Három hónap után visszalépett a szakértő a halállal végződő helikopteres siklóernyőmentés ügyében, a nyomozás egy éve húzódik

Csak több mint hét hónappal a tavaly nyári tragikus siklóernyős baleset után, idén február legvégén rendelt ki a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség igazságügyi műszaki szakértőt. A szakember feladata lett volna többek között megállapítani, milyen műszaki állapotban volt a Honvédelmi Minisztérium (HM) Mi–8-as helikoptere, működött-e benne például az a rádió, amivel a pilóta kommunikált a társszervekkel, de a kirendelt műszaki szakértő három hónap hezitálás után, májusban valamiért visszadobta az ügyet; nem vállalta, hogy elkészíti a szakértői véleményt.

Tavaly július 5-én Vértesszőlős közelében fulladt tragédiába egy siklóernyős mentése. Az eset azért kapott nagyobb nyilvánosságot, mert a Magyar Honvédség (MH) egy elmaszatolt közleménnyel akarta letudni a kötelező kört. Ebben azt írták, hogy „a bajba jutott személy egy 20 méter magas fa tetején akadt fenn. Az MH Pápa Bázisrepülőtérről kiérkező szolgálat a helyszín adottságai miatt nem tudott légi mentést végrehajtani, ezért

a katasztrófavédelem munkatársai a kutató-mentő szolgálat helikopterének személyzetével közösen segítettek a bajba jutott siklóernyősön”.

A hivatalos közleményben – ami egyébként ma is olvasható a HM honlapján – arra viszont egyáltalán nem tértek ki, hogy a mentésben egy mentőtiszt is súlyosan megsérült, de arra sem, hogy a fán rekedt, egyébként tapasztalt siklóernyős valószínűleg a katonai helikopter rotorszele miatt végül lezuhant a fáról. Oroszi Zsoltot a helyszínen többször élesztették újra, egy hónapig kritikus állapotban feküdt kórházban, végül tavaly augusztusban meghalt, ám a férfi családjától azóta sem kért bocsánatot senki.

Az ügyészség halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt nyomoz, de a műszaki szakértő visszakozása miatt, majdnem egy évvel a halálos baleset után, a nyomozás gyakorlatilag megint egy helyben áll. Bár a balesettel kapcsolatban igazságügyi orvosszakértőt kirendeltek, és több tanút is meghallgattak,

„gyanúsított továbbra sincs”

– tudtuk meg a Központi Nyomozó Főügyészségtől. Arra a kérdésünkre viszont már nem válaszoltak, hogy sikerült-e újabb műszaki szakértőt kirendelniük.

A törvény szerint a kirendelt igazságügyi szakértőknek két hónapjuk van arra, hogy elkészítsék a szakértői véleményt, ez viszont rendkívüli esetben egy hónappal meghosszabbítható. A lezuhant siklóernyős családját képviselő ügyvéd azt mondja, az elmúlt 24 évben még soha nem tapasztalt olyat, hogy egy szakértő a határidő utolsó napján tagadta volna meg a közreműködést. „Olyan előfordul, hogy a kirendelt szakértő azt mondja, nem ér rá, nem ért hozzá, de azt rögtön jelzi is” – mondja az ügyvéd.

Tóth M. Gábor számára az is csak most derült ki, hogy az Mi–8-as helikopternek nincs felelősségbiztosítása. Vélhetően azért, mert ebben az esetben is az a rendelet él, ami a honvédségi járművekre vonatkozik. A jogszabály alapján a gépjárművek tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi feladatokat a MH Logisztikai Ellátó Központ látja el, a kár megtérítésére kötelezett szervezet feladatait pedig a HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal végzi.

Ugyanakkor „a magyar állam részéről is nyilvánvaló, hogy egy – fogalmazzunk úgy – üzleti döntés az, hogy a felelősségemet gyakorlatilag a biztosítóval viseltetem”, véli Tóth M. Gábor.

Erről megkérdeztük a minisztériumot is, de a folyamatban lévő nyomozás miatt egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.

Nem minden nyomozás döcög ennyire

Büntetőügyekben a hatóságok a gyanúsítástól számítva legfeljebb két évig nyomozhatnak, ezt egyszer, hat hónappal lehet meghosszabbítani. Bonyolultabb ügyeknél ezt a határidőt ki is használjak, de akad példa arra is, hogy egy-egy büntetőügy sokkal rövidebb idő alatt is eljut a vádemelésig.

A 28 – közülük 26 dél-koreai – halálos áldozattal járó Hableány-balesetnél nyilvánvaló, hogy a magyar állam érdeke is volt, hogy a felelőst minél előbb bíróság elé állítsák. A Viking Sigyn 2019. május 29-én ütközött neki a Hableány városnéző hajónak, egy nappal később, május 30-án a szállodahajó ukrán kapitányát már gyanúsítottként hallgatták ki. Bár ilyen vízi balesetre 2019-ig nem sok példa volt Magyarországon, a szakértői vélemények is gyorsan elkészültek, és pont fél évvel a tragédia után vádat emeltek a Viking Sigyn kapitánya ellen. Egy év sem telt el a baleset óta, amikor 2020. március 21-én a vádlottat bíróság elé állították, és az ügyben megtartották az előkészítő ülést, első fokon pedig jelenleg is zajlik a tárgyalás.

„Az eljárás elhúzódásának okaként nem szeretnék feltételezésekbe bocsátkozni – mondja Tóth M. Gábor –, sértetti képviselőként az ügyészségnek nem kell minden eljárási cselekményről értesíteni,

de az biztos, hogy ebben a kriminalisztikai szempontból nem bonyolult ügyben nem szabadna ennyi ideig tartson, hogy valakivel a megalapozott gyanút közöljék.”

Hozzáteszi, nem osztja azoknak a véleményét, akik szerint azért őrölnek ilyen lassan a malmok, mert a honvédség felelőssége állapítható meg, de mivel a valós ok előtte nem ismert, nem találgatna.

A siklóernyős baleset ügyében nincs gyanúsított. Ilyenkor az általános elévülési határidő lép életbe, ami minden bűncselekmény esetén minimum öt év, de a törvényi büntetési tétel felső határa.