Eloltották a tüzet abban az atomerőműben, amelyet az oroszok lőttek, Zelenszkij Csernobilt idéző katasztrófától tartott

A menekültek között 770 gyermek volt. A rendőrség szerint legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Vidéki szálláshelyekre 122 embert, köztük 23 gyermeket vittek.

A menekültek érkezése a Nyugati és a Keleti pályaudvarra a háború kitörése utáni napoktól folyamatos.

A háború elől több mint másfél millió ember menekült el Ukrajnából, Magyarországra kétszázezren jöttek eddig.

A rendőrség közleménye szerint 3334 menekült, köztük 514 gyermek érkezett Budapestre vonattal csütörtökön.

A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 170 ember, köztük három gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A fővárosba érkező menekültek egyébként péntektől április 15-ig ingyen utazhatnak a BKK járatain, amennyiben igazolni tudják az ukrán állampolgárságukat.

„6:20-kor eloltották a tüzet az energodari Zaporizzsja Atomerőmű oktatási épületében. Nincsenek áldozatok” – jelentette az ukrán katasztrófavédelem.

Az atomerőmű épülete helyi idő szerint éjjel egy óra körül kapott lángra, miután eltalálta egy orosz lövedék, és órákig meg sem tudták kezdeni a tűz eloltását, mert a tűzoltók nem tudták megközelíteni a helyszínt a nem csillapodó harcok miatt.

Az erőmű korábbi jelentései szerint nem sérültek meg létfontosságú részei a létesítménynek, nincs radioaktív szivárgás.

Az online szállásközvetítéssel foglalkozó Airbnb úgy döntött, hogy felfüggeszti tevékenységét Oroszországban és Belaruszban, derült ki a cég igazgatójának Twitter-bejegyzéséből.

Az Airbnb már eddig is gyakorolt gesztusokat az ukránok felé, pár napja bejelentette, hogy rövid távon 100 ezer főnek elegendő szállást tesz elérhetővé a háború elől menekülőknek, és együtt dolgozik a környező országokkal, hogy hosszú távú megoldást is találjanak az érintetteknek.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere a CNN-nek nyilatkozta azt, hogy az oroszok szándékosan próbálják meg kiirtani az ukrán lakosságot, különben mi másért lőnének polgári területeket.

„A helyzet rendkívül nehéz. A mai napig Harkivot keményen érinti a folyamatos bombázás. Folyamatosan jönnek a repülőgépek, rakétákat lőnek ki, gránátokat lőnek ki, és lakóházakat találnak el” – mondta a polgármester.

Terehov szerint a lakóházakban nem állomásoznak ukrán csapatok. „Ez azt jelenti, hogy célzottan a lakóházakat lövik” – mondta.

Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat csütörtök reggel közölte, hogy 24 óra alatt 34 civil halt meg Harkiv térségében, és további 285-en megsebesültek.

A Google csütörtökön jelentette be, hogy Ukrajnában, Oroszországban és Belaruszban letiltotta az értékelések hozzáadását a Google Térképen. Az utazási platformként működő Tripadvisor is így döntött, így aztán még véletlenül sem lehet a háborúra vonatkozó kommentet írni éttermek, szállodák és más helyszínek értékeléseihez.

Az az ötlet, hogy Oroszországba az állam által végletekig kontrollált médiát kicselezve értékelések formájában juttassanak el valós híreket a háborúról, állítólag a @YourAnonNews Twitter-fiók kommentelőjéhez kötődik.

A cél az, hogy „információt toljanak az orosz civil lakosságnak, amelynek hazudik” a vezetője – írta több tweetelő.

(via AFP/Yahoo)

A CNN elérte a zaporizzsjai atomerőmű szóvivőjét, Andrij Tuzt, aki azt mondta, hogy abbamaradtak a harcok a erőműnél, ugyan a tüzet még nem tudták eloltani, de a háttérsugárzás szintje jelenleg normális.

Tuz azt mondta, hogy több technikai eszközt eltaláltak az oroszok, de az erőmű nem szenvedett súlyos károkat.

A szóvívó arról is beszélt, hogy a riasztott tűzoltók visszafordultak, mert orosz fegyveresekkel találták magukat szemben, így csak késve tudták megkezdeni az oltási munkákat.

Joe Biden után Volodimir Zelenszkij a brit miniszterelnökkel, Boris Johnsonnal is beszélt, és a téma ezúttal is az atomerőmű elleni támadás volt.

„A miniszterelnök azt mondta, Putyin elnök meggondolatlan lépései immár közvetlenül veszélyeztethetik egész Európa biztonságát. Kijelentette, hogy az Egyesült Királyság mindent megtesz annak érdekében, hogy a helyzet ne romoljon tovább” – közölte Johnson szóvivője.

A brit miniszterelnök azt tervezi, hogy néhány óra múlva összehívja az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését, hogy az ügyben beszéljenek Moszkvával.

Johnson egyetértett azzal, hogy az oroszoknak le kell állniuk az erőmű ellen támadással, és tegyék lehetővé a mentőegységek munkáját a helyszínen.

(via Skynews)

Volodomir Zelenszkij, Ukrajna elnöke egész Európának riadót fújt egy videóüzenetében, amelyet azután tett közzé, hogy az oroszok támadása következtében tűz ütött ki a zaporizzsjai atomerőműben.

Zelenszkij azt mondta, hogy az orosz tankok hőkamerákkal vannak felszerelve, tudták, hogy mire lőnek, és szerinte az oroszok még hasonló akciókat fognak végrehajtani.

„Európaiak, ébredjetek fel, kérlek. Mondjátok el a politikusaitoknak: az orosz csapatok egy atomerőművet bombáznak Ukrajnában. Felhívjuk a figyelmet: soha egyetlen állam sem lőtt atomerőművekre. Történelmünkben, az emberiség történetében ez az első alkalom, hogy a terrorista állam nukleáris terrorhoz folyamodott” – mondta Zelenszkij, aki Csernobilt is előhozta.

„Aki ismeri a Csernobil szót, az tudja, mennyi szenvedést és áldozatot okozott az atomerőműben történt robbanás. Globális katasztrófa volt. Emberek százezrei küzdöttek a következményei ellen. Több tízezer embert evakuáltak.”

Szerinte Oroszország nukleáris hamuval borítaná be az egész országot, ezért azonnal le kell állítani az orosz hadsereget. „Ha robbanás történik, az mindennek a vége. Európa vége. Evakuálni kell Európát.”

Az Egyesült Államok és Ukrajna elnökei nemrég beszéltek egymással – írja a CNN.

Joe Biden és Volodimir Zelenszkij nagyjából azzal egy időben beszéltek egymással, hogy kiderült, tűz ütött ki a zaporizzsjai atomerőműnél. Egyelőre nem világos, hogy a tűzeset miatt léptek-e kapcsolatban egymással.

Biden és Zelenszkij mellett a két ország külügyminiszterei is tárgyaltak – írja a Sky News. Anthony Blinken és Dimitro Kuleba biztonsági kérdésekről, gazdasági szükségletekről és Ukrajna humanitárius támogatásáról beszélt egymással.

A zaporizzsjai régió vezetője, Olekszandr Sztaruh Facebook oldalán azt írta, hogy az erőmű vezetése azt a tájékoztatást adta neki, hogy egy oktatási épület és egy laboratórium gyulladt ki az orosz ágyúzás miatt. Emellett megsérült egy másik épület is, de az nem kapott lángra. Az erőmű azt is közölte, hogy fennáll az erőmű nukleáris biztonsága.

17 millió cseh korona, azaz nagyjából 252 millió forint értékben küldenek fegyvert és lőszert Ukrajnának Csehországból – írja a Česká televize.

Az adományt fegyvergyártó cégek dobták össze, miután tárgyaltak erről a cseh védelmi miniszterrel. A kormány jóváhagyta az „ajándékot”, amit a védelmi minisztérium juttat majd el Ukrajnába, mert ez így a leggyorsabb.

Az adományokat a Česká zbrojovkától, a Holík Internationaltól, a DSS-től és a Sellier & Bellottól kapták. A szállítmány több száz géppuskát, gépkarabélyt, géppisztolyt, valamint több mint százezer töltényt és ezer taktikai kesztyűt tartalmaz. A védelmi miniszter megköszönte a fegyvergyártó cégeknek, hogy ilyen gyorsan megtalálták, mire van most legjobban szüksége Ukrajnának.

Csehország már több fegyverszállítmányt küldött Ukrajnába, legutóbb 160 légvédelmi rakétát adtak.

Míg korábban az ágyúzás miatt nem tudtak felvonulni a tűzoltók, mostanra már beléphettek az a zaporizzsjai atomerőmű területére és megkezdhették az oroszok által eltalált, majd kigyulladt épület oltását.

Andrij Tuz, az erőmű szóvivője pedig azt közölte, hogy nem észleltek radioaktív sugárzást.

(via NEXTA)

Néhány órája az oroszok elindultak, hogy bevegyék az Energodar területén lévő zaporizzsjai atomerőművet, és a helyi polgármester szerint heves harcok bontakoztak ki, amelyek halálos áldozatokkal is jártak. Dmitro Oblov egyik friss Telegram-posztjában már azt írta, hogy tűz ütött ki az atomerőműben. Ezt később az atomerőmű is megerősítette egy videóüzenetben, az viszont egyelőre nem világos, hogy mit találtak el és milyen károkat okoztak az oroszok ágyúzás közben.

Az erőmű egyik ipari kamerája egyébként élő közvetítést ad, és ezen is észlelhető volt a füst és a felcsapó lángok. Az erőmű azt közölte még, hogy az ágyúzás miatt nem tudták még megkezdeni a tűz eloltását.

Áramütés, verés és nemi erőszakkal való fenyegetés – ilyen kínzásokról számolt be egy ukrán férfi, aki a 2014-ben elfoglalt ukrán területen élt.

A férfi egy Antony Blinken, az amerikai külügyminiszter által megosztott videóban beszélt a tapasztalatairól – írja a Sky News.

„Amikor 2014-ben az oroszok megérkeztek a házamba, 24 éves voltam, teljesen más ember. A következő hat évben drótokat éreztem az ujjaimon, ment át rajtam áram.” – meséli Sztanyiszlav Aszejev. Elmondása szerint az oroszok megverték, pincékben tartották és nemi erőszakkal fenyegették.

„Mindezt egyszerűen és röviden úgy hívják: ”orosz béke„” – mondta.

Blinken dicsérte Aszejevet, és „Ukrajna bátor hangjának” nevezte.

Az internetes cenzúrát monitorozó Global Check szerint a Deutsche Welléhez hasonlóan a BBC is elérhetetlenné vált Oroszországban – írja a Guardian.

A hír azután jött, hogy az EU blokkolta az orosz állami támogatású RT és a Szputnyik tartalmait.

Ezzel szemben az Egyesült Királyság – attól tartva, hogy a teljes tilalom miatt Moszkva fellép a BBC-vel szemben – csupán arra kérte az illetékes kormányhivatalt, hogy kövesse nyomon az RT teljesítményét. Ugyanakkor az EU-szankció de facto eltüntette az RT-t az Egyesült Királyságból is, mivel Luxemburgból sugározták RT adásait.

Érdemes hozzátenni, hogy a BBC szerint a háború kezdete óta megtriplázódott az orosz nyelvű híroldalukon az egy hétre jutó látogatók száma. A múlt héten több mint 10,7 millióan figyelték a híreket náluk, miközben ebben az időszakban hetente 3 millió olvasójuk szokott lenni. Az angol nyelvű oldalukon szintén többszörösére nőtt az orosz olvasóik száma.

Energodar polgármestere, Dmitro Orlov azt írta Telegramján, hogy több mint egy órája heves harcok folynak azért, hogy az oroszok behatolhassanak Európa legnagyobb atomerőművébe. Orlov azt írta, hogy az ukrán csapatok egyelőre tartják a védelmet a kelet-ukrajnai városban. Már vannak halálos áldozatok, de egyelőre nem tudnak erről számokat közölni.

Bár a képminőség érthetően nem túl jó, a Youtube-on egy ipari kamera által küldött képeken beleláthatunk a harcokba. Annyit például már ki lehet venni, hogy tűz ütött ki az erőműben.

Az Egyesült Államokban múlt kedd óta tartózkodó ukrán állampolgárok ideiglenesen nem a bevándorló kategória alá tartoznak majd, így maradhatnak az országban – írja a BBC.

Alejandro Mayorkas, az Egyesült Államok belbiztonsági minisztere csütörtök este jelentette be a lépést, mondván, hogy a kormány kiterjeszti az „ideiglenes védett státuszt” (TPS) az ukránokra.

A belbiztonság általában azoknak ad ilyen státuszt, akik a folyamatban lévő fegyveres konfliktusok, természeti katasztrófák, járványok vagy „egyéb rendkívüli és átmeneti körülmények” miatt nem mehetnek vissza a hazájukba.

Jelenleg 12 ország állampolgárait védi a TPS. Ide tartozik Burma, Haiti, Szíria és Jemen.

Európai Unió tagországai szintén különleges státusz megadásával biztosítanak ideiglenes védelmet az ukrajnai háború elől menekülőknek. Ezt a magyar kormány eredetileg nem támogatta.

Az amerikai védelmi minisztérium szerdai sajtótájékoztatójának leiratából kiderül, hogy az USA hírszerzése szerint szerdán 480 rakétát lőttek ki ukrán célpontokra az oroszok.

Körülbelül 230 rakétát mobil hordozóegységekről indítottak útnak, 160-at Oroszországból lőttek ki, míg 70-et Belaruszból, 10-et pedig a Fekete-tengerről.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy a belarusz katonai egység parancsnoksága parancsot kapott arra, hogy lépje át az ukrán határt.

Arról gyakorlatilag az orosz-ukrán háború kezdete óta szó van, hogy belarusz csapatok az oroszokat támogatva beszállnak a harcokba, de ezt egyelőre Alekszandr Lukasenko belarusz elnök is cáfolta, azt állította, hogy csak védekezésre készülnek fel.

Az viszont biztos, hogy Belaruszban jelentős mennyiségű orosz katonai erő tartózkodott, és valószínűleg onnan rakétákat is lőttek ki ukrán városokra. (BBC)

Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg azt mondta az orosz és ukrán vezetőknek, hogy készen áll arra, hogy közvetítsen a két fél között – írja a BBC.

A koronaherceg – akinek nagyon nagy valószínűséggel köze volt az szaúdi újságíró, Dzsamal Hasogdzsi meggyilkolásához – azt mondta Putyinnak és Zelenszkijnek, természetesen külön-külön, hogy támogat egy politikai megoldást a konfliktusra.

A szaúdi média szerint Putyin volt az, aki a herceget hívta, aki cserébe elmondta véleményét a háborúról. A Kreml már úgy adta tovább, hogy a két ország energiaügyeket beszélt meg, és koordinálni fogják a hozzáállásukat az olajkitermelésről.

Mohamed bin Szalmán az ukrán elnöknek viszont azt ígérte, hogy három hónappal meg fogja hosszabbítani azoknak az ukrán turistáknak és lakosoknak a vízumát, akiknek hamarosan le fog járni.

(BBC)

A New York-i Metropolitan Opera nemrég bejelentette, hogy szupersztár orosz szopránjuk, Anna Nyetrebko sem a mostani, sem a következő évadban nem lép fel náluk, mivel nem tett eleget az operaház azon követelésének, hogy tagadja meg Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatását. Peter Gelb főigazgató szerint ezzel nagy művészi veszteség éri az operaházat. Nyetrebko a Metropolitan Opera történetének egyik legjobb énekesnője, a szerepeit most az ukrán Ljudmila Monasztirszka veszi át, aki 2012-ben debütált az operaházban. Az intézmény egyik tisztviselője szerint nehéz elképzelni olyan forgatókönyvet, amelyben Nyetrebko visszatérhetne az operaházba. Az énekesnő 2005-ben Putyintól vehette át a legmagasabb orosz művészeti és irodalmi kitüntetést, az Állami Díjat.

(BBC)

A Premier League-ben szereplő Everton futballcsapata ezen a télen igazolta le az ukrán Vitalij Mikolenkót a Dinamo Kijevből. A most 22 éves balhátvéd 2020 decemberében a Fradi ellen is játszott a Bajnokok Ligájában.

Mikolenko csúcsot állított fel azzal, hogy az ötödik vonalban szereplő Boreham Wood elleni FA-kupameccsen mindössze negyedik meccsét játszotta az Evertonban és máris övé lett a csapatkapitányi karszalag. Az Everton játékosai ukrán zászlóval a vállukon vonultak a pályára az ukrán játékos vezetésével. A nézőtéren meglett liverpooli férfiak törölgették könnyeiket.

Mikolenko a 60. percig volt a pályán, sérülés miatt kellett lejönnie. Csapata 2-0-ra nyert és bejutott az FA-kupa legjobb nyolc csapata közé. Különös pikantériát ad mindennek, hogy az orosz oligarcha, Aliser Uszmanov volt a csapat egyik legnagyobb mecénása – egészen szerdáig, amikor az Everton felfüggesztette a szponzori megállapodást. Csütörtök estére az is kiderült, hogy a brit büntetőintézkedések érintik az üzbég születésű milliárdost, akinek befagyasztották a vagyonát és utazási tilalommal is sújtották.

A lengyel külügyminisztérium azt javasolja a lengyel állampolgároknak, hogy hagyják el Oroszországot és Belaruszt az ukrajnai helyzet miatt. „Javasoljuk az Oroszországban tartózkodó lengyel állampolgároknak, hogy a rendelkezésre álló közlekedési eszközökkel hagyják el az ország területét” – közölték, hozzátéve, hogy az utazási lehetőségek korlátozottak a két ország közötti légi járatok felfüggesztése miatt.

Hasonló ajánlást fogalmaztak meg Belarusszal kapcsolatban is, hozzátéve: „A biztonsági helyzet drasztikus romlása, a határok lezárása vagy más, előre nem látható helyzetek esetén az evakuálás jelentősen megnehezülhet vagy akár lehetetlenné is válhat.”

(Guardian)

Az U130 Hetyman Szahajdacsnij fregatt a fekete-tengeri partvidéken fekvő Mikolajiv városában volt, amikor még február végén orosz támadás érte ezt a régiót. Egyes beszámolók szerint az is lehet, hogy az ukránok direkt tették tönkre a hajót, de az is elképzelhető, hogy a harcokban sérült meg, ezt most még lehetetlen megmondani. Viszont úgy tűnik, hogy előkerült egy fotó a hajóról, ahogy szinte az oldalán fekszik a kikötőben. Januárban a haditengerészet megszavazta, hogy újítsák fel a hajót, ez feltehetőleg nem történt meg.

(Sky)

A Mol Fehérvár FC futballistái is tiltakoztak az orosz–ukrán háború ellen a Magyar Kupa csütörtök esti mérkőzésén. A 43. percben a Fehérvár ukrán légiósa, Ivan Petrjak gólt szerzett a Győri ETO ellen, ami után zokogva üzente a világnak, hogy elég volt a háborúból. Petrijak három ukrán csapattársával – Artem Sabanovval, Jevhenyij Makarenkóval és Bohdan Ljednyevvel – együtt mutatta a kamerának a pólójukra írt háborúellenes üzeneteket. A meccset végül a Győr nyerte 2-1-re, így ők jutott be az elődöntőbe.

(M4 Sport)

A francia kormány lefoglalta az orosz Rosznyefty olajcég elnökének luxusjachtját, írja az MTI. Ez az egyik első olyan intézkedés, ami már része a Vlagyimir Putyin orosz elnök és körének európai vagyonát érintő szankcióknak.

A 86 méter hosszú, Amore Vero (ez olaszul Igaz Szerelmet jelent) névre keresztelt jachtot a vámhatóság foglalta le egy hajójavító üzemben Marseille-től nem messze. A jacht hivatalosan nem Igor Szecsin Rosznyefty-elnök, hanem egy olyan cégnek a tulajdona, amelynek Szecsin a legfőbb részvényese.

A hajót csütörtök virradóra foglalták le, miután észrevették, hogy annak ellenére próbált kihajózni az üzemből, hogy nem fejezték be rajta a javítási munkálatokat.

A jacht tényleg megtestesít minden luxust, amit el lehet képzelni. Egy kisebb uszoda is található rajta, amit helikopterleszállóvá is lehet alakítani. Az AFP szerint 120 millió dollár lehet a luxusjacht összértéke.

Az uniós szankciók nagyjából 500 céget és magánszemélyt érintenek, és a közeljövőben befagyasztják a vagyonukat és bevételi forrásaikat. Ennek részeként Monacóban egy másik luxusjachtot, a Quantum Blue-t is vizsgálni kezdték, amelynek Szergej Galickij orosz oligarcha a tulajdonosa. A francia hatóságok egyébként minden luxusjachtot ellenőriznek a Földközi-tengeren és hajójavító üzemekben. A hírek szerint az orosz jachtok a Maldív-szigetek és Dubaj felé próbálnak menekülni a hatóságok elől.

Az Ukrán Labdarúgó-szövetség azt kérte a nemzetközi (FIFA) és az európai szövetségtől (UEFA), hogy halasszák el a válogatott március 24-ére kiírt, Skócia elleni világbajnoki pótselejtezőjét – írja a Reuters. A glasgow-i mérkőzés győztese Ausztriával vagy Walesszel játszik a pótselejtező következő körében a november 21-én kezdődő katari vb-n való részvételért. A Reuters megkereste a FIFA-t és az UEFA-t is, de egyelőre még egyik szervezet sem reagált a hírre, ahogyan a skót és az ukrán futballszövetség sem.

A világbajnokság sorsolását a tervek szerint április 1-jén tartják Dohában. A háború kitörése után a FIFA és az UEFA eltiltotta a nemzetközi tornáktól és versenysorozatoktól az orosz és belarusz futballklubokat és a válogatottat. Az orosz válogatott így nem léphet pályára a vb-pótselejtezőn Lengyelország ellen. Az oroszok csütörtökön fellebbeztek a döntés ellen a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál.

(MTI)

Oroszország elutasította, hogy megfigyelőként részt vegyen a március végén Norvégiában tartandó Hideg válasz (Cold Response) fedőnevű nagyszabású NATO-hadgyakorlaton – írja az MTI.

A Hideg válasz hadgyakorlat márciustól végétől április elejéig tart majd, NATO és más szövetséges, illetve partner országok több ezer katonájának részvételével. Tavaly év végéig 28 ország jelentkezett, hogy részt venne összesen mintegy 35 ezer katonával a szárazföldi, tengeri és légi erők bevonásával zajló manőveren.

A norvég hadsereg közlése szerint a hidegháború vége óta nem terveztek ilyen nagyságú NATO-hadgyakorlatot, amelyre eredetileg korábban megfigyelőként meghívták Oroszországot is.

(MTI)

Vologyimir Zelenszkij felhívására rengeteg ember érkezett a londoni ukrán nagykövetség épületéhez, hogy csatlakozzanak a harcokhoz, írja a Daily Mail. A brit bulvárlap meg is szólaltatott több önkéntes harcost, köztük egy Ákos Horvádh nevű magyar férfit, akinek valószínűleg elírták a vezetéknevét.

A 28 éves férfi azt nyilatkozta a lapnak, hogy fél attól, hogy elmondja a szüleinek, de mindenképpen Ukrajnába akar utazni harcolni az oroszok ellen.

Magyar vagyok. Ukrajna a szomszédom. Nem bírom elviselni, ami ott történik.

– nyilatkozta a férfi az újságnak, aki azt is elmondja, hogy szerinte harcosokra van most ott leginkább szükség, és ebben neki van egy kis tapasztalata, illetve tudja, hogy kell fegyvert használni.

Tudom, hogy ha odamegyek, akkor meghalhatok. De ez a háború. Tisztában vagyok vele, hogy meghalhatok vagy elveszíthetem az egyik végtagomat, de valakinek muszáj odamenni.

– mondta az okokról, hogy miért akar részt venni a harcokban.

Boris Johnson brit miniszterelnök viszont óva inti az önkéntes harcosokat, ugyanis a konfliktusban való részvétellel megsérthetik a brit törvényeket, és akár terrorizmus miatt vádat is emelhetnek ellenük.