Gulyás: Soha nem volt célunk az internet korlátozása

A törvényalkotási bizottság munkájának végéig szünetet rendeltek el. 17:40-kor folytatódik az ülés. A Visegrádi Csoport megalakulásának 30. évfordulójáról szóló nyilatkozatról lesz vita, majd döntés.

Mi lezárjuk közvetítésünket, köszönjük, hogy velünk tartottak.

Ezt Farkas Sándor állítja Schmuck Erzsébet kérdésére, aki a légszennyezettségről kérdezte. Egyre csak javul a levegő minősége, és nő a magyarok életminősége.

Arra nem adott konkrét választ az államtitkár, hogy bevezetnek-e dugódíjat.

Önálló Oktatási Minisztériumot szeretne Csányi Tamás, a Jobbik képviselője. Rétvári nem válaszolt a kérdésre, helyette adatokkal készült. Sokan Rétvárit emlegetik Kásler utódjaként az Emmi élén.

Gurmai Zita a HÉV-en egyre több erőszakos támadással kapcsolatosan érdeklődött, miután a MÁV elutasította a biztonsági kamerák elhelyezését, csupán annyit javasolt, hogy a sértett húzza meg a vészféket. „Hogyan kívánják megvédeni a HÉV utasait a rendszeresen előforduló zaklatásoktól?”

Az MSZP-s politikusnak Fónagy János válaszolt. Az államtitkár együttérzését fejezte ki azoknak, akik erőszakos támadást éltek át a tömegközlekedési eszközön. Fónagy szerint van, ahol az élőerő, van, ahol a kamera, máshol az egyéb berendezések segíthetnek. Adott esetben a vészfék is, bár az „messze nem a legjobb, messze nem az egyedüli, messze nem üdvözítő megoldás”. A közbeszerzési tender része lesz a jövőben a kamerák beszerzése – ígérte az államtitkár.

Ismét ellentétbe állítja egy kormánypárti képviselő a Gyurcsány- és az Orbán-kormány válságkezelését. Kérdésbe bújtatott véleményt fogalmazott meg Nacsa Lőrinc, aki szerint Gyurcsány sanyargatta az embereket, míg a nemzeti oldal segíti őket.

Nagyban helyesel a választ adó Schanda Tamás, csodás az összhang kettejük között. A baloldal sarcolt, a nemzeti oldal támogat.

Rig Lajos az Emmi miniszterének szánta kérdését eredetileg, de elfogadta, hogy a miniszterhelyettes Rétvári Bence válaszoljon, mert „ha igazak a híresztelések, akkor ő a várományosa a miniszteri széknek” – ezzel Rig már a második jobbikos, aki utalt arra, hogy Rétvári válthatja Kásler Miklóst az Emmi élén. Kérdése egyébként az orvosbérekre és az egészségügyi dolgozók jogviszonyára kérdezett rá.

Rétvári azt kérte, legalább „az önmaguk által generált álhíreket ne higgyék el” – mondta leminiszterezésével kapcsolatban. Rétvári szerint „a béremeléssel előrébb vagyunk a hálapénz kivezetésével, mint valaha is voltunk.” Az államtitkár szerint a jogviszonyról szóló döntés január helyett márciustól lép életbe, épp az egyeztetések érdekében. Rig szerint azonban nem jogászok az egészségügyi dolgozók, nehéz értelmezni, milyen is lesz a jogállásuk – közalkalmazottak maradnak-e –, ezt a bizonytalanságot nem lehet megengedni. Rétvári szerint azonban az ápolók bérének négy év alatti 72 százalékos emelése – a jövő évi 30 százalékos emeléssel együtt, amely viszont megtiltja a másodállást – létbiztonságot jelent és csökkenti a bizonytalanságot az ágazatban.

Ungár Péter szerint a nem fideszes önkormányzatra szavazókat büntetni akarja a kormány. Szombathelytől ötmilliárd forintot vett el a kormány az iparűzési adó csökkentésével, az ingyenes parkolással, a megemelt a szolidaritási adóval. „Minden környező megyeszékhelynek visszaadtak az elvett pénzből, kivéve Szombathelyt. Ez az egyetlen nyugat-dunántúli nagyváros, amely ellenzéki vezetésű.” Az LMP politikusa szerint vagy emiatt büntetik a várost, vagy arról van szó, hogy Hende Csaba parlamenti képviselő, egykori honvédelmi miniszter megbukott, nem tud érdemben támogatást szeretni városának.

Gulyás Gergely szerint inkább az ellenzéki önkormányzatok a kirekesztők, amelyek szabad városokként aposztrofálják magukat. Szerinte Hende Csaba nagyon is sokat tett a városért, amelyet ma már gyorsforgalmi út éri el. „A HIPA elvételét miért nem kompenzálták Szombathelynek, ha Veszprémnek, Zalaegerszegnek, Győrnek igen?” – kérdezte Ungár.

Gulyás szerint Szombathely gyorsforgalmi utak fejlesztésére kap pénzt, több beruházást is támogat a költségvetés, így a város nincs büntetve.

„Hol a pénz?” – kérdezte Varju László, a DK képviselője.

„Hol a lé, Varju?” – kérdezett vissza Tállai András fideszes államtitkár.

Vitáztak egy sort arról, hogy most van-e nagyobb gazdasági kár, vagy 2010 előtt volt. Varju számonkérte a kormányt, hogy mire költötték a pénzt a Gazdaságvédelmi Alapból, Tállai pedig amiatt támadta a DK politikusát, hogy miért vették el a 13. havi nyugdíjat 2009-ben.

Harangozó Tamás a 18 éves szekszárdi Duna hídra emlékezett, amely a Soprontól Szegedig tervezett M9-es autópálya része lett volna. Az MSZP politikusa szerint hidegzuhanyként ért mindenkit, hogy az M9 már nem Szekszárd felé, Dombóvár érintésével építenék meg. „Nyugtasson meg minket, hogy ez csak valami kacsa” – kérte Gulyás Gergelyt a szocialista képviselő.

A miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: szakértői egyeztetések folyamatban vannak, végleges nyomvonal még nincs, így „nincs ok pánikkeltésre”, kormánydöntés még nincs. Harangozó szerint nem keltett rémhírt, hiszen a nyomvonal megváltoztatásának híre kormánypárti lapban jelent meg. Harangozó szerint az M9-es nyomvonaláról nem lehet dönteni a térség megkérdezése nélkül. Gulyás szerint az érintettekkel egyeztetve fog megtörténni. Hogy a eredetileg ebből a célből épített híd biztosan az M9 része lesz, arra Gulyás végül nem tudott válaszolni.

Földi László biztonságpolitikai megmondóember közmédiában tett kijelentéséről kérdezte Lukács György, a Jobbik képviselője a miniszterelnököt. Földi pár napja azt a javaslatot tette, hogy le kellene kapcsolni az internetet.

„Nem akarjuk, nem is tudjuk, nem is volt soha cél az internet korlátozása Magyarországon” – válaszolta Orbán helyett Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter abszurdnak és elképzelhetetlennek nevezte a kérdést.

Lukács László György a koronavírussal kapcsolatos halálozási többletről kérdezett. A Jobbik politikusa szándékosan miniszter úrként szólította a neki válaszoló Rétvári Bencét, érzékeltetve, hogy az államtitkár és miniszterhelyettes szerinte nem sokára az emberi erőforrások minisztere lehet.

Rétvári kötelező körrel kezdte a választ: Lukács álhíreket terjeszt, a baloldal nem segíti a védekezést. A halálozást illetően elmondta: a többlet kisebb, mint sok más országban. „A szám alacsonyabb, mint Luxemburgban, Máltán, Ausztriában, Szlovéniában, Franciaországban, Lengyelországban, Belgiumban vagy Spanyolországban.” Rétvári szerint minden olyan beavatkozást elvégeztek a magyar egészségügyben a járvány alatt, hogy valaki „ne kerüljön életveszélyes állapotba vagy szenvedjen tartós károsodást”. A védekezés és az egészségügy alapműködése sikeres volt – mondta Rétvári. A választ Lukács nem fogadta el, szerinte a többlethalálozással nem tud elszámolni a kormány, amelyet „Mátyás király csontjának összerakása jobban érdekli, mint az emberek védelme.”

Tordai Bence a válságkezelésről kérdezett, amely a Párbeszéd politikusa szerint valójában csak a kormányközeli „haverokat” segítette. Tordai azt követelte, hogy újra nyissák meg a bértámogatási pályáztatást, 50 helyett 80 százalék legyen a bértámogatás, amit előre fizessen ki a kormány. Ennek híján ment tönkre számtalan vállalkozás, mondta Tordai, aki szerint havi százezer forintos válságkezelő alapjövedelem kellene, ez tavaly 1200 milliárd forintba került volna.

„A Karácsony-párt most sem akar mást, mint megszorítást és adóemelést” – válaszolta Schanda Tamás. Az államtitkár szerint Karácsony Gergely már 2018-ban is ezt tervezte „Több százmilliárd forintot vennének el a magyar emberektől és a magyar vállalkozóktól” – mondta Schanda, példaként a szénadót említve.

Tordai a választ nem fogadta el, mert az nem az alapjövedelemről szólt. A képviselő szerint egyébként a megszorítást és adóemelést a Fidesz hajtotta végre a járvány idején: a közműadó háromszorosára, a szolidaritási adó négyszeresére emelkedett. „Az oligarcháknál és multiknál lenne szükség az adóemelésre, ehelyett a kormány nekik adóparadicsomot hozott létre” – mondta Tordai, megjegyezve, hogy a vendéglátásban a munkahelyek megvédése sem sikerült, hiszen az ágazatban 140 ezer álláshelyből mára csak 60 ezer maradt meg.

Arató Gergely a miniszterelnököt akarta kérdezni arról, hogy lehet-e választani a bevethető vakcinák közül vagy sem. Orbán Viktor helyett Rétvári Bence válaszol, amit a DK politikusa sajnálattal vett tudomásul, elvégre a kormányfőnek saját szavait kellett volna értelmeznie: Választhatnak vagy nem választhatnak az emberek az oltóanyagok között, vagy kénytelenek az orosz és kínait elfogadni, ha épp az jut nekik.

Arató szerint a kormány erről összevissza beszélt, Orbán hol azt mondta, hogy lehet választani, Müller Cecília Tisztifőorvos azt, hogy nem, de mást mondott a kormány több más képviselője, vagy később Müller Cecília is.

Értjük, hogy nincs oltási terv csak egy vázlat. Összevissza oltanak, valakinek orosz vakcinát kínálnak, nem látni, ki hogyan kerül sorra. De a szabad vakcinaválasztás kérdésében a kormány úgy viselkedik, mint a vasorrú bába a mágneses viharban. Ez alássása a bizalmat, csökkenti az oltási kedvet. „Igent, vagy nemet várok, hagyjuk is a rizsát: eldönthetik-e a polgárok azt, hogy milyen oltást fogadnak el és garantálja-e, hogy ezért nem éri őket hátrány?”

Rétvári Bence szerint Arató megint bizonytalanságot akar gerjeszteni. „A regisztráció önkéntes: aki regisztrál, azt felkeresik az egészségügyi dolgozók, aki nem regisztrál, azt nem keresik fel. Ez az első választási lehetőség” – mondta az államtitkár. „A jelenlegi fázisban a behíváskor tájékoztatjuk, milyen vakcina áll rendelkezésre, így dönthet, hogy visszautasítja vagy sem.” „Legkésőbb az oltási helyszínen eldöntheti” az érintett, hogy „kéri vagy nem kéri az adott vakcinát.”

Arató nem fogadta el az államtitkári választ, mert szerinte nem kapott egyszerű választ az egyszerű kérdésre. „Ön saját kormányának rendeleteivel nincsen tisztában. Önök azok, akik semmibe veszik a magyar gyógyszerügynökséget, nyomást gyakoroltak rá és kikerülték ezt az ügynökséget a kínai vakcina ügyében” – mondta Arató, megjegyezve, hogy a külügyminiszter hagyta jóvá azt a kínai vakcinát. Arató álságosnak tartotta a kormány brüsszelezős nyilatkozatait is a vakcina beszerzésében, elvégre „az EU-tól 600 ezer vakcina jött, az oroszoktól kevesebb, mint 10 ezer.”

Arról kérdezi Korózs Lajos a kormányt, hogy azonos összegben biztosítják-e a 13. havi nyugdíjat, vagy marad a komoly különbség az összegekben.

Zsigó Róbert a konkrét kérdésre nem válaszolt, de elmondta, hogy a baloldal elvette a 13. nyugdíjat. A Fidesz kormányzása alatt szerinte nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, Erzsébet-utalványt és rezsicsökkentést biztosítottak a nyugdíjasoknak.

Z. Kárpát Dániel bérlakás- és panelprogramot várna. A Jobbik alelnöke szerint a lakásfelújítási támogatások inkább csak a jobb módúakat segítik, de „egymillió olyan panellakó” van, akik ezekkel nem tudnak élni. Schanda Tamás államtitkár szerint az otthonteremtés és otthonfelújítás kormányzati programját kritizálni furcsa úgy, hogy a szocialisták „botrányos kormányzásuk alatt a családoktól minden lehetséges támogatást elvettek. Megszüntették az otthonteremtési programot, és devizahitelezésbe lökték a magyar családokat” – mondta Schanda, bár ennek törvényi kereteit a parlament az első Orbán-kormány idején teremtette meg.

„2002 és 2010 között a lakossági devizahitelek összege 140-szeresére emelkedett” – mondta az államtitkár, aki szerint Z. Kárpát olyan igénnyel lépett elő, amilyenre vonatkozó kormányprogram érvényben van. „Ez a támogatási rendszer a magyar lakosság számára, piaci szereplők bevonásával költséghatékony energetikai beruházásokat fog finanszírozni a következő években, ezt ön nem szavazta meg” – mondta Schanda.

Válaszát Z. Kárpát nem fogadta el, szerinte annyira szakmaiatlan volt, „mintha Németh Szilárd adta volna”.

Pár perc alatt ledarálták a szavazásokat, hamarosan jönnek az interpellációk.

Vége a napirend előtti felszólalásoknak, jönnek a határozathozatalok. Elsőként a tavaszi ülésszak munkarendjéről szavaztak a képviselők, mert nem volt konszenzus a házbizottság ülésén. Így az Országgyűlés döntött róla, át is ment simán.

A roma nemzetiségi szószóló a roma holokausztról emlékezett meg felszólalása elején. „Senkit nem lehet származása miatt bántani, megszólni, megalázni, különösen nem lehet megtiporni, halálba taszítani” – mondta Farkas Félix, hamar a szocialista kormányok időszakára vezetve át mondanivalóját: „A 1990-es években szkinhedek járták az országot, köztük későbbi jobbikos képviselők. A szocialista kormányzás alatt jött a magyarországi cigányüldözés utolsó momentuma, a 2008–2009-es romagyilkosságok. Kik voltak az ötletadók és kik a felbújtók?” – kérdezte Farkas, aki szerint „a szocialista kormánynak feladata lett volna” megakadályozni a helyzet elmérgesedését, „de hagyta, hogy a Jobbik a Magyar Gárdával masírozhasson”. „Biztos vagyok abban, hogy önök tőlünk, romáktól támogatást nem fognak kapni” – mondta a roma nemzetiségi szószóló.

„A jelenlegi kormány nem asszisztál a kirekesztéshez, rasszizmushoz, feloszlatta a Magyar Gárdát, zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus minden formája ellen” – foglalt állást a roma nemzetiségi szószóló a Fidesz–KDNP mellett.

„Az emlékezés fontos, hogy hasonló ne történhessen. Se a második világháború borzalmai, se a Magyar Gárda, se a szocialista érában elkövetett romagyilkossági sorozat ne ismétlődhessen meg” – mondta Farkas Félix, aki után Kontrát Károly államtitkár ismételte meg a nemzetiségi szószóló által elmondottakat. Az államtitkár megismételte, hogy a szocialista kormányok szabad utat engedtek a romák elleni gyűlöletmozgalmaknak.

Schanda Tamás államtitkár szerint 2010 előtt „a baloldal olyan kormányzást folytatott, amelyik felelőtlen volt, káros és a magyar emberek érdekeit figyelmen kívül hagyta. 2010-ben csőd szélére került Magyarország, csúcson volt a munkanélküliség” – mondta

Megsarcolta a családokat, vállalkozásokat, a dolgozókra elviselhetetlen terhet rakott. A nemzeti kormánynak emiatt súlyos problémákat kellett megoldania. „A mi politikai alapállásunk teljesen más, mint a baloldalé. Az emberek értékteremtésében és a munkában hiszünk a megalázó segélyezések” helyett – mondta Schanda Tamás, aki korábbi felszólalásában arról beszélt, hogy az ellenzék dühödt nyilatkozatai miatt nem képes az együttműködésre.

„A vírus okozta válság nem tudta ledönteni a biztos alapokon álló magyar gazdaságot, de valóban ütést mért rá” – idézte Orbán Viktor korábbi szavait az államtitkár, aki szerint a gazdaságvédelmi akcióterv sikeres volt. „A baloldal az álhírek gyártásával és a politikai haszonszerzéssel van elfoglalva” – mondta Schanda.

A mostani járvány megmutatta Bánki Erik szerint, hogy mi a különbség a baloldal és a nemzeti oldal járványkezelése között. A baloldal egyszer már megbukott egy válság kezelésekor – tette hozzá a Fidesz képviselője. Míg Gyurcsányék csak megszorításokat hoztak kormányzásuk idén, a jelenlegi kormány támogatást nyújt azoknak, akik bajba jutottak.

Miközben még javában tombol a járvány világszerte, Magyarországon már a gazdaság újraindításán dolgoznak az akciótervvel. Leszögezte, a Fidesz frakciója minden támogatást megad a kormánynak az akciótervhez.

Zsigó Róbert a családvédelmi akciótervről és az otthonteremtési programról beszélt. Eszerint „2300 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar családok támogatására, az otthonteremtési akciótervvel együtt 2600 milliárd forint fordítható erre a célra” 2021-ben. Idén júliustól a csecsemőgondozási díj révén az édesanyák a bruttó fizetésük 100 százalékát kapja fél éven át.

Emellett kétszeresére nőtt a gyed, a családi adókedvezményt egymillió család veszi igénybe. A csokot 159 ezer család vette igénybe, ez 500 milliárd forintot tesz ki – mondta Zsigó, megemlítve a 10 millió forintos babaváró támogatást, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását és azt, hogy a bölcsődei férőhelyek másfélszeresükre nőttek, elérve az 51 ezret.

„Elindult az otthonteremtési program, amely nemcsak a családokat, de a gazdaságokat is segíti” – mondta Zsigó Róbert. 2021. január 1-jétől az új lakások értékesítési áfája 27 százalékról 5 százalékra csökkent.

„2021. január 1-jétől az állam átvállalja a meglévő otthonok felújítási költségekeinek felét, legfeljebb 3 millió forintot, és akinek nincs önereje, az otthonteremtési kölcsönt vehet fel” legfeljebb három százalékra, tíz évre, 6 millió forint erejéig.

Zsigó szerint ebből is látszik a baloldali kormányok és a jelenlegi keresztény-nemzeti kormányok válságkezelése közötti különbség.

Hosszasan méltatja a családokat érintő kormányzati támogatásokat Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője. Szerinte 2010 óta a magyar kormány számos intézkedésével bizonyította, hogy a magyar családokat támogatja.

Gratulált Novák Katalinnak és munkatársainak a munkájukért, szerinte biztonságosabb és kiszámíthatóbb lett a családok élete.

Orbán Balázs szerint Jakab Péter felszólalását csak a düh irányítja, így elveszíti józan ítélőkészségét. Az államtitkár elismételte, hogy a Jobbik összefogott a baloldallal, amely sokkal rosszabbul kezelte a válságokat, amikor kormányon volt. Az az oldal „nyomort és összeomlást hozott azoknak, akinek a nevében ön szónokol” – mondta, majd gratulált a Jobbiknak, hogy megérkezett a szélsőbalra. Orbán Balázs a Jobbik szemére vetette, hogy a párt nem szavazta meg a hitelmoratóriumot. Orbán Balázs – megismételve Orbán Viktort – azt állítja, hogy Jakab Péter oltásellenes nyilatkozatokat tesz. „Bevizsgált vakcinák ellen lázít?” – kérdezte az államtitkár, megjegyezve, hogy a magyar hatóságok által hitelesített vakcinák esetében „tökmindegy, hogy honnan jöttek”.

Milyen speciális képességek miatt kaptak milliós jutalmakat a kormányzati politikusok? – tette fel a kérdést Jakab Péter. A Jobbik elnöke arra szólította fel a kormányt, hogy fejezzék be a járvány alatti lopást, és kezdjék el fokozatosan a nyitást, adják vissza az emberek pénzét.

Miből emelkedett Mészáros Lőrinc vagyona? – kérdezte Jakab. „Kétszer akkora a vagyona, mint a brit uralkodónak. Miközben ő nem király, csak udvari bolond.”

Jakab szerint ha a kormány nem tudja kezelni a válságot, adja vissza a mandátumát.

Rétvári Bence szerint a világon nincs még egy olyan ország, mint Magyarország, amely a járvány alatt az orvosok fizetését duplájára, az ápolók fizetését 15-20 százalékkal emelte, amit jövőre 30 százalékos emelés követ. „Ön pedig nem tett mást, mint támadja az orvosokat” – mondta az államtitkár Bangóné Borbély Ildikónak válaszolva, miután az MSZP politikusa a kormányzat egészségügyi politikáját kritizálta.

Keresztes László Lóránt az egyetemi modellváltást és az önkormányzatok kivéreztetését kritizálta elsősorban a napirend előtti felszólalásában.

Schanda Tamás válaszában arról beszélt, hogy az ellenzék lövészárkokat akar létrehozni az önkormányzatokban – ahelyett, hogy belátnák, mindenkinek ki kell vennie a részét, amikor védekezésről van szó. „Ha van partnere, barátja az önkormányzatoknak, az pontosan a nemzeti-keresztény oldal” – fogalmazott az államtitkár.

A kormány célja az egyetemek modellváltásával pedig az, hogy a magyar fiatalok sikeresek legyenek. Schanda szerint helytelen politikai okokból megakadályozni, ha szabadabban, kötöttségek nélkül akarnak működni ezek a felsőoktatási intézmények.

„Sok minden hangzott el, engedjék meg, hogy a helyzethez méltatlanul visszafogott módon próbáljak meg válaszolni ezekre: szerintem hiba, ha a Jobbik frakcióvezetője oltásellenes hangokat hallat. Hagyják abba az oltásellenes agitációt!” – kezdte a frakcióvezetők felszólalása utáni válaszát Orbán.

„Sértőnek érzem sok millió honfitársam számára, hogy a nemzeti konzultációt bohóckodásnak minősíti a Jobbik.”

Ezután megismételte a felszólalásában már elmondott, az ellenzéknek szánt gondolatát: „Nem vírus idején kell Washington és Brüsszel iránt feltétlen politikai elkötelezettségüket bizonygatni a nem Európából származó vakcinákkal szemben.” „Tudom, hogy vannak, akik azt gondolják, hogy Európa egy magasabb minőséget képvisel, mint Magyarország. Tudom, önök azt gondolják, hogy a magyar hatóságok nem alkalmasak arra, hogy a munkájukat ellássák.” Orbán szerint azonban nem kell európai engedélyre várni az EU-ban még nem bevethető – orosz és kínai – vakcinákkal kapcsolatban, ha a magyar egészségügyi hatóság azt alkalmasnak találja.

A gazdasági támogatással kapcsolatban elmondta, nem csak a kormányhoz közeliek kapnak belőle:

„Az önök vörös bárói is kapnak beruházási támogatást, ha gazdaságilag értelmes programokkal állnak elő. Nézzék meg a támogatási listát.” „Gazdaságpolitikát nem lehet pártpolitikai alapon csinálni. A vörösök is benne lesznek, ne aggódjanak, tisztelt hölgyeim és uraim.”

Orbán szerint nehéz értelmes vitát folytatni Tóth Bertalannal, ha az MSZP első embere azt állítja a magyar gazdaságról beszélve, hogy részmunkaidőben másfél millió ember dolgozik. „Csak 231 ezer ember van részmunkaidőben. 2019 végén 229 ezer volt” – mondta Orbán.

A halálozással kapcsolatban, Szabó Tímeának válaszolva elmondta: „Valóban nem tartom ízlésesnek ezt a megközelítést. De ha ezt a kérdést felhozták, hát ezzel is kell foglalkoznunk.”

Orbán az Eurostat adatai alapján elmondta: az elmúlt öt év átlagához képest a halálozási többlet Magyarországon 9 százalék volt. „Ami fájdalmas” – mondta Orbán, de Franciaországban, Hollandiában, Ausztriában ez a többlet 10-15 százalékos, Spanyolországban, Belgiumban 15 százalék feletti.

„Sokan támadták a gazdaság-újraindítási akciótervet: a gazdaságvédelmünk eredményessége abban mérhető le, hogy az Eurostat jelzése szerint a GDP 5,2 százalékkal csökkent, míg az EU-ban 10 százalék feletti visszaesése volt Spanyolországnak, Görögországnak, 7 százalék felett Franciaországnak és Ausztriának.”

„Ehhez képest a mi teljesítményünk inkább megsüvegelendő.”

A munkanélküliségről elmondta: „4,5 millióan dolgoztak 2019 decemberben és most is.” Szabó Tímea különböző statisztikáinak összevetése Orbán szerint szamárság. „Ezért van az, hogy önök nem értékelik azt a teljesítményt, amit 5,2 százalékos GDP-csökkenés idején egy ország képes felmutatni.”

Csökken a GDP, de a munkavállalók száma annyi, mint egy éve volt, „ez egy fantasztikus teljesítmény a vállalkozók és a munkaadók részéről”.

„Önök segélyt akarnak adni az embereknek. Nem vitatom el az e mögötti jó szándékot, de mi munkát akarunk adni. Abból meg tudnak élni az emberek. A nemzeti, keresztény, demokrata oldal elképzelése az, hogy a munkahelyek támogatására kell költeni. A számok azt mutatják, hogy jól is tesszük ezt.”

„Aki kiesik a munkanélküli segély időtartamából, annak korlátlan mennyiségben áll rendelkezésére a közmunka, senki nem marad munka nélkül” – mondta Orbán, megjegyezve. hogy a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék Magyarországon hét százalék Franciaországban és Ausztriában, 10 százalék felett több EU-s országban.

Az államadósság a GDP 82 százalékán van, arányában ott, ahol 2010-ben, ám előtte 64 százalékra is lement, a kormány innen engedte vissza, a válságkezelés érdekében – mondta Orbán, megjegyezve, hogy az EU átlaga 95 százalék, Olaszország államadóssága a GDP 160, Görögországban 207 százaléka. „Összességében az EU-s átlag alatt vagyunk” ebben a mutatóban.

Orbán vitatta, hogy Budapestet kivéreztetné a kormány, mert „a 3000 milliárd forint támogatásra szánt pénz 44 százaléka a fővárosba került, amelynek számláján 127 milliárd forint”.

Végül rátért a Gyurcsány Ferenc által felvetett kormányzati gyurcsányozásra.

„Csak másodikok tudunk lenni ebben a műfajban, a legjobb a Jobbik. Idézem őket, olyan jókat mondtak”, majd Jakabtól és a Jobbik alapító okiratából idézett, amely szerint el kell számoltatni a szemkilövetés felelőseit, ki kell szorítani a hatalomból a szélsőliberálisokat és a kommunistákat, majd idézte, hogy a Jobbik ellenzi az EU-tagságot, amely végzetesen megcsonkítja Magyarország szuverenitását.

Végül idézett Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéből: kihagyva az „elkúrtuk” szót: „Ezt …, nem kicsit, nagyon, Európában ország ilyen böszmeséget még nem csinált, mint amit mi csináltunk.”

Kocsis Máté szerint nem sikerültek túl jól az ellenzéki felszólalások, ezért inkább Gyurcsány Ferencre hegyezte ki mondandóját.

„Ön az egyetlen ebben a házban, akinek az erkölcsről semmilyen mondanivalója nem lehet” – mondta a Fidesz frakcióvezetője. „Nekünk az esne jól, ha ön végre eltűnne a közéletből.”

Kocsis Máté szerint hazugságról és gyűlölködésről szól az ellenzék kommunikációja, és nem sokszínű az ellenzéki szövetség, hanem kétszínű.

Simicskó István a KDNP nevében megköszönte a kormány munkáját a járvánnyal kapcsolatban. „A baloldali frakcióvezető kollégákat végighallgatva eszembe jut, hogy persze szívesen fogadunk észrevételeket, főleg olyanoktól, akik addigi életük során már számos válságot megoldottak, és sikeresen élték meg a válsághelyzeteket. A Jobbik még egyet sem oldott meg, a többi baloldali párt még egyet sem oldott meg sikeresen.” „Ilyenkor óvatos vagyok, hogy mennyire kell az önök kritikai észrevételeit elfogadnunk. A hitelesség kérdésben önök nem állnak valami túl jól.”

Simicskó szerint az elmúlt 11 év mutatta, hogy minden válságban lehet a kormányra számítani, legyen az gazdasági, migrációs vagy járványügyi válság. „Ezt sokan látják, szerintem az önök szavazói is.”

Simicskó az 1918-as spanyolnátha-járvány elleni intézkedéseket idézte fel, megjegyezve, hogy akkor is a maszkviselés és az emberi érintkezések csökkentése volt az elsődleges eleme a védelemnek.

Ezután a kormányzat gazdasági intézkedéseit méltatta: ilyenek az 5 százalékos lakásépítési áfacsökkentés, a „tízmilliós kamatmentes kölcsön a vállalkozások megsegítésére”, „a bértámogatás a bajbajutott ágazatoknak”, és „az elmúlt évszázad legnagyobb egészségügyi béremelése is valóban indokolt”, de történelmi a hitelmoratórium és a 13. havi nyugdíj visszaépítése is.

„A kormány helyesen jár el, időben hozta meg a védelmi intézkedéseket, az hozza meg a hatékony védekezés alapjait” – mondta Simicskó, kiemelve a vakcinabeszerzést is. „A magyar hatóságok által bevizsgálta vakcina kerülhet az emberek elé, ez a folyamat zajlik” – mondta, megjegyezve, hogy az ellenzéki polgármesterek között többen cinikusok, ötleteikre nincsen szükség, inkább a kormány védekezését kellene támogatni.

„13 752 honfitársunk vesztette életét. Bárcsak ne az Adrián vagy a Balatonon töltötték volna a nyarat a kormánytagok, hanem az egészségügy felkészítésével foglalkoztak volna!” – reagált Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke Orbán beszédére. Szerinte kár volt bizalmat adni a felhatalmazással ősszel, mert már az első hullámban kiderült, hogy csak a kiváltságosok élete számít.

A felhatalmazás szerinte nem arra szólt, hogy a kormány Alaptörvénybe foglalja a lopást, hogy tönkretegyék az egyetemi autonómiát, és hogy elhallgattassák a Klubrádiót.