Szövevényes jogi ügy miatt bukott 436 milliót a győri közszolgáltató

2021. május 20. – 14:29

Másolás

Vágólapra másolva

Győr cége, a közszolgáltatások jó részéért felelős Győr-Szol Zrt. 436 millió forintot kénytelen kifizetni. Ennyit ítélt meg a vele perben állt felperesnek a választott bíróság. A tíz éve tartó eljárás a volt szeméttelep talajából kinyerhető gázenergiáról szólt. Dézsi Csaba András szerint fizet is a város.

Egészen 2010-ig nyúlik vissza a győri depóniagáz története, és súlyos árat kell fizetni az akkori derűlátásért a győri közszolgáltatónak. A Pápai úti szeméttelepet 2009-ben zárták be, amikor megépült az új hulladékfeldolgozó, ezután 2010-ben megkezdték uniós támogatással a régi telep rekultivációját. A régi szeméttelepet ma már fű borítja, de a győriekben még eleven az emlék. Nyáron a bomlás bűze, télen a varjúkárogás, ősszel és tavasszal a szétfújt szemétfoszlány mutatta az irányt Pápa felé.

Sokat vártak ettől a gáztól

Akkor úgy látszott, szépen csenget majd a depóniagáz által termelt villamosenergia, és a Győr-Szol jogelődje, a Kommunális Szolgáltató Kft. (Komszol) azóta elhunyt ügyvezető igazgatója 2010-ben több szerződést is aláírt a P. Kft-vel. Ez utóbbi gázmotorokat kívánt létesíteni az uniós forrásból újra hasznosíthatóvá tett 22 hektáros telepen. Meg is építette; először csak egyet, majd egy másodikat is.

Lehetetlen volna nekünk utólag igazságot tenni, hogy valójában keletkezett-e elég gáz a szerves anyagok bomlásából, hiszen e téren a bíróság sem foglalt most állást. Az az egy biztos, hogy mielőtt a Komszol-vezető, a néhai Kovács Barnabás a szerződést aláírta, a területre építő cég hatástanulmányt végeztetett; s ebben a felkért szakértők nagy mennyiségű gázt jósoltak a Pápai úti szeméttelepen.

Az egyik felépült gázmotor. A Győr-Szol 2014-ben mind a kettőt meg kívánta venni, végül csak az egyik cég üzletrészéről született döntés – Fotó: Laczó Balázs / Telex

Elnézték az uniós támogatást

A felek 2014-ben kénytelenek voltak asztalhoz ülni, mert utóbb derült ki az üzemeltető számára, hogy egy uniós forrásból hasznosíthatóvá tett szeméttelepen nem lehet gazdasági hasznot hozó tevékenységet folytatni. Nem volt hát mit tenni: vagy visszafizeti a város a cége az EU-s összeget – ami nyilván nem jöhetett szóba -, vagy mégsem csövezik alá a 22 hektárt. Utóbbi lett a menekülőút, mert ebből a több mint 20 hektárból mintegy 4 hektárnyit nem érintett a rekultiváció.

Tehát bármennyi gázt reméltek is eredetileg – annak töredékével lehetett csak számolni. A projekt válságba került, a felek tárgyalni akartak; pereskedni még nem.

Ekkor már a Győr-Szol ült asztalhoz, a megállapodást pedig többedmagával a mostani győri alpolgármester, Pergel Elza ellenjegyezte, akkor még a cég megbízott jogászaként. Mivel a bíróságon ez a dokumentum bizonyult a vesztesség fő okának, ő nyugodtan érezheti megszólítva magát. A Telex megkeresésére hangsúlyozta: összesen nyolc tárgyalófél képviselője ült az asztalnál és írta alá a jogi megállapodást; így nem arról volt szó, hogy a jogi megoldást egy személyben ő javasolta volna. A legnagyobb fél képviselőjeként ezért kérték fel az ellenjegyzésre, mondja.

Hatályon kívül

A pervesztes most nyilván szívesen visszatekerné az időt, mert ezt a 2014-es helyzetet az ügymenet során „kegyelmi pillanatnak” is hívták. Amikor a P. Kft. további profitot remélt a gázturbinából, a Győr-Szol pedig szabadulni szeretett volna a fiaskót jelentő üzlettől. Az új megállapodásban a Győr-Szol vállalta, hogy megveszi az egyik gázmotort, a másik a működtető cégé marad; ám még azt is papíron rögzítették, hogy idővel mind a két Pápai úti turbinát megvásárolja a város társasága. A másodikat végül nem vette meg.

A még 2010-ben kötött szolgáltatói és üzemeltetési szerződéseket 2014-ben „hatályon kívül helyezték” az emlegetett megállapodásban, s mint Pergel Elza alpolgármester közléséből tudjuk: a felek ezzel egyidejűleg kikötötték, hogy 2015. március 1-ig a P. Kft.-t a tulajdonos eladja a Győr-Szolnak. Pergel Elza szerint nem is vizsgálták a peres eljárás során, hogy ez kinek a hibájából nem történt meg. De a perc elmúlt, a Győrszol megvonta a gázt a P. Kft.-től, a sértett fél pedig 2016-ban benyújtotta a keresetét.

Az ítélet nemrég született meg a budapesti Állandó Választott Bíróságon, ami a laikusok számára kevésbé ismert jogi fórum; polgári, jellemzően gazdasági ügyekben dönt. Kötetlenebb rendű hely a bíróságoknál, másodfoka pedig nincs, ami a vesztes fél számára most nem kis baj. Mert az ítélet így jogerőre is emelkedett.

Dézsi polgármester: fizetünk, mert muszáj

Próbáltuk szóra bírni a vesztes felet, főként azzal kapcsolatban, hogy mit jelent Győr számára ennek az összegnek a kifizetése. A Győr-Szoltól több hét várakozás és többszöri kísérlet után sem kaptunk választ a kérdéseinkre. Végül a város polgármesterét, Dézsi Csaba Andrást kérdeztük meg arról, hogy fizetett-e már a vállalat, s minek a rovására lehet ekkora összeget elkülöníteni? Van-e felelőse a kudarcnak, ha igen, kicsoda, és milyen módon lehet jelenleg számon kérni az esetleges hibát – amennyiben hiba történt?

Végül ezt a választ kaptuk: „Ebben a kérdésben még további tárgyalások folynak” – jelezte írásban a polgármester, majd telefonos megkeresésünkre leszögezte: természetesen eleget tesz a város a döntésnek, és fizet. „Ami most rajtunk csapódik le, az az elmúlt időszak terhe” – közölte, arról pedig, hogy miből fizetik ki az összeget, azt válaszolta: „tudva, hogy folyik a per, tettünk félre pénzt, így a fizetendő összeg jelentős része el van különítve. Nem pont ennyi, mert ennél optimistábbak voltunk” – fűzte hozzá Dézsi Csaba András.

Hivatalos elszámolás sem történt

A Győr-Szol igyekezett azzal érvelni a perben, hogy ha egyszer hatályon kívül helyezték a 2010-es üzemeltetési szerződést, akkor a kereset szempontjából úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna, s így nincs jogalapja a követelésnek. Csakhogy a választott bíróság azt mondta: nem tud mit kezdeni a „hatályon kívül helyezés” fogalmával. A polgári törvények fogalomvilágában – így fogalmaztak tudomásunk szerint a bíróságon – ez a szerződést érintő értelmezési viták „melegágya”. A korábbi megállapodásnak ugyanis nem ilyen módon, hanem rendszerint vagy megszüntetéssel a jövőre nézve, vagy pedig felbontással a megkötésre visszamenően szokták kimondani a végét. Ez a jogászkodás pedig azért vált drámai problémává, mert így nézve hivatalos elszámolás sem történt a felek közt 2014-ben, amikor akár fekete-fehéren kimondhatták volna például azt, hogy az üzletrészek megvásárlása az elszámolás része, s az eredeti szerződést további követelés nélkül megszüntetik vagy felbontják. Ez tiszta helyzetet teremthetett volna, amire már jóval nehezebb keresetet alapítani.

A telephely megszűnt, de ez a kapu vezetett 2009-ig a győri szeméttelepre, a varjak persze nem ezt a bejáratot használták – Fotó: Laczó Balázs / Telex

Pergel csapásként értékeli

Pergel Elza a Telexnek elmondta, mint alpolgármester csapásként értékeli, de mint jogász nem elsősorban azért szomorú, mert a város pert vesztett, hiszen vesztese minden ügynek van. De a bíróság nem vizsgálta a szerinte legfontosabb kérdést, és mivel őt nem vonták be az ügybe, és így a tárgyaláson nem lehetett ott, nem hívhatta fel rá a figyelmet. Vagyis arra, hogy az emlegetett 2014-es megállapodás hivatalosan hatályba sem lépett, s így az eljárásban szerepe sem lehetett volna.

– A „hatályon kívül helyezés” intézménye, ha szokatlannak vélik is, semmiképpen sem tiltott, és nem is volt módunk másfajta megszüntetésre – szögezte le Pergel Elza. – Az eredeti alapszerződésben és a bérleti szerződésekben ugyanis a felek kikötötték, hogy nem lehet ezt a határozott időre szóló jogviszonyt rendes felbontással megszüntetni. Hatályba lépéséhez pedig Győr megyei jogú város közgyűlésének jóváhagyására volt szükség. Ilyen határozatot pedig a közgyűlés soha nem hozott, tehát az a határozat, amire a bíróság részben alapozta a döntését, valójában nem lépett hatályba. Azt tartottam volna korrekt eljárásnak, ha ennek megfelelő vizsgálatot folytatnak le – fejtette ki az alpolgármester. – Ezt sokkal nehezebb elfogadni, mint önmagában „csak” azt, hogy rosszul jártunk a döntéssel – mondta a jogász.

A bíróság nem is vizsgálta a gázmennyiséget

A másik fő kérdés a depóniagázé volt, amiről a Győr-Szol azt állította, hogy ez a szeméttelep – mint utóbb kiderült – már leszállóágban volt, s közel sem lehetett belőle annyi energiát termelni, amennyit jósoltak. Ha nincs gáz, akkor szolgáltatást sem alapíthatnak rá – érvelt az alperes, csakhogy a bíróság a kérdést rövidre zárta: szerinte ma már mindez bizonyíthatatlan.
A P. Kft. elsősorban a dologi kárt és az elmaradt hasznot követelte, a hosszú évek alatt felgyűlt kamattal együtt összesen 515 millió forintot. A perköltséggel együtt a Győr-Szolt 436 millió forint megfizetésére kötelezték; s mert úgy tudjuk, az áprilisi elején kézbesített ítélet 30 napon belül lép hatályba, május elején járt le a határidő.