Hárommilliárd ember még soha életében nem internetezett

Az ENSZ becslése szerint közel 3 milliárd ember – vagyis a Föld lakosságának 37 százaléka – még soha életében nem használta az internetet – írja a Guardian.

Az ENSZ egyik szervezete, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) által készített felmérés szerint az internetet még sosem használók többsége (96 százalékuk) fejlődő országban él. Az ügynökség szerint a 2019-es 4,1 milliárdról idénre 4,9 milliárdra nőtt az internetezők száma. Az ITU szerint ez részben a koronavírus-járvány hatásainak: a távoktatásnak és a home office-nak köszönhető. A felhasználók száma világszerte több mint 10 százalékkal nőtt a járvány első évében, ez messze a legnagyobb éves növekedés az elmúlt évtizedben.

„Bár a világ lakosságának közel kétharmada már online, még sokat kell tenni azért, hogy mindenki hozzáférjen az internethez” – mondta Houlin Csao, az ITU főtitkára.

A felhasználók számának növekedése azonban egyenlőtlen. A szegényebb országokban az internet-hozzáférés gyakran megfizethetetlen, a 46 legkevésbé fejlett országban az emberek csaknem háromnegyede még sosem volt online – írja a jelentés.

A felmérés további megállapításai:

• A fiatalabbak, a férfiak és a városlakók nagyobb valószínűséggel használják az internetet, mint az idősebbek, a nők és a vidéken élők.
• Világszerte a férfiak átlagosan 62 százaléka használja az internetet, míg a nők 57 százaléka internetezik.
• Bár a nemek közötti digitális szakadék a világ valamennyi régiójában csökkent, és a fejlett világban gyakorlatilag meg is szűnt (a férfiak 89 százaléka, a nők 88 százaléka internetezik), a legkevésbé fejlett országokban a férfiak 31 százaléka, míg a nőknek csak 19 százaléka használja az internetet.
• A fejlődő országokban a férfiak 38 százaléka, míg a nők 27 százaléka internetezik, ami továbbra is nagy különbségnek számít.
• A nemek közötti szakadék különösen nagy Afrikában: itt a férfiak 35, míg a nők 24 százaléka internetezik; és az arab államokban: ahol a férfiak 68, míg a nők 56 százaléka használja az internetet.

Az ITU konklúziója szerint a szegénység, az írástudatlanság, a korlátozott villamosenergia-hozzáférés és a digitális készségek hiánya továbbra is nagy kihívást jelent a „digitálisan kirekesztettek” számára.