Gőzerővel halad a kínai űrprogram, féléves misszióra küldtek három asztronautát

2021. október 15. – 21:18

Másolás

Vágólapra másolva

Helyi idő szerint szombat hajnalban újabb hatalmas mérföldkő lett meg a kínai űrprogramban. Sikeresen elstartolt, majd pályára állt három asztronautával a fedélzetén a Hosszú Menetelés–2F hordozórakétával összekapcsolt Sencsou–13 űrhajó, ami ezzel megkezdte Kína leghosszabb, fél éven át tartó űrmisszióját – írja a CNN.

A misszió célja azon túl, hogy Kína rácsatlakozzon a nemzetközi vérkeringésre, ahol az űrhatalmak esetében az ilyen hosszúságú kiküldetések a megszokottak, hogy az űrhajósok az első kínai űrállomáson, a Mennyei Harmónián dolgozzanak, és töltsenek el fél évet.

2021. október 15. Csaj Cse-kang, Vang Ja-ping és Je Kuang-fu kínai űrhajósok (b-j) integetnek, mielőtt beszállnak a Sencsou–13 űrhajóba az észak-kínai Kanszu (Gansu) tartományban – Fotó: MTI/AP/Chinatopix
2021. október 15. Csaj Cse-kang, Vang Ja-ping és Je Kuang-fu kínai űrhajósok (b-j) integetnek, mielőtt beszállnak a Sencsou–13 űrhajóba az észak-kínai Kanszu (Gansu) tartományban – Fotó: MTI/AP/Chinatopix

A kínai űrprogram rohamléptékű fejlődését jól jelzi, hogy a mostani küldetés vezetője, Csaj Cse-kang volt az első kínai, aki űrsétát hajtott végre még 2008-ban. Alig tíz év alatt pedig idáig jutott az ország, hogy saját személyzetet küld a saját űrállomására, amit idén áprilisban állított pályára.

A kínai űrprogram viszonylag késve indult, a 70-es években eszmélt csak az ország, amikorra az oroszok és az amerikaiak már rég egymásra licitálva rivalizáltak. Ezután a kínai kulturális forradalom háttérbe szorította az űrtörekvéseket, amiket aztán a 90-es évek elején poroltak le legközelebb.

Felbocsátják a Hosszú Menetelés–2F hordozórakétával összekapcsolt Sencsou–13 űrhajót a Gobi sivatagban fekvő csiucsüani (Jiuquan) űrközpontból 2021. október 15-én – fotó: MTI/AP/Hszinhua/Li Kang
Felbocsátják a Hosszú Menetelés–2F hordozórakétával összekapcsolt Sencsou–13 űrhajót a Gobi sivatagban fekvő csiucsüani (Jiuquan) űrközpontból 2021. október 15-én – fotó: MTI/AP/Hszinhua/Li Kang

Onnantól kezdve viszont gyakorlatilag gőzerővel törtet előre a kínai űrkutatás, és fokozatosan dolgozza le a hátrányát az űrhatalmakkal szemben, nyilván azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a jövőben Kína legyen az űr ura.

Ahogy pedig a kínai űrprogram tör előre, úgy szivárog be egyre jobban a politika a tudományba. Az oroszok például már jelezték, hogy támogatják a kínaiakat a programjukban, az viszont egyelőre még kérdéses, hogy például az Európai Unió hogyan viszonyul a kínai sikerekhez.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!