A hirtelen csecsemőhalál szindróma okát kutatták az ausztráliai Sydney-i Westmead Gyermekkórház kutatói, eredményeikről pedig a The Lancet tudományos szaklapban is beszámoltak. Ahogy azt Dobson Szabolcs gyógyszerész, engedélyezési szakértő a vakcinációval is foglalkozó Facebook-csoportjában írja, a SIDS az egy év alatti csecsemők megmagyarázhatatlan halálozására utal, és általában akkor következik be, amikor a gyerek alszik. Megelőzésként sokszor javasolták a szülőknek, hogy a gyereket fektessék hanyatt, kerüljék a túlmelegedést, távolítsák el az ágyból a játékokat, ám halálesetek ennek ellenére is bekövetkeztek.
Sokan azt gyanították, hogy ezt a jelenséget az agy azon részének hibája okozhatja, amely szabályozza az alvásból való ébredést és a légzést – vagyis a csecsemő nem ébred fel, amikor hirtelen leáll a légzése alvás közben. Az ausztrál kutatók ezt az elméletet tudtál alátámasztani azzal, hogy SIDS-ben és más ismeretlen okokból elhunyt újszülöttektől vett száraz vérmintákat elemeztek, és azokat összehasonlították egészséges csecsemőktől vett vérrel.
Arra jutottak, hogy az egészséges gyerekekével összevetve a butiril-kolinészteráz (BChE) nevű enzim aktivitása a szülés után 2-3 nappal vett vérmintákban sokkal alacsonyabb volt azoknál a babáknál, akik SIDS-ben haltak meg. Ennek az enzimnek fontos szerep jut az agy izgalmi folyamatában, é sez meg is magyarázza azt, hogy a SIDS miért fordul elő általában alvás közben, írja Dobson.
A tanulmány vezető kutatója, dr. Carmel Harrington is érintett szülő: fia hirtelen, váratlanul, csecsemőként halt meg 29 évvel ezelőtt. Harrington nem tudta elfogadni azt, hogy erre a tragédiára nincs ok, ezért fia halála óta azon dolgozott, hogy ezt megtalálja. Az okok ismeretével a kutatók, orvosok a megoldások felé fordulhatnak, akár úgy, hogy időben próbálják azonosítani az érintett gyerekeket szűrővizsgálatokkal.
A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.