Az elmúlt évtizedben jelentős mértékben javult Európa levegőminősége és csökkent a szennyezéssel összefüggő halálesetek száma, a légszennyezettség azonban még így is mintegy 400 ezer korai halálesethez vezet a kontinensen – írja az MTI. Az adatokat az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb, 2018-as adataira hivatkozva az Európai Bizottság mutatta be hétfőn.
A jobb levegőminőségnek köszönhetően 2018-ban a tíz évvel korábbi adatokhoz képest mintegy 60 ezerrel kevesebben haltak meg idő előtt a szálló por okozta szennyezés következtében. A nitrogén-dioxid vonatkozásában a csökkenés még nagyobb mértékű, hiszen a korai halálesetek száma az elmúlt évtizedben mintegy 54 százalékkal csökkent.
Az értékelés szerint a szálló pornak való kitettség 2018-ban mintegy 417 ezer idő előtti halálozást okozott 41 európai országban. Ezek közül a halálesetek közül mintegy 379 ezer az unió akkor még 28 tagállamában történt. További 54 ezer, illetve 19 ezer korai haláleset a nitrogén-dioxidnak (NO2), illetve a talajközeli ózonnak (O3) tulajdonítható.
A jelentésből kiderült, hogy a vizsgált évben hat uniós tagállam – Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Olaszország és Románia – túllépte a szálló porra (PM2,5) vonatkozó európai uniós határértéket.
Mindössze négy európai országban – Észtországban, Finnországban, Izlandon és Írországban – volt a finomrészecske-koncentráció az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorúbb iránymutatásaiban szereplő értékek alatt.
Az uniós, nemzeti és helyi szakpolitikák, valamint a kulcsfontosságú ágazatokban végrehajtott kibocsátáscsökkentések Európa-szerte javították a levegőminőséget. A közlekedésből származó, legfontosabb légszennyező anyagok, köztük a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása 2000 óta annak ellenére csökkent, hogy a mobilitási igény nőtt és ehhez kapcsolódóan növekedett az ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása is. Az energiaellátásból származó szennyezőanyag-kibocsátás szintén nagymértékben csökkent, míg az épületekből és a mezőgazdaságból származó kibocsátások csökkentése terén lassú az előrelépés.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése kitért a koronavírus-járvány és a levegőminőség közötti összefüggésekre is. Kiemelték, hogy a 2020-ra vonatkozó előzetes adatok részletesebb értékelése és az úgynevezett légkörmonitoring szolgáltatás (CAMS) által végzett modellezés megerősíti azokat a korábbi értékeléseket, amelyek szerint egyes légszennyező anyagok mennyisége
akár 60 százalékkal is csökkent azokban európai országokban, ahol 2020 tavaszán kijárási korlátozások voltak érvényben.
Az uniós ügynökség még nem rendelkezik becslésekkel a 2020-ban tapasztalt tisztább levegő lehetséges pozitív egészségügyi hatásairól.
Megjegyezték ugyanakkor, hogy a légszennyező anyagoknak való hosszú távú kitettség szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket okoz, amelyeket a koronavírus-fertőzött betegeknél a halálozás kockázati tényezőiként azonosítottak.