Hat évre küldtek egérspermát japán tudósok a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy megvizsgálják az űrben lévő sugárzás hatását az emlősök szaporodására – írja a Stat. Elon Musk 2050-re el akarja kezdeni a Mars meghódítását, de előtte ki kell deríteni, hogy mennyire mehet rá az ember szervezete az idegen környezet viszontagságaihoz. A kutatást a Science Advances nevű szaklapban publikálták.
A sugárzás az egyik az öt veszélyforrás közül, ami az űrben leselkedik az emberre. Egyrészt rákot és szívérrendszeri betegségeket okozhat, másrészt befolyásolhatja az űrhajósok nemzőképességét. Ez egyelőre nem annyira releváns, az űrhajósok egyelőre nincsenek elég ideig az űrállomáson kívül ahhoz, hogy túl nagy mennyiségű sugárzás érje őket. Ez azonban változhat, amikor elkezdünk kolóniákat kiépíteni a Marson.
A 12 adag fagyasztott spermát 2013-ban indították el az ISS-re. Az első minták már kilenc hónap után visszatértek, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy működik a kísérlet. Egy másik adag három, az utolsó pedig majdnem hat év elteltével tért vissza a Földre. A kutatók szerint akár 200 évig is bírták volna az űrben.
A Jamanasi-i Egyetem kutatói kiolvasztották a mintákat, felmérték a DNS-károsodást, majd mesterségesen megtermékenyítéssel két generációnyi űregeret nemzettek velük. Az eltérések a három és a hat éves minták között olyan kicsit voltak, hogy a kutatók szerint nem lehet komoly sugárkárosodásról beszélni. Minden felhasznált mintából egészséges kölykök születtek, nem volt különbség köztük, és a tisztán földi eredetű egérkölyök-kontrollcsoport között.
Olyan szakértők, akik nem vettek részt a kutatásban azt mondják, hogy ugyan érdekes az eredmény, de a vizsgálat alatt olyan dolgok merültek fel, ami miatt nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.
Először is az ISS a Föld gravitációs mezőjében köröz, tehát nem ugyanakkora a sugárzás mértéke, mint mondjuk a Marson lenne. Emellett a fagyasztási és szárítási folyamat ellenállóbbá teszi a spermát a sugárzással szemben. Azt is nehezményezik, hogy a vizsgálatan csak érett spermát vizsgáltak, pedig a sugárzást a teljes spermafejlődési folyamatot befolyásolhatja.
Azt is hiányosságnak tartják, hogy kiolvasztás után csak egyfajta nőstényt használtak a mesterséges megtermékenyítéshez, ugyanis azt is fontos figyelembe venni, hogy a nemzési folyamat közben a nőstény mekkora DNS-károsodást képes kijavítani.
Bár még sok további vizsgálatra is szükség van a témában, az eredmény azt jelentheti (ha megerősítést kap), hogy a kolóniákra repülő emberek akár még lábasjószágot is vihetnek magukkal, sperma és petesejt formájában.