Három hónap alatt több mint 30 ezer földrengés rázta meg az Antarktiszt

2020. december 17. – 12:50

Másolás

Vágólapra másolva

A Chilei Egyetem friss beszámolója szerint több mint harmincezer földrengést észleltek az Antarktiszon augusztus vége óta, a szeizmikus aktivitás ilyen kiugró mértékű fokozódása pedig eléggé meglepte a kutatókat. Egy klímakutató szerint egyelőre nem lehet megmondani, hogy ez miként befolyásolja a régiót borító jégréteget, de egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy jelentős hatása lenne a jégsapkák stabilitására – írja a Reuters.

Az egyetemhez tartozó chilei Országos Szeizmológiai Központ tudósai elmondták, hogy a kisebbtől egészen a 6-os erősségűig terjedő rengéseket a 96 kilométer széles, a Déli-Shetland-szigetek és az Antarktiszi-félsziget között húzódó Bransfield-szorosban figyelték meg, melynek közelében több tektonikus lemez és mikrolemez találkozik, ez pedig alapesetben is folyamatos ütközéshez vezet, az elmúlt három hónapban azonban szokatlanul felerősödött a szeizmikus aktivitás a központ közleménye szerint. Az aktivitás legnagyobb része az időszak elejére tehető, szeptemberben naponta több ezer földrengést észleltek a területen.

A földrengések olyan gyakorivá váltak, hogy a szoros, amelynek szélessége eddig évente 7-8 milliméterrel növekedett, most egy év alatt 15 centimétert nőtt. Ez hússzoros növekedés, ami Sergio Barrientos, a központ igazgatója szerint arra enged következtetni, hogy a Shetland-szigetek egyre gyorsabban szakadnak el az Antarktiszi-félszigettől. A félsziget egyike a Föld leggyorsabban felmelegedő régióinak, ezért a kutatók folyamatosan figyelik a klímaváltozás rá gyakorolt hatásait, Raul Cordero, a Santiagói Egyetem klímakutatója szerint azonban jelenleg nem tudni, hogy a földrengések hogy befolyásolják a régió jégtakaróját. Cordero szerint egyelőre nincs arra bizonyíték, hogy az ilyen szeizmikus aktivitásnak jelentős hatása lenne a sarki jégsapkák stabilitására.