biztonsága érdekében?

Válaszokat a cikk megjelenéséig nem kaptunk.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!