A villámoknak is köszönhetjük, hogy kialakult az élet a Földön

2021. március 17. – 12:51

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A Leedsi Egyetem geológusai arra a következtetésre jutottak kutatásaik során, hogy a meteoritokhoz hasonlóan a villámcsapásoknak is komoly szerepük volt abban, hogy a Földön kialakulhattak az élethez szükséges feltételek. A meteoritokkal rengeteg kulcsfontosságú ásványok érkeztek a bolygóra, de tudósok régóta feltételezték, hogy az ásványok egy kicsiny része viszont a villámcsapások milliárdjaival került ide.

A kutatók egy különösen nagy és érintetlen fulguritot vizsgáltak – ez az üvegszerű ásványi anyag akkor keletkezik, amikor villámcsapás éri a földet. Az ásványminta 2016-ban keletkezett, amikor az amerikai Glen Ellyn egyik ingatlanjába villám csapott.

Eredetileg a fulgurit keletkezését vizsgálták, de meglepődve fedezték fel, hogy a mintában nagy mennyiségű szokatlan schreibersit, vagyis foszfornikolvas van, amelyet eddig csak meteorvasban találtak. A foszfor létfontosságú az élethez és fontos szerepe van minden életfolyamatban a mozgástól a növekedésen át a szaporodásig.

A fiatal Föld felszínén a foszfor csak olyan ásványokban volt jelen, amelyek nem oldódnak vízben, viszont a schreibersit képes vízben oldódni.

„Sokan feltételezték, hogy a földi élet sekély földfelszíni vizekből ered Charles Darwin híres 'meleg kis pocsolya' evolúciós elmélete alapján. Az élet keletkezéséről felállított legtöbb modellben szerepelnek a meteoritok, amelyek kis mennyiségben hordoznak schreibersitet. Vizsgálatunkban viszonylag nagy mennyiségű schreibersitet találtunk ebben a fulguritban”

- magyarázta Benjamin Hess, a leedsi kutatás vezetője, aki egyben a Yale Egyetem doktorandusza. Ez azt jelenti, hogy az élet keletkezéséhez szükséges foszfor nem csupán meteoritbecsapódások következménye. Becslésük szerint a villámcsapások által keletkezett foszforalapú ásványok mennyisége akkor haladta meg a meteoritokból keletkezőkét, amikor a Föld mintegy 3,5 milliárd éves volt, ez a legkorábbi ismert mikrofosszíliák kora.

A villámcsapások kevésbé pusztítók, mint meteoritbecsapódások, így kevésbé avatkozhattak bele az evolúciós folyamatokba. Szintén fontos következtetése a kutatóknak, hogy ezek alapján az élet kialakulása más Föld-szerű bolygókon azután is lehetséges marad, hogy a meteoritbecsapódások ritkábbá válnak. (MTI)