Több száz betöltetlen háziorvosi hely van, szeptemberben indulnak a praxisközösségek

2021. augusztus 02. – 06:17

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Szeptember 1-jén a tervek szerint elindulhatnak a praxisközösségek – közölte a Világgazdasággal az Országos Kórházi Főigazgatóság.

Az MTI azt írja, hogy a gazdasági napilap hétfői számában megjelent cikk szerint a betegutak lerövidítésének egyik leghatékonyabb eszköze az alapellátásban elérhető szolgáltatások körének bővítése, ennek gazdaságos biztosítására jönnek létre országszerte a modellváltó rendelők.

Eddig csaknem száz kollegiális praxisközösség indult el hétezer praxistaggal. A főigazgatóság tájékoztatása szerint feldolgozás alatt van az egyesült és integrált praxisközösségek és a praxisközösségi konzorciumok nyilvántartásba vétele. A háziorvosi és a fogászati ellátás finanszírozására szánt idei keret az elmúlt évhez képest 58 százalékkal emelkedett, 105,5 milliárd forintot tesz ki, és már most látható, hogy ezen belül az orvosi bértámogatások mértéke 2022-ben újra nagymértékben, további 38 százalékkal nő.

A modellváltásra azért van nagy szükség, mert 928 üresen álló praxis van Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint. Júliusban 648 betöltetlen háziorvosi praxisban nem volt orvos, új kilépőként pedig tízen jelezték, hogy nem dolgoznak tovább. A tartósan betöltetlen fogorvosi praxisok száma 280 volt, a nyári hónapban nyolc praxis szűnt meg.

Jellemzően nem a fogorvosi, hanem a háziorvosi praxisok között volt gyakoribb a megszűnés – mondta a napilapnak Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, aki Keszthelyen fogorvos. Magyarországon 2800 alapellátó fogászat van, az üresen álló rendelők száma régóta 280-300 körül alakul. A pácienseket ez annyiban érinti, hogy a körzetekben helyettesítéssel oldják meg a betegellátást, és a helyettesítő orvosok részmunkaidőben dolgoznak.

Praxisközösségek

A lakosság jobb ellátása érdekében a kormány ösztönzi a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi praxisok egyesülését és szolgáltatásaik bővítését. A praxisközösségekben legalább 5 és legfeljebb 10 praxis vehet részt. Előírás ugyanakkor, hogy az arány 5:1 lehet, tehát 5 háziorvosi vagy házi gyermekorvosi praxisonként egy fogorvosi praxis csatlakozhat. A Magyar Orvosi Kamara ezt nem tartja elfogadhatónak, mert álláspontjuk szerint „ez minden szakmai indok nélkül fogorvosok tömegét zárja el a minőségibb ellátás és magasabb jövedelem elől”. A praxisközösségeknél emellett számos, egyéb szakmai, finanszírozási, eredménymérési problémát kell megoldani

A háziorvosi ellátás megerősítése

A kórházközpontúság csökkentésének jegyében egyre több embert szeretnének átterelni a kórházi ellátásból az alapellátásba és a járóbeteg-ellátást végző szakrendelőkbe. Az alapellátás fejlesztésével szeretnék a fő halálokot jelentő népbetegségek (2018-ban az összes halálozás 49%-át a keringési, míg 25%-át a daganatos megbetegedések okozták) megelőzését. Az alapellátásban a praxisközösségek létrehozása az elsődleges cél. A betegek így az alapellátásban más szakorvosi vizsgálatokkal összhangban juthatnak a megfelelő szakorvosi ellátáshoz.