Három hónapja sikeresen működik az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold
2021. június 21. – 11:47
Küldetésének első három hónapja alatt sikeresen működött az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold, a GRBAlpha – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK) hétfőn az MTI-vel.
A CSFK kutatóinak vezetésével tervezett, magyar-szlovák-japán együttműködésben megépült kisműholdat 2021. március 22-én lőtték fel a kazahsztáni bajkonuri űrrepülőtérről. A GRBAlpha egy 10x10x11,3 centiméteres műhold, a nevét a világegyetem legnagyobb robbanásaihoz kapcsolódó gamma-kitörésekről kapta (GRB).
A küldetés célja, hogy a gamma-kitöréseknek nevezett jelenségek minél pontosabb megismerését segítse elő új típusú, akár 10-30 centiméter méretű kisműholdakon is alkalmazható detektor-rendszerek felhasználásával. A gamma-kitörések rövid ideig tartó események, amelyek során nagytömegű égitestek – például felrobbanó csillagok vagy összeolvadó neutroncsillagok – bocsátanak ki a látható fényhez hasonló tulajdonságokkal rendelkező, de annál sokkal energetikusabb és koncentráltabb elektromágneses sugárzást, gamma-sugárzás formájában.
A gamma-sugárzást jellegénél fogva nehéz fókuszálni, így a klasszikus képalkotásban és fényképezésben is megszokott módon nem igazán lehet választ kapni még az olyan alapvető kérdésekre sem, mint hogy hol is történtek ezek az égi események, hogy aztán más fajta műszerekkel és távcsövekkel is vizsgálódhassanak – írja közleményben Pál András, aki a rendszer fejlesztését vezeti a CSFK részéről.
„Azonban ki tudjuk használni azt, hogy a Föld kozmikus értelemben vett szűkebb környezetét is csak a másodperc néhány század része alatt járja be a fény: azaz, ha több hasonló műholdat helyezünk el, akkor az észlelt időkülönbségekből háromszögeléses módszerekkel meglepően pontosan megkapjuk az égi esemény koordinátái több, egyébként egy műholddal is mérhető jellemzők meghatározása mellett” – tette hozzá Werner Norbert, aki a projekt tudományos koordinációját segítette.
„A küldetés első három hónapja számos értelemben is sikeresnek mondható: a műhold fedélzeti rendszerei mind jó egészségnek örvendenek, a detektorrendszer mindkét független csatornája jól működik”
– számolt be az eredményekről Mészáros László, aki többek közt a detektor mechanikai részeiért felelős.
„Számos érdekes, technikaibb jellegű próbán is túl vagyunk, például immáron rutinszerűen frissíthető az adatgyűjtő elektronika több szoftveres komponense is, ami akár a fedélzeti számítógép legtöbb funkcióját is át tudja venni, ha úgy hozná a szükség” – írja közleményben Masanori Ohno, aki a projekt miatt Hirosimából költözött Budapestre. „Ezek a megoldások a maguk nemében is egyedülállóak ilyen kis méretű, 10x10x10 centis műholdakon és nagyban növelik a kísérlet sikerességét” – mondta Jakub Ripa asztrofizikus.
A közlemény szerint a csapat által épített, a GRBAlphában találhatóhoz hasonló detektorok indulnak az űrbe decemberben a cseh fejlesztésű VZLUSAT-2 műhold fedélzetén is, valamint a a CSFK kutatói jelenleg is dolgoznak egy újabb detektoron. „Ezzel ténylegesen is megnyílik az út a háromszögelésen alapuló helymeghatározáshoz” – teszik hozzá.