A klímaváltozás miatt egyre többször kaphatnak erőre a zombitüzek

2021. május 20. – 12:05

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Zombitüzeknek nevezzük az elmúlt évekből visszamaradt, felszín alatti parazsakat, amik újra nyílt tüzet okozhatnak akár évekkel később is, ha nincs elég lecsorgó csapadék, ami ezt elolthatná. Ezek egyre gyakoribbá válhatnak a bolygó legészakibb területein, ahol az éghajlat gyorsabban melegszik, mint bárhol máshol a világban.

AZ MTI holland és alaszkai kutatók kalkulációjára hivatkozva azt írja, hogy számítások szerint 2002 és 2018 között az Alaszkát és a kanadai Északnyugati területeket sújtó lángok átlagosan nagyjából 1 százalékáért a zombitüzek voltak a felelősek. Volt egy év, amikor a régiót perzselő lángok 38 százalékának hátterében ilyen tüzek álltak.

„Tudjuk, hogy a tűzszezonban a villámlás és az ember idézhet elő tüzet. Most pedig egy újabb tényezőt azonosítottunk”

- mondta Sander Veraverbeke, az amszterdami Vrije Universiteit ökológusa, aki a Nature című folyóiratban publikált tanulmány társszerzője volt. A kutatók egy műholdas felvételekre, dokumentált villámcsapásokra, emberi jelenlétre és infrastruktúrára épülő számítógépes algoritmust hoztak létre, hogy felmérjék a tajgát sújtó zombitüzek mértékét.



Veraverbeke szerint ahogy az éghajlatváltozás hatására kiszáradnak a tájak és egyre vadabbá válnak a nyári tüzek, ezek a zombitüzek valószínűleg egyre rendszeresebbé válnak. Az elmúlt években Szibériában is észleltek zombitüzeket. Veraverbeke szerint az új algoritmust egy adott térségre vonatkozó adatokkal is lehet használni, például műholdas felvételek révén felmérni a zombitüzek mértékét Oroszország északi részén.

A szakemberek szerint ha a vizsgált régiókban megszaporodnak a bozóttüzek, akkor jóval nagyobb mennyiségű üvegházhatású gáz kerülhet a légkörbe.