Egyre több Budapesten az extrém csapadékos napok száma, de a száraz időszakok hossza is nőtt

2021. június 22. – 09:59

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Valószínűleg a klímaváltozás hatására szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten: az utóbbi harminc évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is – írta Kis Anna meteorológus kedden közzétett cikkében.

A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon a meteorológus kiemelte: az elmúlt évtizedek adatai és a trendek alapján olyan nyár is lehet a fővárosban, hogy akár fél hónapig egyáltalán nem esik eső, ugyanakkor egy nyáron több, 40 millimétert is meghaladó extrém csapadékos nap is lehet. Országos átlagban maradt a változékonyság, bár a rekordcsapadékos és száraz nyarak jellemzően az utóbbi évekből kerültek ki, miközben mind a szárazság, mind az extrém csapadék sok gondot okoz a közlekedésben, a mezőgazdasági termelésben, a természetes és az épített környezetben – tette hozzá.

Jelentős csapadékmennyiségnek számít, ha az egy nap alatt lehullott mennyiség meghaladja a 20, 30 vagy akár a 40 millimétert, de már 10 milliméternél több eső is problémákat okozhat például a közlekedésben.

Kis Anna arról írt, hogy az elmúlt százhúsz év adatait vizsgálva az látszik, hogy az utolsó harminc évben, az 1991–2020-as időszakban Budapesten nőtt az extrém csapadékos napok száma a nyári hónapokban. A fővárosban korábban jellemzően 20 körül alakult azon napok száma, amikor 30 milliméternél is több eső esett, de az elmúlt harminc évben ez a szám már elérte a 27-et. Az 1901–1930 és 1961–1990 időszakok nyarain összesen hat, 1931–1960 között pedig nyolc nap fordult elő Budapesten, amikor 40 milliméternél több csapadék hullott, az 1991–2020-as időszakban viszont már 12 ilyen nap volt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy 1991 óta is voltak olyan nyarak, amikor egyetlen napon sem volt extrém, azaz 20 millimétert meghaladó eső a fővárosban.

Vizes aszfalt és tócsák eső után Kőbányán, az Állomás utcában 2020 júniusában
Fotó: Róka László/MTVA

A potenciális károkozás szempontjából az is fontos, hogy 24 órán belül hogyan oszlik el az eső. Az Országos Meteorológiai Szolgálat vizsgálata alapján készült elemzés szerint a legmagasabb értékek az utolsó (2013–2017 közötti) évekből kerültek ki. Felhívta a figyelmet, hogy a fővárosban különösen problémás a nagy csapadékú napok számának gyakoribbá válása és az intenzitás növekedése. A rengeteg betonfelület vízzáróként viselkedik, így lassítja a víz talajba való szivárgását. Sok esetben ellehetetleníti a közlekedést, a csatornahálózat nem képes elvezetni a vizet, városi villámárvizek alakulhatnak ki, lakások, pincék ázhatnak be.

Ezért is fontos, hogy a városok tervezésekor a „kék és zöld infrastruktúra” kerüljön előtérbe, amely mérsékelheti az intenzív csapadékesemények okozta károkat

– írta a meteorológus, aki példaként említette a zöldtetők, a vízáteresztő burkolatok használatát, mesterséges mélyedések, tavak, esőkertek létesítését.

Kis Anna hangsúlyozta, hogy nemcsak az extrém esőzés, hanem a csapadék hiánya is komoly gondokat okozhat. Az egymást követő száraz napok maximális száma (tehát amikor megszakítás nélkül nem hullik eső) kis mértékű növekedést mutat a nyári hónapokban. Az 1901–1930, 1931–1960, 1961–1990 időszakokban átlagosan 13 napig tartottak a leghosszabb egybefüggő száraz periódusok nyáron. 1991–2020-ra ez a szám 15 napra nőtt, azaz átlagosan akár egy fél hónap is eltelhet (0,1 millimétert meghaladó) csapadékhullás nélkül.

Budapest 1840 és 2020 közötti klímacsíkja – Fotó: berkeleyearth.lbl.gov

Magyarországon az elmúlt fél évszázadban a nyári csapadék változékonysága figyelhető meg. Ugyanakkor kiemelhető, hogy a legszárazabb és a legcsapadékosabb nyarak jellemzően az utóbbi években fordultak elő. 2000-ben és 2003-ban 120 milliméter alatt maradt az évszakos csapadékösszeg, míg 2005-ben és 1999-ben meghaladta a 320 millimétert. Az egyes nyári hónapok csapadékösszegeit nézve az látható, hogy a szélsőségesebb mennyiségek jellemzően 1990 után fordultak elő.

Az éghajlati modellszimulációk szerint Magyarországon a jövőben szélsőségesebb lesz a csapadékeloszlás. Várhatóan hosszabb egybefüggő száraz időszakokra lehet számítani. Továbbá valószínűleg növekedni fog az egy nap alatt lehullott maximális csapadékmennyiség. Ez – mint kiemelte – összefügg a hőmérséklet-emelkedéssel. Tehát a csapadék nagymértékű természetes változékonysága mellett az emberi tevékenységből eredő közvetett hatások is szerepet játszanak a tendenciákban – írta a meteorológus.