Kozmikus sugárzással derítenék fel a Nagy Piramis titkos kamráját

2022. március 14. – 21:29

Másolás

Vágólapra másolva

A kozmikus sugárzást használó technológiával vizsgálná meg a gízai Nagy Piramist egy nemzetközi kutatócsoport, hogy felderítse az ókori csoda feltételezett titkos kamráját – írja a Live Science.

A csapat két üreget is szeretne jobban megismerni, a kisebbik a piramis északi oldala mögött található, és bár rendeltetése ismeretlen, vélhetően ez a kevésbé izgalmas. A nagyobbik, korábbi vizsgálatok alapján 30 méter hosszú, 6 méter magas üreg viszont közvetlenül a nagy galériaként ismert folyosó fölött található. A nagy galéria vezet abba a helyiségbe, amit Hufu fáraó sírkamrájának gondolnak. Hogy a rejtett üreg mi lehet, azt nem sejtik a régészek – nem kizárt, hogy fantasztikus leletekkel teli titkos sírkamra, de az is lehet, hogy csak a piramis építkezésénél használták.

A gízai Nagy Piramist nagyjából 4500 éve építették Hufu fáraónak, ez az ókori Egyiptomban valaha épített legnagyobb piramis. 2015 és 2017 között már megvizsgálták az építményt a „Scan Pyramids” projekt keretében kozmikus sugárzás segítségével, ezek a szkennelések fedték fel a két üreget. A technológia a müonokat észleli. A müonok negatív töltésű elemi részecskék, amelyek akkor keletkeznek, amikor a kozmikus sugárzás a Föld légkörében lévő atomokkal ütközik. Ezek a nagy energiájú, de az emberre ártalmatlan részecskék folyamatosan záporoznak a Földre, és a régészek számára az a tulajdonságuk teszi fontossá őket, hogy másképp viselkednek, amikor kölcsönhatásba lépnek a kővel és a levegővel.

A 2017-es szkennelés bukkant rá a két helyiségre – Forrás: ScanPyramids
A 2017-es szkennelés bukkant rá a két helyiségre – Forrás: ScanPyramids

A 2017-es sikeres kísérlet után most egy új csapat azt tervezi, hogy ismét szkenneli a Nagy Piramist, de ezúttal egy nagyobb teljesítményű rendszerrel, jóval részletesebben. Ehhez szuperérzékeny detektorok szükségesek: a kutatók az arXivon közzétett, de szaklapban még nem publikált tanulmányukban azt írják, százszor érzékenyebb rendszert szeretnének létrehozni, mint a 2017-es. „Mivel a javasolt detektorok igen nagyok, nem lehet őket a piramis belsejébe tenni, ezért kívülre helyeznénk azokat, és az alap mentén mozgatnánk őket. Így minden szögből gyűjthetünk müonokat, hogy létrehozzuk a szükséges adatokat” – fogalmaznak a kutatók. A detektorok az üregekben levő nagyobb tárgyak helyzetét is felfedhetik.

A csapat megkapta az egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium engedélyét a szkenneléshez, így már csak anyagi akadálya van a berendezés megépítésének. „Szponzorokat keresünk a teljes projekthez” – írta Alan Bross, a Fermi Nemzeti Gyorsító Laboratórium kutatója, a tanulmány társszerzője a Live Science-nek. „Ha összejön a teljes finanszírozás, úgy gondoljuk, körülbelül két évbe fog telni a detektorok megépítése.” Jelenleg a csoportnak csak arra van elég pénze, hogy szimulációkat végezzen és néhány prototípust tervezzen. Ha a rendszert sikerül végül üzembe helyezni, egy év tesztelés következik, és két-három további év szükséges ahhoz, hogy elegendő müonadat szülessen. Tehát legjobb esetben is csak az évtized vége felé tudhatjuk meg, mit rejt a titokzatos kamra a nagy galéria fölött.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!