Amerika alapítása, ahogy a betépett Hollywood elképzeli

2021. július 3. – 11:31

Amerika alapítása, ahogy a betépett Hollywood elképzeli
Fotó: Netflix

Másolás

Vágólapra másolva

Van a How High (itthon Fűre tépni szabad) című 2001-es amerikai vígjáték, ami arról szól, hogy két gettóarc elszívja egy másik csávó hamvait, amitől annyira betépnek, hogy felveszik őket a Harvardra. A két srácot két rapper, a Wu-Tang Clan-tag Method Man, illetve a haverja, Redman alakítja, és gyakorlatilag arról szól az egész 90 perc, hogy mennyire vicces Cypress Hill-koncertet szervezni a Harvard kampuszára vagy elszívni Benjamin Franklin egyik ujját. A film igazából nem jó, de valahol mégis állati vicces benne, hogy minden képsoráról üvölt, hogy producerek hozzávágtak 20 millió dollárt két népszerű rapperhez, hogy csináljanak bármilyen filmet, ők pedig tényleg csináltak egy bármilyen filmet.

Na, ugyanez játszódhatott le a Netflix és egy sor nagyon menő író, rendező és producer között, amikor megrendelték az America: The Motion Picture című animációs filmet, amely Amerika megalapításának történetét meséli úgy, mintha egy ZS-listás akciófilm lenne a '90-es években.

Papíron ez egy fantasztikus stáb

Ha megnézzük, kik dolgoztak ezen az animációs filmen, abszolút érthető, miért érezhetett a Netflix potenciált a produkcióban. A forgatókönyvet Dave Callahan írta, aki az elmúlt 10 év egyik legfoglalkoztatotabb írója volt ilyen-olyan blockbusterekhez (Feláldozhatók, Godzilla, A Hangya, Mortal Kombat, Wonder Woman 1984, Zombieland 2, illetve dolgozik két Marvel-filmen is éppen). Producerként pedig olyanok adták a nevüket a projekthez, akiknek kifejezetten erős, sajátos humoruk van, és a legfurább ötletekből csinálnak szórakoztató dolgokat. Ilyen Adam Reed, az Archer kitalálója, vagy Phil Lord és Christopher Miller párosa, akiknek a meglepően szórakoztató Lego-filmek köszönhetők, vagy éppen a Pókember – Irány a Pókverzum című nagy sikerű animációs film.

A szereplőknek pedig olyan figurák adták a hangjukat, mint a producerként is közreműködő Channing Tatum, Jason Mantzoukas (Big Mouth, Invincible), Judy Greer (Amerikai fater, Family Guy, Archer, Arrested Development), Andy Samberg, a mindig zseniális Simon Pegg, vagy éppen Olivia Munn és Will Forte, de még Killer Mike, a Run the Jewels rappere is beugrott.

Fotó: Netflix
Fotó: Netflix

Ilyen stábbal előre el lehetett volna könyvelni, hogy az Amerika: A mozgókép bármilyen is lesz, biztos lehet rajta majd röhögni. Ehhez képest az utolsó pillanatig azon tudtam csak gondolkodni, hogy

miből és mennyit kellett ahhoz szívni, hogy ezt az ötletet átverjék a Netflixen és elköltsenek rá egy raklap lóvét egy csomó ismert arc közreműködésével?

A film Amerika alapításának történetét meséli el, de úgy, mintha az egész csak egy nagy Family Guy-geg lenne. George Washington egy széles mellkasú, láncfűrészes akcióhős, aki bosszút esküdött barátja, Abraham Lincoln halála miatt. Samuel Adams egy sörvedelő partyarc (neki Amerikában egyébként egy népszerű sörmárka viseli a nevét), Benedict Arnold egy legyőzhetetlen vámpír, aki a teaszlopáló britek oldalán próbálja megakadályozni Amerika megalapítását. Thomas Edison pedig egy kínai nő. Részemről ezt mind szórakoztatónak tudom érezni, hiszen mennyire jó lehet olyan országban élni, ahol belefér, hogy ennyire idióta módon dolgozzák fel a történelmet. Nálunk ilyesmi volt a Magyar Vándor, de az annyira nyomasztóan béna és humortalan volt, hogy még felháborodni sem akart rajta igazán senki. Mostanában meg ugye a Pozsonyi csata mutatja az irányt.

Hé, haver, hol a függetlenségi nyilatkozatom?

Szó se róla, a film az első pillanattól nyíltan felvállalja, hogy egy hatalmas blődség. A gond az, hogy az esetek többségében nem vicces, és nem azért, mert nem szép dolog a haldokló Lincoln alá keverni egy utolsó fingást, hanem mert egyszerűen nem működik a humor, amire az egész produkciót felhúzták.

Az egész az amerikai macsó kultúra és túlhajtott patriotizmus karikatúrája próbál lenni, kifigurázni a nagybetűs Amerikai Kultúrát, ahol minden férfi erős, izmos, jóképű, kicsit benzinszagú, jól bánik a fegyverekkel és a lábai előtt hevernek a nők. De ezt annyira túltolják, hogy igazából a poénok nagy része arra épül, hogy jól ismert történelmi személyek olyan szlengben beszélgetnek egymással, mint két kigyúrt, félmeztelen alfahím a Balaton Soundon, ahogy elsétál mellettük egy nő fürdőruhában.

Mindent elmond a film humoráról, hogy egy ötperces jelenetet szenteltek annak a fantasztikus poénnak, hogy van egy kovács (angolul blacksmith), aki fekete (black), de Smith (Kovács) a vezetékneve, és haha, fekete és kovács, hát erre most lőjünk el pár perc képernyőidőt.

Az már tényleg csak hab a tortán, hogy az egyetlen fekete karaktert alakító Killer Mike-nak konkrétan annyi a szerepe, hogy a fehér hősöket mindig emlékezteti a privilégiumaikra, az indián szereplő (akinek a hangját Raoul Max Trujillo adja), Geronimo pedig azért vicces, mert mindig emlékezteti az amerikaiakat, hogy nem bántak túl kedvesen a népével, és gyakorlatilag elvették a földjeiket. Haha?

Fotó: Netflix
Fotó: Netflix

Azon felesleges fennakadni, hogy ízléstelen a film, hiszen éppen erre játszanak rá a sok vérrel, a tahó utcai szleng erőltetésével és egy rakás annyira túlzó jelenettel, mint amikor a gettysburgi csatába befutnak a brit birodalmi lépegetők, mint a Star Warsban. Közben megjelenik egy kentaur robotzsaru, a főgonoszt egy kalapáccsal elütött ezüstgolyóval ölik meg, George Washington vámpírrá változott felesége pedig a születendő gyerekük felügyeleti jogának elvételével zsarolja a pasiját. Én értem, hogy szórakoztató lehetett ezt a forgatókönyvet kitalálni és olvasópróbálni, de attól még nem lesz vicces valami, hogy random baromságokkal bombázzuk a nézőt, közben pedig közepesen vicces internetes poénokkal fárasztják egymást a szereplők.

Nyilván van olyan elmeállapot, amikor egy ennyire elborult hülyeség ki tudja elégíteni az embert, de azt kétlem, hogy Amerikán kívül bárkinek is akkora poén lenne, hogy az alapító atyák valójában farkasemberek, vámpírok, akcióhősök és robotzsaruk voltak. Ezekkel a klisékkel hosszú évek óta viccelődnek olyan műsorokban, mint a South Park, a Family Guy vagy a Robot Chicken, és kis adagokban még ül is egy-két poén, ekkora dózisban viszont értelmezhetetlen, bárgyú és erőltetett. Egy ilyen stábbal kifejezetten csalódás a Netflix új animációs filmje, még ha így leírva sokkal szórakoztatóbbnak is tűnik, mint amilyen.

Kedvenceink
Csatlakozz a csoportunkhoz!