Több ponton elkaszálta a köznevelési törvényt az Alkotmánybíróság

2021. február 26. – 16:49

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Kemény vita lehetett a legfőbb döntéshozó testületben, ám a Fidesz–KDNP végül alulmaradt a szülői jogokkal szemben: sem az iskolaérettséget, sem pedig a magántanulói státuszt érintő, 2019-es módosítások nem bizonyultak teljesen alkotmányosnak.


Ha teljesen megsemmisíteni nem is tudta, vagy akarta, számos ponton elmarasztalta a köznevelési törvény 2019-es módosítását az Alkotmánybíróság, amely egyúttal júniusig szabott határidőt a kormánytöbbségnek arra, hogy javítsa ki az alaptörvény-ellenességeket.

Emlékezetes, a jogszabály-változtatás és annak módja miatt 56 ellenzéki képviselő fordult az AB-hoz, ők általában is kifogásolták, hogy a törvény rövid felkészülési időt adott, és tele volt homályos fogalmakkal. Különösen azt sérelmezték, hogy a módosítás alapvetően változtatta meg az óvodába járási kötelezettséget, valamint az iskolaérettség megállapításának szabályait. Kifogásaik nagy részét ugyan elutasította az AB, a testület honlapján közzétett összefoglaló szerint azt azonban elfogadta, hogy

a négyéves kortól való, és felmentési lehetőség nélküli, kötelező óvodába járatás sérti a szülők neveléshez való jogát.

Azt ugyanis az AB szerint az állam csak akkor korlátozhatja a gyerek javára, ha a szülő és a gyerek érdeke ellentétbe kerül. Márpedig „a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete” négy- és ötéves kor között is indokolhatja, hogy otthon maradjon, a szülei így döntenek. Ennek tiltása nem szolgál „alapvető jogot vagy alkotmányos értéket”, ezért ezt a pontot az AB 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette. Azért csak akkortól, hogy a jogalkotó, azaz a kormánytöbbség addig „pótolhassa mulasztását”, azaz új, az alaptörvényt nem sértő szabályt alkosson.

Az óvodába járás alóli felmentéssel kapcsolatban ugyanakkor ehhez alkotmányos követelményeket is megállapítottak. Az AB szerint ugyanis „az államnak azt és csak azt kell biztosítania, hogy …a szülő akarata ne vezethessen a gyermek érdekével ellentétes eredményre”. Ezért a felmentést engedélyezni jogosult szerv csak akkor utasíthatja el a kérelmet, ha „a gyermek neveléséért elsődlegesen felelős szülő akaratával szemben” az óvodába kerülés minden kétséget kizáróan a gyerek érdekét szolgálja. Az idevágó érdekeket a döntéshozó állami szervnek pontosan meg kell indokolnia határozatában.

Hasonló követelményt szabott meg az AB a magántanulói státusz helyébe lépett egyéni munkarend elbírálásához is. 2019 nyarán az idevágó módosítás is nagy vitákat váltott ki, és az ellenzék mellett számos civil szervezet is aggályokat fogalmazott meg amiatt, hogy a Fidesz–KDNP úgy változtatta meg a köznevelési törvényt, hogy az alapján a 6. évüket betöltött gyerekek esetében csak egy állami hatóság engedélyezheti az óvodában maradást – akár az egyéni helyzetet ismerő óvónők és más, helyi szakemberek, illetve a szülők véleményével szemben is. Ezt az AB nem találta ugyan Alaptörvény-ellenesnek, de megállapított egy alkotmányos mulasztást:

„Már önmagában a kérelem (az Oktatási Hivatal mint felmentést engedélyező szerv honlapján elérhetővé tett adatlap) kitöltése és benyújtása is alapvető nehézséget jelenthet azon szülők számára, akik esetében nem áll rendelkezésre megfelelő számítógép, internet-hozzáférés és nyomtatási vagy ügyfélkapu hozzáférési lehetőség”.

Magyarán az, hogy azoknak a gyerekét, akik nem kérvényezték jó előre az iskolaérettség vizsgálatát, automatikusan iskolába küldik, már önmagában alapjogokat sérthet. A szabályozás ráadásul az AB szerint semmilyen intézményes garanciát nem ad azon gyerekek érdekének érvényesítésére, akiknek a szülei bármely okból nem kezdeményezik a felmentést. Így ezek a szülők lényegében nem rendelkeznek jogorvoslati joggal, holott, mint a testület kimondta:

„A gyermeket nem kötelezettségként terheli, hogy hatéves korában megkezdje az általános iskolai tanulmányait, hanem éppen ellenkezőleg, az a jog illeti meg, hogy iskolai tanulmányait akkor kezdje meg, amikor iskolaérettnek tekinthető”.

Az AB szerint a gyermek iskolaérettségének időpontja a gyermekek eltérő fejlődési üteme miatt egyénenként változik, megállapításának jogszabályban rögzített objektív feltételrendszere van, a fizikai követelmények mellett pszichés és szociális készségek együttes fennállása esetén állapítható meg. Ugyanakkor:

az AB szerint az iskolaérettség megállapítása elsősorban a szülő joga és kötelessége.

Ugyanakkor az AB abban az esetben is mulasztásos alaptörvény-sértést talált a jelenleg hatályos jogszabály alapján, ha az érintett szülők egyáltalán nem kérvényezik az iskolaérettség kimondásának elhalasztását, magyarán arra jelenleg semmiféle törvényes lehetőség nincs, hogy „az óvoda javaslata alapján vagy más, alkalmas módon abban az esetben is lehetségessé váljon a nyilvánvalóan nem iskolaérett gyermek iskolaérettségi vizsgálatát követően a gyermek iskolakezdésének egy nevelési évvel történő elhalasztása”. Az Országgyűlésnek 2021. június 30-ig pótolnia kell ezt a mulasztást is. Az AB egyúttal a bírósági úton támadott, idevágó határozatok jogorvoslati határidejét is kijavíttatná a törvényalkotóval, így a pereknek még a tanévkezdés előtt le kellene zárulniuk.

A határozathoz a jelenleg 14 tagú Alkotmánybíróság hét tagja – dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Handó Tünde, dr. Horváth Attila, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla, dr. Salamon László és dr. Szívós Mária – nyújtott be különvéleményt, a Fidesz által jelölt és megválasztott testület jórésze kifejezetten kifogásolta azt, hogy az AB a szülői jogok mellett foglal állást.

Ennek ellenére – miután szavazategyenlőség esetén az AB-elnök dönt – a határozat ebben a formában ment át.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>