Belerokkantak abba, amit Felcsúton simán megcsináltak

Legfontosabb

2020. október 5. – 09:44

frissítve

Belerokkantak abba, amit Felcsúton simán megcsináltak

Másolás

Vágólapra másolva

Nemzetközi előírásoknak is megfelelő 1700 fős stadiont és regionális utánpótlásközpontot álmodtak Szigetszentmiklósra, a 3,5 milliárdos beruházás azonban magával rántotta a százéves klubot. Hiába költöttek el több mint egymilliárd forint taót, az építkezés évek óta áll, az NB II.-t is megjárt csapat feloszlott, és az egykor híres utánpótlás megszűnt. Jó eséllyel az állam fogja befejezni a létesítményt, de ha így is lesz, nem tudni, ki fog benne focizni. Tanulságos történet a taorendszer árnyoldalairól.

Nem sokkal a tűzoltóság után, egy murvás úton kell befordulni a félbemaradt szigetszentmiklósi futballstadionhoz. Könnyű elvéteni, semmi nem jelzi, hogy a fák mögött egy 3,5 milliárdosra tervezett beruházás romjai találhatók. A természet elkezdte visszafoglalni a területet, a centerpályát teljesen benőtte a gaz, nehéz elképzelni, hogy ott valaha futballozni fognak. A műfüves pálya borítását több helyen felszaggatták, a labdafogó háló is hiányos pár helyen.

„Már csak a tetőív hiányzik, ezt leszámítva az épület szerkezetileg kész. Itt jöttek volna be a vendég szurkolók, ott a hazaiak, ide pedig egy üvegkalitkát terveztünk, benne egy büfével” – mutatta a helyszínen Potoczki Tamás, a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre (SZTK) korábbi ügyvezetője, hogyan is nézne ki a főlelátó. A félkész betonépülethez évek óta nem nyúlt senki, csak az itt-ott eldobált óvszerek jelzik, hogy néha mások is járnak arra.

Regionális utánpótlásközpontnak szánták a létesítményt, 1700 fős stadionnal, 150 férőhelyes parkolóval, villanyvilágítással ellátott két élő füves és egy műfüves nagypályával.

Ez lett volna az ország első zöldstadionja, ha elkészül: az eredeti tervek szerint a pályát és a főépületet hőszivattyúval fűtötték volna, az áramot és a meleg vizet pedig napenergia segítségével tervezték megoldani.

Így ment csődbe a százéves klub

Az SZTK a környék egyik legnagyobb klubjának számított. 2009 és 2016 között NB II.-es csapatuk is volt, az évek során ismert edzők fordultak meg a kispadon. Dolgozott itt a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya, Várhidi Péter és Horváth Ferenc egykori válogatott focista. Erős volt az utánpótlásuk is, több mint 300 gyerek focizott náluk, minden korosztályban tudtak csapatot indítani. Még bőven a taózás előtti időszakban indult fejlődésnek a klub, amit teljes egészében céges szponzorációból tartották fenn. Az önkormányzattól csak az utánpótlásra kaptak támogatást, évi 10-15 milliót, tette hozzá Potoczki. Az utolsó években a felnőttcsapat fenntartása már évi 300-400 millióba került a klubnak, ami még egy kisebb NB I.-es csapat költségvetéséhez képest sem kevés.

A műfüves edzőpálya ugyan elkészült, de évek óta csak romlik az állapota, a borítást több részen ellopták.Fotó: Bődey János / Telex
A műfüves edzőpálya ugyan elkészült, de évek óta csak romlik az állapota, a borítást több részen ellopták.Fotó: Bődey János / Telex

Idővel kinőtték a régi sporttelepet, egyrészt szűkössé vált az egyetlen műfüves pálya, ahol edzettek és a meccseiket játszották, másrészt az infrastruktúra már nem felelt meg az NB II.-es előírásoknak. Így merült fel az utánpótlásközpont ötlete, amit már taotámogatásból akartak megvalósítani. Azt remélték, hogy ezáltal a régió legnagyobb utánpótlásbázisává válhat a klub, és még több tehetséget tudnak odavonzani. Olyan pályát akartak, ami a nemzetközi előírásoknak is megfelel, hogy a női és az utánpótlás-válogatottaknak is rendezhessenek meccseket Szigetszentmiklóson. Ezért az MLSZ-szel egyeztetve olyan elemek is bekerültek a tervekbe (például közvetítőállások kiépítése), amik 100-200 millióval növelték a beruházás költségeit.

Az ambiciózus projektbe 2012-ben vágtak bele, de a történteket látva nem túlzás azt mondani, hogy alaposan túlvállalták magukat vele. Az építkezés gyakorlatilag magával rántotta az egész klubot:

Eltelt nyolc év, de se stadionjuk, se csapatuk, miközben elköltöttek 1,5 milliárd forintot, nagyrészt taotámogatásból.

2017 körül látszott először, hogy valami nincs rendben. Miután harmadikok lettek az NB III.-ban, bejelentették, hogy a következő szezonban csak a megye egyes bajnokságban indulnak. Majd 2018 februárjában onnan is visszaléptették a felnőttcsapatot, mivel addigra már nem volt pénzük, minden forrásuk a stadion befejezésére ment. Utánpótlás-csapataik is szétszéledtek, a gyerekek a szomszédos településekre mentek át focizni. „Ha a Fradi megszüntetné az első csapatát, lenne utánpótlása? Melyik szülő vinné oda a gyerekét?” – tárta szét a kezét Potoczki, aki több mint tíz éven át vezette az SZTK-t. 2018 nyarán felszámolási eljárás indult a klub ellen, majd a félkész utánpótlásközpontot árverésre bocsátották, a létesítmény becsült értéke 420 millió forint. Szomorú véget ért tehát a százéves múltra visszatekintő szigetszentmiklósi futballklub.

Mellékszál a történetben, de szintén árverésre került a klub régi sporttelepe is, ahol 400-500 millióból újították fel a pályát és az öltözőket, ugyancsak taóból. A telek a város tulajdonában van, az önkormányzat most azért küzd, hogy a felszámolás végén a rajta lévő infrastruktúra is náluk maradjon. Egy 100 milliós hiteltartozás is a városra szállhat, a fejlesztés megvalósításánál ugyanis az önkormányzat vállalt kezességet, vagyis az SZTK felszámolásával a városnak kell törlesztenie a hitelt. Ezt el is kezdték, eddig körülbelül 10 milliót fizettek vissza, nagyrészt a hitel kamatait. Szeretnék majd az új tulajdonossal rendezni ezeket a viszonyokat, mondta Nagy János, Szigetszentmiklós tavaly megválasztott polgármestere.

Az 1100 férőhelyesre tervezett főlelátó oldalrólFotó: Bődey János / Telex
Az 1100 férőhelyesre tervezett főlelátó oldalrólFotó: Bődey János / Telex

Máshol könnyebben ment a stadionépítés

A stadionberuházásnak kezdettől fogva több buktatója volt. A taoszabályok szerint a 10 milliónál nagyobb beruházások esetében csak utófinanszírozásra van lehetőség. Vagyis az egyesület elkezdi megvalósítani a beruházást, majd ahogy halad előre az építkezés, úgy kapja meg a korábban megítélt taotámogatás aktuális részletét. Tehát hiába kapott papíron közel 2 milliárd forint taót az SZTK, a pénz nem volt azonnal a klubnál, hanem az MLSZ számláján parkolt, míg el nem számoltak a megvalósult fejlesztésekkel. Erre panaszkodott az egyik önkormányzati ülésen Becz Péter fideszes önkormányzati képviselő, az SZTK elnöke:

„Azzal, hogy a taoberuházások esetében egy utófinanszírozott rendszer – nem akarom ezt mondani, de mégis mondom, hogy nem minden Felcsút, nem minden Mezőkövesd, hogy azok a pénzek ott állnak a páncélszekrénybe, hogy ki tudom fizetni a vállalkozó számláját, és utána majd megkapom –, a mi esetünkben azt jelentette, hogy az MLSZ-nél lévő begyűjtött taót mindig elköltés után lehetett igényelni, addig meg kellett előre finanszírozni.”

Nem véletlenül emlegette a Mezőkövesd példáját a klubelnök. A NAV-elnök Tállai András csapata 2013-ban, az NB I.-es feljutás után vágott bele a lelátók és a klubház modernizációjába, és 2016-ban fejeződött be a fejlesztés. Az Átlátszó cikke szerint az 5000 férőhelyesre bővített aréna egymilliárd forintból épült meg; ehhez a központi költségvetéstől 400 milliót, az önkormányzattól pedig 60 milliót kaptak.

A taorendszer 2011-es bevezetése óta 2019-ig több mint 600 milliárd vándorolt a sportegyesületekhez és sportszövetségekhez. A hat támogatott csapatsportág közül (futball, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong, röplabda) messze a futball kapta a legtöbb pénzt, nyolc év alatt mintegy 275 milliárdot. A felcsúti Puskás Ferenc Akadémia a taorendszer egyik legnagyobb nyertese: az akadémián és a profi csapatot működtető kft.-n keresztül 2019-ig 68 milliárd forint támogatáshoz jutottak a cégek felajánlásai révén. Sok helyen történtek visszaélések a közpénznek számító támogatásokkal, a Magyar Labdarúgó-szövetség 30 esetben tett feljelentést.

Nem is automatikusan kapják meg a sportszervezetek a taotámogatást. Az MLSZ által megítélt összeg csak egy keret, amit még fel kell tölteniük a cégek felajánlásaiból. A kisebb, kevésbé jó politikai kapcsolatokkal rendelkező egyesületeknek ez nem mindig egyszerű feladat, kitartó lobbizást és utánajárást igényel. Szigetszentmiklóson viszont kifejezetten jól álltak ezen a téren. Az Mfor.hu által ismertetett dokumentumok szerint ugyanis a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. 602 milliót, az Allianz Hungária Zrt. 438 milliót, a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. 192 milliót ajánlott fel számukra a társasági adójából.

2015–2016-ban 674 milliós keretet, míg a 2012–2013-as támogatási évben több mint 900 milliós keretet állapított meg számukra azMLSZ, amit sikerült is teljesen feltölteniük. Ebben nemcsak a stadionra szánt támogatások vannak benne, hanem az utánpótlásra és a személyi ráfordításokra kapott pénzek is. Mindenesetre jól mutatja, hogy nem a tao begyűjtésével volt a probléma Szigetszentmiklóson. Viszonyításképpen: a 2012–2013-as időszakban csak a felcsúti Puskás Ferenc Akadémia gyűjtött náluk több taót, 2,3 milliárdot egészen pontosan.

A stadionhoz készült 150 férőhelyes parkoló. A természet ezt is elkezdte visszahódítani.Fotó: Bődey János / Telex
A stadionhoz készült 150 férőhelyes parkoló. A természet ezt is elkezdte visszahódítani.Fotó: Bődey János / Telex

Az ilyen típusú beruházásoknál a taotámogatás csak 70 százalékig fedezi a költségeket. A fennmaradó részt a sportegyesületeknek kell összeszedniük. Jellemzően ilyenkor az önkormányzat biztosítja a hiányzó önrészt; így történt például Nagykőrösön is, ahol 200 milliót adott a város az új klubház megépítésére. Ott úgy vágott bele a 400 milliós fejlesztésbe a Nagykőrösi Kinizsi, hogy még megye egyes csapata sincs.

Szigetszentmiklóson az akkor még fideszes vezetésű önkormányzat viszont egy forinttal sem támogatta a beruházást, csupán a telket adta bérbe, amire a létesítmény épült. Taopályázatukban le is írták, hogy a klub anyagi háttere stabil, kockázatot csak az önerő előteremtése jelent. Hogy ez mennyire így volt, csak később vált világossá.

Megmutatkoztak a taozás árnyoldalai

A pályákat, a világítást, a parkolót és a közművek bekötését magába foglaló első ütemet még nagyjából zökkenőmentesen sikerült befejezniük 2016-ra. Azért csak nagyjából, mert az építőipari árak növekedése és a talajvíz miatt menet közben megszaladtak a beruházás költségei. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) segítette ki őket, 361 milliós egyszeri támogatást kaptak. Potoczki azt mondta, ebben nem volt semmi rendkívüli, más kluboknak is adtak pluszpénzt ilyen esetekben. Az első ütem 1,2 milliárdba került, az ehhez szükséges önerőt, körülbelül 400 millió forintot, végül saját zsebből fizette ki a klub.

Még korábban felmerült, hogy a város tulajdonában lévő régi sporttelep eladásából teremtsék elő ezt az összeget. Hiába kaptak erre szóbeli ígéretet az akkori városvezetéstől, ebből végül nem lett semmi, amiben Potoczki szerint a klubelnök és az akkori, szintén fideszes Szabó József polgármester konfliktusa is közrejátszott. Kerestük a korábbi polgármester is az ügyben, de cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre.

Jobb híján a felnőttcsapattól vonták el az önrészhez szükséges pénzt, részben ez vezetett a csapat megszűnéséhez. Közben megmutatkoztak a taózás árnyoldalai is: azt vették észre, hogy a taózás felfutásával a klasszikus szponzoráció gyakorlatilag megszűnt a futballban. A cégek úgy voltak vele, hogy ha odaadják a taójukat, akkor azon felül már nem adnak további pénzt. „Ha feltöltési kötelezettséged van, persze hogy azt mondod, add nekem a 100 millió forintnyi taódat, nem kell a szokásos 2 millió.” Szigetszentmiklóson is így voltak ezzel, csakhogy ezzel maguk alatt vágták a fát, mert így még több pénz szivárgott el a felnőttcsapattól, magyarázta az egykori klubvezető.

Potoczki szerint mégsem ez volt a legnagyobb hiba, hanem az, hogy egyáltalán belevágtak az építkezésbe. Akkor kellett volna lefújniuk az egészet, amikor az önkormányzat visszamondta a sporttelep eladását, mondta.

„Egy ilyen kicsi klubnak, mint a miénk, nem lett volna szabad egyedül belevágnia. Akkoriban még mindenki csak tanulta, hogyan működik a rendszer. Most minden klub arra vár, hogy majd az állam épít neki stadiont.”

Potoczki Tamás, a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre (SZTK) korábbi ügyvezetőjeFotó: Bődey János / Telex
Potoczki Tamás, a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre (SZTK) korábbi ügyvezetőjeFotó: Bődey János / Telex

Ez annyiban igaz, hogy az elmúlt évek stadionépítéseit nagyrészt a központi költségvetés finanszírozta (lásd Honvéd, Haladás, Ferencváros). Az MLSZ-től kapott összesítés szerint 2011 és 2019 között csupán 9,9 milliárd taót használtak fel ilyen célra, ami eltörpül amellett, hogy 2010 óta közel 300 milliárd ment el stadionokra. Egyedül a 3800 fős felcsúti Pancho Aréna épült kizárólag taóból, ott azonban nem volt gond a 30 százalékos önerő összeszedése.

Mindenük ráment

A stadiont magában foglaló második ütembe már kényszerből vágtak bele. Úgy gondolkodtak, hogy a pályák önmagukban semmit nem érnek a kiszolgálóépület nélkül. Az első, 230 milliós részszámlát még ki tudták fizetni, igaz, csak banki hitelből, és az 50 milliós önrész előteremtéséhez is kölcsönre volt szükségük. Az építkezés folytatásához további 400 millióra lett volna szükségük, ennyi volt a hátralévő, 1,4 milliárdot kitevő részszámlák önrésze. A klubnak azonban addigra már semmi pénze nem maradt. Hiába jelentkezett egy befektető, aki vállalta volna az önerő kifizetését (erről szerződésük is volt), kicsúsztak a határidőből, ezért az Emmi visszavonta a 700 milliós taokeretüket, amiből a második ütem épült volna. (A 300 milliónál nagyobb taoberuházásokat a minisztérium ellenőrzi.) Potoczki azt mondta, nem árulhatja el, hogy ki volt a titokzatos befektető.

Ami biztos, hogy ezen a ponton bedőlt az egész projekt, és 2018-ban végleg leállt az építkezés, azóta egy kapavágás sem történt a területen. Nem csak a klub járt pórul, Potoczki szerint házán és kocsiján jelenleg is végrehajtás van az önrészhez felvett 50 milliós hitel miatt.

„Amikor mondják, hogy mennyi pénzt kerestünk ezzel, akkor azt tudjuk mutatni, hogy mindenünk ráment. Lehet azt mondani, hogy ez egy 3,5 milliárdos beruházás, de az a pénz sosem volt nálunk és nem is lesz. A politika azt diktálta, hogy ez egy jó csont, lehet rágni.”

Az önkormányzatnál úgy tudják, hogy a klub 2,7 milliárdos tartozást hagyott maga után. Az Emminek például 1,6 milliárddal, két építőipari cégnek pedig további százmilliókkal tartoznak, ez teszi ki a tartozás nagy részét. Potoczki azt mondta, az 1,6 milliárd úgy jön össze, hogy meg nem valósuló beruházásoknál a taotámogatás 150 százalékkal megnövelt összegét és annak büntetőkamatait kérik vissza, esetükben ez ennyire jön ki. Az egymilliárdnyi taóval is el tudnak számolni: abból épültek a pályák és a főlelátó, és a minisztérium csak azért kéri vissza a pénzt, mert nem tudták befejezni a beruházást. A cégeknek valóban tartoznak, ismerte el Potoczki. Őket már nem tudták kifizetni, mivel az önerő hiánya miatt nem hívhatták le a taotámogatásukat. Abban reménykedhetnek, hogy az árverés után legalább a pénzük egy részéhez hozzájuthatnak. Az Emmit is megkérdeztük az 1,6 milliárdos tartozásról, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.

A főlelátó egyik helyisége: talán orvosi szobának vagy öltözőnek készült. Fotó: Bődey János / Telex
A főlelátó egyik helyisége: talán orvosi szobának vagy öltözőnek készült. Fotó: Bődey János / Telex

Oké, befejezik a stadiont, de ki fog focizni?

Hogy mi lesz az évek óta pusztuló létesítmény sorsa, még nem tudni, az árverést ugyanis szeptember közepén visszavonták. Annak van a legnagyobb esélye, hogy végül az államhoz kerül. Erre utal, hogy 2019 nyarán Orbán Viktor stratégiailag kiemelt jelentőségű szervezetté minősítette a felszámolás alatt álló klubot. Potoczki szerint további 2-2,2 milliárdra lenne szükség az utánpótlásközpont befejezéséhez.

Ha el is készül a stadion, kérdés, hogy ki fog benne futballozni, Szigetszentmiklóson ugyan működik egy másik focicsapat, de nekik nagy lenne a létesítmény. A Miklósi Kölyök Foci Klub az SZTK korábbi pályáját használja, 130 gyerek focizik náluk, felnőttcsapatuk a Pest megyei harmadosztályú bajnokságban szerepel. Bárhogyan is alakul az utánpótlásközpont sorsa, Potoczki már nem fog részt venni a befejezésében.

„Én ebbe egyszer már belehaltam. Segítek, amiben tudok, de már nem vállalnám fel. Lett egy hírünk a városban, a gyerekem egyszer sírva jött haza az iskolából, mert olyat mondtak rám.”

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!