Antigravitációs kamrát építenek Kínában, hogy szimulálni tudják, mi hogyan működik a Holdon

2022. január 15. – 10:19

Másolás

Vágólapra másolva

Egy antigravitációs mű Holdat fejlesztenek Kínában, hogy még a Földön ki tudják próbálni, mennyire bírják jól az alacsony gravitációt a holdkutatásra szánt eszközök – írja a South China Morning Postra (SCMP) hivatkozva a Live Science. A holdi gravitáció nagyjából egyhatoda annak, amihez a Földön hozzászoktunk, és ez könnyen befolyásolhatja a különböző eszközök működését.

A 60 centi átmérőjű vákuumkamrában erős mágneses mezőkkel iktatnák ki a gravitációt. A kamra alját teleszórják porral és kövekkel, hogy még a kísérletek még Hold-hűbb környezetben zajljanak. Az alacsony gravitációért felelős mágneses technológia nagyon hasonló, mint amivel Andre Geim és Sir Michael Berry egy békát és egy szumó birkózót lebegtetett, amiért 2000-ben IgNobel-díjat kaptak.

„A mágneses levitáció nem ugyanaz, mint az igazi antigravitáció, de sok olyan helyzet van, amiben a mikrogravitácó mágneses szimulálása felbecsülhetetlen lehet”

– mondta Geim az SCMP-nek.

A kamrával még a fellövés előtt kipróbálhatják, hogy a Holdra szánt eszközök mennyire bírják jól az ottani körülményeket, így remélhetőleg még azelőtt ki tudják javítani az esetleges hibákat, mielőtt az eszköz már 385 ezer kilométere járna Kínától. Azt is előre kidolgozhatják, hogy hogyan építsenek tartós holdi épületeket. A kamra ahhoz kicsi lesz, hogy egy űrhajós elférjen benne, de a kutatók így is sok mindent tudnak majd tesztelni benne.

Ahogy a békalebegtető eszköz, úgy a kínai Holdkamra is a diamágnesességgel működik. Normál állapotban az atommagok körül elektronok köröznek, és ez a mozgás apró mágneses mezőket gerjeszt ezek általában kiütik egymást, de ha behozunk a képbe egy külső, erős mágneses mezőt, akkor az elektronok pályája megváltozik és az általuk generált mágneses mező úgy alakul, hogy kiüsse a külső mezőt. Ha ez a külső erő kellőképp erős, a mezők közötti taszítás lebegő békákhoz vezet.

A kamrát nem csak a kínai kutatók használják majd, elvileg a világ összes fizikusa használhatja a kísérletéhez.