Borostyánkő őrzött meg százmillió évig egy rákot

2021. október 25. – 22:01

Másolás

Vágólapra másolva

Egyedülálló felfedezést publikált egy kutatócsoport a Science Advances szaklapban. A tanulmány főhőse egy nagyjából százmillió éve élt rák, ami borostyánkőbe zárva teljes egészében fennmaradt. Ez az első ilyen lelet, és fontos információkkal szolgálhat a rákok fejlődéséről – írja a LiveScience.

A borostyánkő megkövesedett növényi gyanta, ami jól konzervál kisebb állatokat. Jellemzően rovarokat és más ízeltlábúakat, de előfordult már, hogy kígyó vagy madár maradványait találták meg az általában narancsos árnyalatú, áttetsző ásványban. Viszont eddig szinte kivétel nélkül szárazföldi állatokat fedeztek fel ilyen módon, a gyantát előállító növények ugyanis nemigen élnek meg vízparton. A most leírt rák esetében viszont mégiscsak az történt, hogy egy részben a vízben élő állat odatévedt némi friss gyantára, elpusztult benne, és ennek most a Harvardon posztdoktoráló Javier Luque vezette kutatócsapat nagyon örül.

Képek a tanulmányból – Fotó: Lida Xing / Science Advences
Képek a tanulmányból – Fotó: Lida Xing / Science Advences

Luque szerint a Cretaspara athanata névre keresztelt állat alig két milliméteres, de kivételes példány, mert egyben van, még a lábain levő szőrök is megfigyelhetők. A paleontológusoknak sokszor csak egy testrészből vagy páncéltöredékből kell rekonstruálniuk egy őskori ízeltlábút, de ebben az esetben nem ez a helyzet. Luque és csapata a mikro-CT nevű képalkotó eljárással 3D modellt is készített a rákról, és megpróbálta besorolni. Szerintük az állat ugyanahhoz a fejlődési vonalhoz tartozhat, mint a mai rövidfarkú rákok (közéjük tartozik például a tarisznyarák).

A lelet a rákok evolúciójáról is szolgálhat új információval. Rákszerű állatok többször is, egymástól függetlenül kifejlődtek a Földön, a tudomány mai állása szerint először nagyjából 200 millió éve, a korai jurakorban. Egy ilyen fejlődési hullám nagyjából százmillió évvel később is volt, ebből a krétakori időszakból származik a Cretaspara athanata, aminek korát 95 és 105 millió év közé teszi a tanulmány. Hogy az állat hogyan kerülhetett a borostyánba, arra magyarázat lehet, hogy édesvízi vagy félig szárazföldi környezetben élt. Felépítése alapján ugyanis valószínűsíthető, hogy a Cretaspara athanata valahol a tengeri és az édesvízi rákok között helyezkedik el.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!