Komposztálna, de nincs kertje? Társasházban is megteheti! (x)

2021. szeptember 14. – 11:01

frissítve

Komposztálna, de nincs kertje? Társasházban is megteheti! (x)
Forrás: Shutterstock

Másolás

Vágólapra másolva

Az elmúlt időszakban biztosan többször elgondolkodtunk már azon, hogyan tudnánk még többet tenni a környezetünkért. Manapság rengeteget lehet olvasni a komposztálásról, annak előnyeiről és praktikáiról, de joggal merülhet fel sokunkban a kérdés: mi a helyzet azokkal, akik ezt nem tudják megtenni, például saját kert híján, és vajon működhet-e ez akár egy társasházban is? A jó hír, hogy igen, és most azt is elmagyarázzuk, hogyan!

A komposztálás könnyen megtanulható, és nem csak a kertes házban élők kiváltsága: kapni és készíteni is lehet olyan kézi komposztálókat, amelyek akár egy kis belvárosi lakásban is komfortos, szagtalan megoldást jelentenek (a képződött komposztot pedig kert hiányában virágládában, vagy a ház előtti virágágyásban, esetleg egy közeli közösségi kertben is hasznosíthatjuk). Az elpazarolt élelmiszerek előállításához, betakarításához, szállításához és csomagolásához szükséges energia időközben több mint 3,3 milliárd metrikus tonna szén-dioxidot termel. Ha az élelmiszer-pazarlás ország lenne, az a világ harmadik legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátója lenne az Egyesült Államok és Kína mögött. A komposztálással viszont ez az érték jelentősen redukálható. Emellett pedig azzal, hogy a komposztálás hozzájárul a háztartásban képződő hulladék mennyisége csökkentéséhez, a hulladékkezeléshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást is mérsékli*.

Forrás: Shutterstock
Forrás: Shutterstock

Az önkormányzatok több kerületben, illetve városban hirdetnek pályázatokat, amik éppen arra irányulnak, hogy a saját kertet nélkülöző lakosságnak is lehetősége legyen a szerves hulladékot hasznosítani egy kültéri komposztáló segítségével. Ezeknek a komposztálóknak minden lakóközösségben meg kell határozni egy felelőst, aki a komposzt gondozását rendszeresen és megfelelően végzi, viszont funkcióját tekintve főként a zöldhulladékokat lehet rajta gyűjteni, az élelmiszer maradványok komposztálására nem mindig alkalmasak. Vagyis lehetőség lenne rá, viszont ritka, hogy a lakók ismeretei megegyezőek a komposztálást illetően, ezért mindenképp fontos workshopokkal megtámogatni az ilyen jellegű programokat, hogy sikerélményekben gazdag legyen a komposztálás folyamata.

Míg a kültéri komposztálás egy hosszadalmas, és szakértelmet, rendszeres odafigyelést igénylő elkötelezettség, addig a beltéri komposztálást tekintve mindenki a saját igényeihez igazodva találhat megoldásokat. A Bokashi módszere lehetővé teszi a beltéren történő komposztálást, viszont esetében minden folyamatot manuálisan kell elvégezni. A Compocity esetében éppen arra törekedett a magyar öko-startup csapat, hogy levegyék a felhasználók válláról azt a terhet, hogy folyamatosan figyelniük kelljen a komposzt alakulását, forgatását, a katalizátoranyag adagolását, ezért a folyamatokat egy zárt rendszerben automatizálták. Ennek a zárt rendszernek az egyik legnagyobb előnye pedig, hogy mindennapi törődés nélkül teszi lehetővé a városban élőknek a komposztálható élelmiszer maradékok újrahasznosítását egy speciális mikroorganizmus kultúra segítségével.

Forrás: Shutterstock
Forrás: Shutterstock

A városi közösségek életében a komposztáláson túl, a másik legnagyobb kihívás a komposzt hasznosítása, ha nincs megfelelő méretű kertje a társasháznak. Ilyen esetben azonban vannak elérhető lehetőségek, mint a ShareWaste, a Humusz Szövetség vagy a Miutcánk.hu akiken keresztül megtalálhatjuk a legmegfelelőbb, legközelebb eső komposzt befogadó helyet/szervezetet/közösségi kertet vagy személyt.

*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványaiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.

További információ: www.dobjle100at.hu

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!