A koronavírus-járvány miatti karantén alatt jelenleg még a belföldi turizmus is csak álomnak számít, mások viszont ebben a helyzetben is mernek nagyobbat, sokkal nagyobbat álmodni. Hogy mennyire? Egy pénteki bejelentés szerint 2027-ben megnyílhat a világ első űrszállodája, a Voyager Állomás.
Maga a terv egyébként nem újkeletű, a projekt mögött álló kaliforniai Gateway Foundation 2019-ben jelentette be, hogy a Földön kívül, az űrben nyitnának meg egy, az óceánjárók kényelmét kínáló űrhotelt. A projekt akkor még Von Braun Állomás néven futott, mostanra viszont Voyager Állomásra nevezték át.
A névváltás mellett több fontosabb információt is közöltek a várhatóan 24 modulból álló, gyűrű formájú, az egyes részlegeket lifttel összekötő hotelről. Egyrészt, hogy 2026-ban kezdik majd építeni (ami után a 2027-es nyitás teljesen reálisnak tűnik), és hogy idővel szeretnék elérni, hogy az űrbéli kiruccanás anyagi vonzata ne legyen nagyságrendekkel több, mint egy hajóút egy óceánjárón, vagy egy családi vakáció Disneylandben.
Erre persze alighanem várni kell majd, már csak az űrutazás horribilis ára miatt is. A Virgin Galactic például jelenleg 250 ezer dollárért, vagyis 76 millió forintért árul egy jegyet az űrbe, ebből az összegből pedig elég jól el lehet lenni Disneylandben.
Kubrick is meg nem is
Az űrhotel gyűrű formájú elrendezése nem forradalmi: ebben a szerkezetben a külső, gyűrűszerű elem szabadon foroghat, ezzel a gravitáció mesterséges érzetét keltve. A leendő szállodavendégeknek így nem kell bajlódniuk a súlytalanságban való lebegéssel, tehát úgy élvezhetik az űrbéli kilátást, mintha egy földi szálloda szobájában lennének..
A gyűrűszerű űrállomás persze ismerős lehet akár Stanley Kubrick legendás filmjéből, a 2001: Űrodüsszeiából, ám a Voyager Állomás tervezői csak a külsőben követték az 1968-as film terveit, a belsőjében tudatosan elég élesen tértek el attól. „Stanley Kubrick célja az lehetett, hogy kiemelje a technológia és az emberiség közötti határvonalat, ezért alkotta nagyon sterilre, földönkívülire az űrállomásokat és -hajókat” – mondja Tim Alatorre, az űrhotel vezető tervezője, aki szerint ők ugyanolyan környezetet biztosítanának a vendégeiknek, mint amit egy földi hotelben tapasztalnának. Azért, hogy teljes legyen az űrutazás élménye, aki szeretné, az fagyasztott, szárított ételeket is fogyaszthat majd, ahogy az űrhajósok teszik.
Évtizedes álom
Bár Kubrick tette ismertté, nem tőle származik a forgó űrállomás modellje. Ezt Wernher von Braun alkotta meg, róla is lett elnevezve Von Braun keréknek a koncepció, és miatta kapta eredetileg a Von Braun Állomás nevet a mostanra Voyagerre átnevezett projekt.
A probléma Von Braun náci múltja volt, a német rakétatudós ugyanis részt vett a náci kutatásokban, köztük a V-2-es rakéta kifejlesztésében. A második világháború után előbb hadifogoly lett, majd az Egyesült Államok a Gemkapocs művelet során 1600 másik tudóstársával együtt Amerikába vitte, miután megállapodtak velük, hogy nem vonják őket felelősségre, ha tudományos munkájukkal az USA-t sehítik. Ott aztán a NASA legrégebbi űrközpontja, az alabamai Marshall Space Flight Center első igazgatója lett, ahol főszerepet játszott a holdmissziók és a holdraszállás szempontjából nélkülözhetetlen Saturn V rakéta megtervezésében – ám amikor nyilvánosságra kerültek a múltbéli náci kapcsolatai, a háttérbe került a NASA-nál.
De nem csak az eredeti Von Braun-elnevezés miatt kanyarodhatunk vissza az űrutazás első aranykoráig az űrhotel gondolata miatt, legalábbis a Gizmodo gyűjtése alapján.
Az űrben vagy a Holdon való vakációzás ugyanis már 1960-as évek eleje óta megjelenik nem csak vágyakozás, hanem ígérgetés, illetve potenciális üzleti befektetés céljából. 1962. április 26-án például a kanadai Whitehorse Star újságban jelent meg hatalmas hirdetés, amiben a Yukon területen található 98 Hotel tulajdonosa tett ígéretet arra, hogy az övé lesz az első vendéglátóhely, amely szállodát nyit majd a Holdon.
Az 1898-as aranylázról elnevezett 98 Hotel a mai napig áll és működik, a Holdon viszont még az azóta eltelt 59 év alatt sem sikerült megnyitniuk – igaz, az eredeti ígéret csak arról szólt, hogy az övék lesz az első holdhotel, és technikailag erről még nem csúsztak le.
A kanadai fogadkozás után nem sokkal a Hilton szállodalánc is beszállt az űrhotel-bizniszbe. 1967-ben már Barron Hilton vezette a szállodaláncot, ő nyilatkozta a Wall Street Journalnek, hogy szeretné majd ő átadni a Holdon az első Hiltont, amiről szentül hitte, hogy még az élete alatt megtörténik. Az ígéret mellé reklámfogás is társult, 1967-68-ban kulcsokat kezdtek osztani a holdbéli Hilton szobáihoz azoknak, akik kitöltöttek egy foglalási papírt. Ezen persze szerepelt, hogy a nyitásra legkorábban 1980 után lehet számítani.
Hogy az 1960-as évek űrprogramjai és azok eredményei mennyire felfokozták az akkori várakozásokat, jól jelzi az Associated Press által 1966-ban, tehát három évvel a holdaszállás előtt közreadott cikk, ami 1995-re már 4000 fős, Föld körül keringő várost vizionált, amiben természetesen helyet kapnak a világ legdrágább hoteljei is. A vízióba az is belefért, hogy 1975-re már ha nem is ekkora város, de kisebb állomások lesznek hotelekkel, legalábbis a cikkben árat is írtak egy 1975-ös, háromhetes nyaralásra, amiben már az oda-vissza űrutazás ára is benne volt. Akkoriban 200 ezer dollárra taksálták ezt, ami az inflációval együtt mai áron 1,65 millió dollárra, vagyis potom félmilliárd forintra ugrott.
2000-ben egy Robert Bigelow nevű ingatlanmágnás állította, hogy kész 500 millió dollárt áldozni egy űrhotelre. Bigelow tervéből nem sok lett, igaz, 2009-ben, 2016-ban, majd 2018-ban is megismételte azt, de még csak tervek sincsenek sehol azóta sem.
Bigelow eddigi utolsó ígéretével egy időben egy Orion Span nevű startup próbált meg 2 millió dollárt gyűjteni egy űrhotel terveire, de végül csak az összeg tizedét, 301 696 dollárt szedtek össze, így a 2021-22-re ígért hotel nyitását is hiába várjuk.