Freund Tamás: Nincs olyan világnézet, amihez könnyű hűségesnek maradni

2021. június 12. – 06:44

Freund Tamás: Nincs olyan világnézet, amihez könnyű hűségesnek maradni
Freund Tamás – Forrás: Veiszer Alinda műsora

Másolás

Vágólapra másolva

Sokat várt Freund Tamás neurobiológus arra, hogy végre találkozhasson Orbán Viktorral, mert a miniszterelnök tudta, hogy az MTA-elnök miről akar vele beszélni, és azt is, hogy a kérésére nemet kell majd mondania. Mivel már régóta ismerik egymást, Freund szerint Orbán nem akart mindenre nemet mondani neki, ezért addig várt, míg az akadémia elnöke olyan kérdésekkel kereste, amire igent is tudott mondani. Freund Veiszer Alindának adott interjújából (amit jelképes összegű támogatásért cserébe itt tud megtekinteni) kiderül, mik is voltak pontosan ezek a kérések, kérdések, és hogy mennyi időt kanyarított ki az MTA-elnök számára a napjából a miniszterelnök.

„Az egyes tudományos osztályok Cerberusként, szakszervezetként védték az ő tudományterületükhöz tartozó kutatóintézeteket, ha jók voltak, ha nem”

– válaszolta Freund arra a kérdésre, hogy kudarcnak tekinti-e, hogy az MTA nem tudta visszaszerezni a kutatóhálózat feletti kontrollt.

A köztestületi felügyelet másik problémája a kutató szerint az volt, hogy nem igazán volt szempont, hogy a kutatások eredményei hasznosíthatóak-e, vagy sem, így ha valaminél felmerült az alkalmazhatóság esélye, nem mindig tették bele azt a plusz munkát, ami ennek bizonyításához kellett volna. Ettől függetlenül kitart amellett, hogy a legtöbb szempontból kiváló volt az MTA felügyelete a kutatóhálózat felett, nekik kellett volna kijavítani ezt a két apróságot a kiszervezés helyett.

Annak a nehézségeiről is beszélt, hogy mekkora fejfájást okoznak az ingatlanok, amikben a kutatóintézetek vannak, és a drága műszerek, amiket használnak.

„Hiába teszek én beismerő vallomást ország-világ előtt, hogy a köztestület ebben és ebben nem volt jó gazda, és ez meg most úgy tűnik, hogy jól alakul. A média ezt egyértelműen a kormány kudarcának és visszavonulásának kommunikálná.”

Ezért nem gondolja, hogy az akadémia még a választások előtt visszakapná a kutatóhálózatot. De még nem csalódott, mert szerinte még belátható időn belül megtörténhet.

Az interjúból az is kiderül, hogy mit gondol Freund az Orbánnak címzett levelének tavalyi kiszivárgásáról, és hogy mit is gondol a társadalomtudósokról és a genderkutatásról.

„Felháborítónak tartom például, hogy nemet váltott férfiak elkezdenek a különböző női sportágakban versenyezni, versenylehetőséghez jutnak, és ezzel a nők számára teszik tönkre a sportot.

– mondta például a társadalmi nemek kérdéséről.

Szóba került még a Nemzeti Agykutatási Program is, azon belül pedig az autizmust vizsgáló kutatások. Például az derült ki, hogy ha a terhesség során az anya testében egy fertőzés miatt beindul az immunrendszer, az befolyásolhatja a magzat agyfejlődését, aminek köze lehet az autizmus kialakulásához.

Beszélt arról is, hogy miért tartja az agykutatást az egyik, ha nem a legfontosabb vizsgálandó területnek. Szerinte hálával tartozunk többek között a kardiológusoknak és onkológusoknak, hogy akár már 80-90-100 éves korig is élhetünk, de ahogy megnyúlt az emberi élet, egyre több idegrendszeri betegséggel találkozunk, amiken viszont a neurológia tud segíteni.

Megemlítette a mesterséges intelligencia lehetséges előnyeit és hátrányait, de az is szóba került, hogy miért tekint a területre az emberiségre leselkedő egyik legnagyobb veszélyként.

Ezekről, valamint sok más témáról, az egyetemi autonómiáról, a saját konzervatív értékrendjéről és a kereszténységhez fűződő viszonyáról a Veiszer Alinda Patreon-oldalán megjelent videóinterjúból tudhat meg többet.