Kína építi a legtöbb atomerőművet, de a saját határain kívül Oroszország az igazi atomnagyhatalom

2022. október 10. – 09:39

Kína építi a legtöbb atomerőművet, de a saját határain kívül Oroszország az igazi atomnagyhatalom
Munkagépek dolgoznak a Paks II. építési munkálatainak előkészítésén, háttérben a paksi atomerőmű – Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

411 nukleáris reaktor működik aktívan jelenleg globálisan 33 országban, de soha nem volt még ilyen alacsony az atom aránya az elektromos áramtermelésben – annak ellenére, hogy az atomenergiával előállított áram mennyisége 3,9 százalékkal növekedett. A legtöbb új reaktort évek óta Kína építi, Oroszország pedig előszeretettel terjeszti a technológiáját a világon. Megjelent a World Nuclear Industry Status Report (WNISR, jelentés a világ atomiparának állapotáról) október elején, és nem fest túl bizakodó képet a nukleáris energia jövőjéről az EU-ban.

Az elemzés szerint 2021-ben összesen hat nukleáris egység csatlakozott a hálózathoz, ebből három Kínában, egy-egy pedig Indiában, Pakisztánban (ezt Kína építette) és az Egyesült Arab Emírségekben. 2022 első felében öt új egység kezdte meg működését, kettő Kínában, egy-egy Finnországban, Pakisztánban és Dél-Koreában. Ugyanebben az évben nyolc reaktort zártak be: hármat Németországban, egyet-egyet Pakisztánban, Oroszországban, Tajvanon, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az év során két további bezárást jelentettek be az Egyesült Királyságban, de ezek 2018 óta nem termeltek áramot (ezért a WNISR már azóta nem számolja az aktív reaktorok közé, a jelentés ugyanis csak azt veszi aktívnak, ami áramot is termel, és mindent inaktívnak, ami nem – az atomerőmű jogi státuszát figyelmen kívül hagyva).

A WNISR kisebb-nagyobb kihagyásokkal 1992 óta készül el, állandó szerkesztője Mycle Schneider francia kutató az általa 1983 és 2003 között irányított csoport, a WISE-Paris alapító tagja. A WNISR azonban nem atomellenes, és nem is atompárti: sokkal inkább egy adatvezérelt helyzetjelentés arról, hogy áll a nukleáris energia a világon. Nem érdemes összekeverni a World Nuclear Performance Reporttal (jelentés a világ nukleáris teljesítményéről), amit a Nukleáris Világszövetség ad ki, de hasonló tényezőket vizsgál.

A WNISR2022 egyébként kritizálja az IAEA jelentéseit azzal, hogy olyan erőműveket is aktívnak számol, amelyek évek óta nem termelnek áramot. Az ügynökség statisztikái 2018-ban történelmi csúcsot mutatnak a hivatalosan működő reaktorok számában (449) és kapacitásban (396,5 gigawatt) egyaránt. 2021 decemberében azonban a WNISR szerint az IAEA 33 olyan japán blokkot vett fel az összesített statisztikába a 437 működő reaktor közé, amelyek valójában már rég nem termelnek villamos energiát. 2021 decemberéig a WNISR 29 egységet minősített hosszú távon nem működőnek, ebből 23 Japánban, három Indiában, kettő Kanadában és egy Dél-Koreában van. Ez a 29 reaktor 2022 közepén még mindig hosszú távon nem működő státuszban van.

A 2022-es WNISR leginkább Kínára és Oroszországra fókuszált, kiderült belőle például az, hogy

bár Kína építi jelenleg messze a legtöbb atomerőművet (2022 közepéig 21-t), külföldre nem telepít, ellentétben Oroszországgal, akinek 20 épülő reaktorából 17-et más országban húz fel (ebben még benne sincsen az építés előtt álló Paks II).

Az orosz Roszatom Indiában, Törökországban és belföldön is épít, sőt, még Kínában is besegít, itt az épülő flottából négy orosz technológiára épül. A Roszatomon kívül csak francia és dél-koreai cégek dolgoznak erőműépítésen külföldön.

Ennél nagyobb probléma az, hogy az Európai Unió öt országa milyen mértékben függ az orosz üzemanyagcelláktól. Schneider a Clean Energy Wire (CLEW) által rendezett sajtóbeszélgetésen elmondta: Bulgária, Csehország, Magyarország, Szlovákia és még Ukrajna is abba a csoportba tartozik, amely nem tud máshonnan nukleáris fűtőelemeket beszerezni, csak Oroszországtól. A másik alternatívát a Westinghouse fűtőelemei jelentenék, de ezeket az ukránok és a csehek is csak komoly technikai nehézségek árán tudták használni, utóbbiak vissza is álltak az orosz megoldásra.

A Columbia Egyetem kutatása is alátámasztja a problémát: az EuObserver cikke szerint 18 uniós országban van orosz atomreaktor, kettő Bulgáriában, hat Csehországban, kettő Finnországban, négy Magyarországon és négy Szlovákiában. 2021-ben további öt orosz tervezésű reaktor épül: egy Finnországban, kettő Szlovákiában, és ez a jelentés már ide sorolja Paks II két új reaktorát is. Finnország egyébként a közelmúltban bejelentette a Roszatommal közös hanhikivi reaktorépítés leállítását.

Az elmúlt évben

  • Kínában 11 százalékkal nőtt a nukleáris energiatermelés 2020-hoz képest, így 2021-ben elérte az 5 százalékos részesedést az elektromosenergia-mixből.
  • Finnországban most indította be az áramtermelést Európa első harmadik generációs, nyomottvizes reaktorával (EPR), amit 2005 óta építenek, és 13 év csúszásban van.
  • Franciaországban durván az atomreaktorok fele áll, ami komoly probléma az országnak, mivel áramtermelése 70 százalékát nukleáris forrásból nyeri. A leállás okai között korróziós problémák, meghosszabbodott karbantartási idők és hűtési nehézségek állnak. A villamosenergia-termelés visszaesése várhatóan az 1990-es években tapasztalt lesz 2022-ben.
  • Indiában 2019 óta csökken az atomenergiával megtermelt áram aránya az energiamixben, 2021-ben a teljes termelés 3,2 százalékát adta. Jelenleg nyolc reaktort építenek az országban, közülük négy orosz tervezésű.
  • az Egyesült Államokban a nukleáris termelés 2019-ben érte el a maximumot, és 2021-re összesen 3,9 százalékkal csökkent. Részesedése a kereskedelmi villamosenergia-termelésből 18,9 százalékra csökkent, ami 1995 óta a legalacsonyabb szint.

A jelentés természetesen nem megy el az orosz-ukrán háború mellett sem szó nélkül, és felhívja rá a figyelmet, hogy a konfliktus számos példátlan helyzethez vezetett, beleértve a háború alatt működő kereskedelmi atomerőművek biztonságával kapcsolatos problémákat is. „A világon egyetlen atomerőművet sem úgy terveztek, hogy háborús körülmények között működjön” – mondta Schneider. A fő kihívás ilyenkor nem is a reaktorok körüli fegyveres tevékenység (bár ez is kiemelten veszélyes), hanem a reaktorzóna és a kiégett fűtőelem-medence folyamatos hűtésének fenntartása, még a reaktor leállása után is. A maradék bomlási hő elvezetésének elmulasztása órákon belül magolvadáshoz vagy napokon, heteken belül a fűtőelem-medence kigyulladásához vezethet. Ezek mind potenciálisan nagy radioaktivitás-kibocsátással járnak. A megbízható áram- és vízellátás biztosítása ezért elengedhetetlen. Arról nem is beszélve, hogy egy atomerőmű biztonságos működtetéséhez nyugodt és kipihent személyzetre van szükség, ami háborús helyzetben nem igazán biztosítható.

A szakértő egy lehetséges nukleáris terrortámadás esélyeiről is beszélt a sajtónak, kiemelve, hogy a téma általában tabunak számít, mert az illetékesek úgy gondolják, a titkolózással növelni lehet a biztonságot. Schneider úgy gondolja, hogy ha valaki terrortámadást akarna végrehajtani egy atomerőművön, az nem a legnehezebb utat választaná, és a reaktorokat venné célba, hanem a könnyű, mégis komoly károkat okozó célpontokat: ilyen például az energiaellátás vagy a nagy, egy helyen tárolt radioaktív eszközkészlet.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!